2. 2. 7. Keck Endre, valamint az

            ágostai és helvét hitvallású egyházak egyesülése

Szászy István halála után újra a Keck dinasztia tagja, Keck Endre töltötte be a német egyház vezetőjének tisztét. Ahogy Szászy István hivatalba lépését is megelőzte egy kényszerű átmeneti időszak, úgy az ő lelkészkedésének az időszakát megelőző sem volt bonyodalmaktól mentes. Valószínűleg Szászy István, a halálát megelőző években már nem tudta teljes egészében ellátni feladatait, mert

„Tomori Sándor rendeltetett ide hely. lelkészül, ki azután némedi lelkész lett, és ott Elméjében megháborodván nem sokára meghalt.”

Keck Endre lelkészi ideje alatt a német egyháznak mindennapos anyagi gondokkal nem kellett foglakozni, újabb jelentős egyházi bővítések, beruházások történtek:

- 1871-ben felújításra került kívül-belül a templom tetőszerkezete, megépült a harmadik tanítói lakás, az egyház megvásárolta a megépítendő iskola épületéhez szükséges telket.

1880-ban az orgona megjavítására Országh Sándort hívja meg Pestről, aki korának leghíresebb magyar orgonakészítője volt.

- Jelentős pénzösszeg került Takarékpénztári elhelyezésre.

- Megépült „egy új emeletes iskola”, 4 tanteremmel, 1 nagy teremmel, tanári helységgel, valamint -ezt Keck Endre külön is kiemeli – külön mellékhelység a fiúknak, külön a leány tanulók részére. Az iskolával együtt felépült még három újabb, tágas tanítói lakás is.

(A teljes költség 11.733 forintnyi összeg volt, melynek tételei az 1890-évi elszá-molásokban jelentkeztek.)

Az iskola 4 fős állandó tantestülettel rendelkezett.

Az egyidejűleg jelen levő ágostai hitvallású közösség nagyszékelyi egyháza – már csak létszámát tekintve sem*** – nem tudott felnőni a testvér egyháza mellé, anyagi gondokkal is küzdöttek, ezért a megfogyatkozott gyülekezet a testvéregyházzal való egyesülés mellett döntött, ennek írásos formáját Keck Endrétől ismerjük:

A helvét és ágostai hitvallású egyházak híveinek egyesülésére vonatkozó adatok ^[7]

(- Szerkesztett változat -)

A két testvér egyház híveinek egyesülése 1878 ^ik év augusztus 9-én tartatott meg, amely alkalommal

Jelen vannak:

A helvét hitv. Egyház részéről:

Gaál György esperes

Vécsey Lajos főgondnok

Szalai Ferenc Nagy Székelyi és

Keck Endre helybeli ezidőbeni lelkész

Az ágostai hitű egyház részéről:

Schilling Károly esperes

Dobrovszki János főgondnok

Ritter István gyönki és

Badics István sz. lőrinci lelkészek

S a két egyház elöljárói

Az egyesülési szerződés két példányban leíratván a kért egyházmegye levéltárában elhelyezni rendeltetik.

A szerződés tartalma ez:

1.,

 Az ág. hitv. Evangélikusok mostantól fogva járhatnak a helvét hitv. hívek templomába s igénybe vehetik ezen egyház lelkészeinek szolgálatát minden előforduló esetek alkalmában.

2.,

Az ág. hitv. evangélikus szülők gyermekeiket a helvétiai hívek iskolájába járathatják, a külön tanító tartásának terhe alól felmentetnek.

Az új ág. hívők  a helvét hitv. egyház lelkészének és tanítójának az itt szokásos p..bért fizetik, az évenkénti egyházi adókat pedig az egyház pénztárába  beszolgáltatni.

Az ág. hitv. egyház iskolai épülete pedig a 197.sz. alatt felvett belsőségekkel együtt, ami szintén a tanítói Hivatal jövedelmét képező földek, s végre az uraság által az ág. hitv. egyház iskolája javára adományozott két holdnyi szántóföld  a két testvér egyház részére közös tulajdonjoggal át fog jegyzőkönyveztetni.

1. Jegyzés*

Ezen egyesülés alkalmával az ág. hitv. evangélikusok kijelentették, ha ők ezután születendő gyermekeiket mind a helv. hitv. evangélikusok vallásába rendeltetik, ez ellen  az ág. hitv. egyház részéről jelen levő küldöttek ellenvetést tettek. Az új szülött ág. hitv. szülők gyermekei egytől-egyig a helvét hitvallású evangélikusok lelkésze által kereszteltetnek, anyakönyveztetnek, s confirmáltatnak.

2. Jegyzés*

Ezen egyesülés szerződésben említett iskola épületet a belső jegyzéssel együtt 1882^ik évben Hamburger Henrik polgárnak elidegeníti 775., azaz hétszázhetvenöt forint összegért. Mint a volt iskola épülete betelekkönyveztetett, az alkalommal, hogy az ág. hitv. evangélikus egyház részéről a templom körül, annak a falától mérve az iskola fundus felé, két öl hagyandó meg.

Az alkalom által kimutatott partomlás vagy rongálás által a templom épülete veszélyeztetve lenne, az evangélikus, (ág. hitv.) egyház azt kőfallal láttatja el, adván ehhez az anyagot, a helvét hitvallású gyülekezet pedig a közmunkáról segédkezni tartozik.

Az egyezség alkalmával volt mintegy hetven lélek az ágostoni hitvallású egyházban, jelenleg még a következendő egyháztagok élnek:**

Stumpf Johan

Stumpf Heinrich özvegye Dermer Anna Maria

néhai Stumpf Henrik özvegye Schmidt Elisabeth

Geiger Henrik, Geiger Katharina Elisabeth

Dermer Johann

Winkler

Pfaff Henrik

Filip Geiger

Dermer Heinrich

..vahl Henrik és felesége Winkler Katharina

Lamm Heinrich

Lamm Johan

Neidert Filip és felesége Geiger Anna Maria

* A jegyzetekben szereplő 1882-es évszám azt feltételezi, hogy a jegyzőkönyv alapjául szolgáló bejegyzéshez utólag is kerültek a kiegészítések.

** Pontosan nem állapítható meg, mert az áthúzások és a többszöri javítások után pontatlannak tűnik. Az egyesülés időpontja után négy évvel próbálja rekonstruálni Keck lelkész a névsort.

*** Az 1877-évi összeírási adatok szerint 75 fő

Keck Endre lelkész precíz nyilvántartásának köszönhetően a lelkészi hivatal földjeinek kimutatása az 1870-es években a következőket rögzítette.

  1., Beregparti szőlő, 2234 hrsz.

  2., A miszlai határra dűlő szőlő, 3423 hrsz.

  3., 4494, 95, 96 hrsz. szám alatt felvett rét, kaszáló

  4., A Páskomban levő föld és legelő illetőség a 9212 hrsz. alatt

  5., Parasztháti szántóföld, 7881 hrsz. alatt

  6., Mészégető-völgyi szántóföld, 2348 hrsz.

  7., Beregparti föld, 2399 hrsz.

  8., A péli sorra fekvő szántóföld, 4002 hrsz. alatt

  9., Borjúitatói föld, 4354 hrsz.

10., Farkasháti szántó

A felsorolásokat a lelkész az alábbi kiegészítéssel látta el:

„A 7. pont alatti Szöllő az ez idején a lehető legrosszabb állapotban volt. Termett ugyan is első évben ½  akó, a második évben ¼ akó bor. Ekkor én az egész Szőllőt kivágattam, - végig nagy költséggel meg forgattattam – aztán 1868 – 1870 években nemes fajú Szöllő vesszőkkel elültettettem. Most a legkisebb termés 40 akó, de volt már 112 akó borom is. A 2. pont alatti földet 1883-ban rakattattam el nemes fajú Szőllő vesszőkkel. A nagy Szöllőben vannak vágókba ültetve fekete kadarka, sárfehér bakator, opportó és rizling fajok. A kis Szöllő legnagyobb része olaszrizling – s egy kevés opportó faj.”

2. 2. 8. ifj. Keck Endrétől a két egyház egyesüléséig

Keck Endre 1903-ig szolgálta a gyülekezetet, 1903. december 20-i temetésén  Molnár Sándor, gyönki magyar lelkész búcsúztatta.

Már lelkészsége idején mellette szolgált segédlelkészként fia ifj. Keck Endre, így kézenfekvő lett volna, ha ő viszi tovább az egyház vezetését. 1903 – 1905 között ideiglenesen megbízást is kapott, de nem tudni miért, a helyi gyülekezet valamiért nem akarta véglegesíteni kinevezését. Talán még igen közeli volt az elhunyt apa emléke, talán mindenben őhozzá mérték, nem tudni.  Egy biztos, Keck Endrét nem volt egyszerű pótolni, nem szabad elfelejteni, hogy a látványos fejlődés mellett egy anyagilag megerősödött Ekklésiát hagyott maga után, ő alatt érte el a gyülekezet a legnagyobb létszámot, a 2300-at. Nem tudni, hogy kinek az ajánlására, a délvidéki születésű Jakob Moór kapott végleges kinevezést az egyház élére. Közel negyed évszázadon keresztül – 1905 –1928 – töltötte be a tisztséget. Személyében a nagyszékelyi német anyanyelvű egyház az utolsó német anyanyelvű lelkészét választotta meg.

Látványos változások lelkészkedése idején már nem történtek, a gyülekezet életére is kihatással lett az első világháború, majd az azt követő gazdasági váltág.  Szervezésének és szorgalmazásának következményeként a környéken elsőként állítottak emléket a világháborúban elesett nagyszékelyi katonák tiszteletére, majd 1923-ban felavatásra került a ma is látható végleges emlékmű.

A kivándorlások következtében volt olyan időszak, hogy a gyülekezete létszámában közel 500 fős csökkenést is regisztrálhatunk.  Nevéhez kapcsolható azt új temető kialakítása, majd 1907 körüli megnyitása. Gyülekezete minden valószínűség szerint elégedett volt munkájával, ő sem kívánt továbbköltözni a községből, legalább is ezt a következtetést vonhatjuk le abból, hogy az új temető akkori első parcelláját maga és felesége számára váltotta meg, oda is lettek eltemetve. Halála után érkezett új szolgálati helyére a német egyház utolsó, és az egyesült egyházak első lelkésze: Berkes József. Valószínűleg a magyar egyház létszámának jelentős megfogyatkozása miatt ő már magyarul is tartott istentiszteleteket, de a két egyház formailag még létezett. Felesége, hasonlóan Jakob Moór feleségéhez, jelentős szerepet töltött be a helyi Nőegyletet munkájában, annak fő mozgatója volt. A legnagyobb változások is Berkes lelkész úr szolgálati idejére estek: a ki és betelepítések, a gyülekezet létszámának jelentős lecsökkenése, az addig csak kisszékelyi filiaként működő katolikus egyház megalakulása.

1945-ös adatok szerint még formailag létezik a két egyház külön presbitériuma Réth Fülöp és Oláh József vezetésével, de 1949-tól már csak az egyesült egyházak presbitériuma létezett Szenczi József kurátor vezetésével, ezzel véget is ért a két évszázadon keresztül egyidejűleg létezett német és magyar egyház külön története. Az összességében így is jelentősen meggyengült gyülekezet anyagiakban és vagyontárgyaiban további veszteséget volt elkönyvelni: az államosítások követ-keztében a parókia és a nagytemplom kivételével minden vagyonát elveszti, a kistemplomot pedig közel negyed évszázadon keresztül a katolikus egyház rendelkezésére kellett bocsátani.

2. 2. 9. A német gyülekezetek ismert lelkészei és szolgálati idejük

  1. Weitzel Fridrich  1722 – 1727

  2. Silbach Fridrich Karl  1728 – 1744

  3. Maurer Konrad Georg  1744 – 1751

  4. Losonczi Pap Sándor  1751 – 1759

  5. Gottlieb Johan See  1759 - 1764

  6. Keck Johan Jakob  1764 - 1784

  7. Keck Heinrich Dániel  1784 – 1809

  8. Peremartoni Nagy Dániel  1811 - 1829

  9. Keck Dániel  1830 – 1849

      halála után: Kun Pál ideiglenes lelkész 1850-ben,

      és Szászy István ideiglenes lelkész 1850 – 1851 között

10. Szászy István  1851 – 1864

      Szászy István utolsó éveiben (4?) ideiglenes segédként Tomori Sándor

     - későbbi némedi lelkész – szolgált.

11. Keck Endre  1865 – 1903

12. ifj. Keck Endre 1903 – 1905, 1895-től segédlelkész

13. Jakob Moór  1905 - 1928

14. Berkes József  1929 - 1954

15. Fekete István  1955 - 1960

16. Szenczi Győző  1960 – 1980

 Egy bejegyzés szerint 1980-tól az egyháznak huzamosabb ideig nem volt

 saját lelkésze.

17. Apostol Pál

18. Takaró András

….

      Donáth Jordánka 1997-

      Keresztes Hajnalka 2007- gyönki helyettesítő lelkész.

2. 2. 10. Az egyházgondnokok nevei 1722 ^ik  étől kezdve mostanig

01.       Gunckel Georg  1722 - 1733     

02.       Freund Johann  1734 - 1735     

03.       Reinhardt Johann 1735 - 1738  

04.       Komer Ellister  1739 - 1747     

05.       Ferber Johan Dániel 1748 - 1754          

06.       Schilling Kristof 1755 - 1761     

07.       Schmidt Johan  1762 - 1777     

08.       Stefan Simon 1778 - 1790        

09.       Réth Leonhard  1791 - 1795     

10.       Oviend Nikolaus 1796 - 1801    

11.       Volk Johan 1802 - 1805

12.       Ehrlich Péter 1806 - 1809         

13.       Préscher András 1810 - 1812   

14.       Ritter Verner 1813 - 1814        

15.       Lohman András 1815 - 1825    

16.       Stolh Konrad 1826 - 1831         

17.       Nagel Johan 1832 - 1839          

18.       Betl Fridrich 1840 - 1843          

19.       Berg Heinrich 1844 - 1845       

20.       Freimann Kristian 1846 - 1851  

21.       Schneider Reinhard 1852         

22.       Stefan Filip 1853 - 1854

23.       Lehr Heinrich 1855 - 1857       

24.       Schneider Heinrich 1858 - 1861

25.       Lehr Fridrich 1861 - 1862

26.       Dermer Kristóf 1863 - 1864

27.       Stefan Filip 1865

28.       Stroh Heinrich 1866

29.       Schneider Werner 1867 - 1868 

30.       Holb Konrad 1869         

31.       Schilling Elias 1870 - 1871        

32.       Stroh Johan 1872 - 1873           

33.       Ferter Wilhelm  1874 - 1875     

34.       Schilling Kristóf 1876 - 1878     

35.       Schilling Johan 1879     

36.       Lehr Konrad 1880       

37.       Wilhelm Johan 1881     

38.       Préscher Noé 1882      

39.       Tippel Fridrich 1883       

40.       ..vies Johan1884 - 1885           

41.       Schneider Johan 1886 - 1889    

42.       Schilling Johan  1890 - 1892

43.       Lehr Fridrich 1893       

44.       Holzapfel Heinrich 1894 - 1895

45.       Tippel Péter 1896        

46.       Ferter Péter 1897 - 1902

47.       Reinhardt András 1903 - 1908

48.       Lohmann András 1909 - 1911

49.       Schneider Henrik 1912 – 1914  

50.       Ferter András 1915 - 1920       

51.       Neidert Konrád 1921 - 1923     

52.       Schneider Fülöp 1923 - 1930    

53.       Nethling János  1930 - 1933     

54.       Ferter András 1933 - 1935       

55.       Lohmann János 1936 - 1939     

56.       Réth János 1939 - 1942

57.       Knittel Illés 1942 - 1945           

58.       Réth Fülöp – egyesült egyház 1945 - 1948        

59.       Oláh János– egyesült egyház 1945 - 1948         

60.       Szenczi József  1949 -

61.       Kocsmár Sándor - 1954           

62.       Csomor János 1951 - 1957       

63.       Neidert Konrád 1957 - 1964     

64.       Kocsmár Sándor 1964 - 1967   

65.       Neidert Konrád 1967 - 1979     

66.       Heimbuch Illés  1980 – 1987     

67.       Neidert Illés 1987 (?) - 

A gyülekezet jelenlegi gondnoka 1997-óta Tippel Imre.

2. 2. 11. Ismert káplánok a német egyháznál

Blausch Károly

Szilády László – később kölesdi lelkész – Sziládinak írva

Gaál György – későbbi kőröshegyi lelkész és esperes – Gálnak írva

Kiss(?) … - később sárvári lelkész

Szalai Károly

Parragh János – később nagyszokolyi lelkész – Parragnak írva

Sörös István – később büssüi lelkész

Szászy István – 1830, 1831

Mányoki Tamás – később gyönki, majd nagyszékelyi m. lelkész

S……i    Frigyes – később káplán tanító M…on

Mátyás Dániel – későbbi gyönki magyar lelkész, tábori lelkész

Hoffman Dávid 1873 – 1874

Vámos Károly 1873, 1875 - 1876

Kájel József 1879-ben – később ösződi lelkész.

Schleining Vilmos 1878-ban, - később balmazújvárosi lelkész

Thury Károly 1882 – 1884, később kőröshegyi lelkész

Jurány(?) Gusztáv – 1886-ban, csak pár hétig.

Bíró Zsigmond 1886 – 1892

ifj. Keck Endre – Keck Endre idejében

Szőke József – Jakob Moór Idejében

Kiss Gyula – Jakob Moór idejében