Zecul Episcopitól Nagyszékelyig

 (Részletek)

A NÉMET EGYHÁZ ÉS AZ OKTATÁS

Az oktatásügy a 18. szd. utolsó negyedéig (1777-ig) nem tartozott az állam funkciókörébe. Az állam ez ideig kizárólag politikai, katonai és jogrendfenntartó intézmény volt. A társadalomnak szellemi, művelődési igényeit az újkor első századaiban is a vallásos szervezetek, az egyházak elégítették ki. Ez a folyamat lényegében nem szakadt meg az 1800-as évek első évtizedeiben sem, az egyház számára igen fontos feladatnak számított.

A Vallásra és Köztársaságra nézve sok függvén az Oskolától, edgy fő tárgya a Superintendiának az ezekre való vigyázás, és arról való gondoskodás, ezekre való Vigyázás és arról való gondoskodás, hogy ezekben alkalmatos Tanítók légyenek (Részlet az 1814. évi dunapataji gy. jegyzőkönyvéből.) ^[6]

Szilárd Frigyes Nagyszékely története c.leírásában a következőket vetette papírra:

„A magyar és a német egyháznak is meg volt az iskola mestere, tehát parochiális iskolája. A mai alsófokú iskola a királyi kocsma volt. A magyar paróchia pedig az Erdőigazgatóság Központja volt. A felső fokú iskola 1884-ben épült.”

Az egyházhoz hasonlóan tehát az oktatás is különváltan működött. A legelső iskolaépületről nem sokat tudunk, első ezzel kapcsolatos leírások az 1800-as évek elejéről maradt ránk A német nyelvű iskola – pontosabban iskolák – szétszórtan  voltak elhelyezve,  önálló iskolaépületük addig nem volt.

1816-ból már ismerjük a pontos adatokat is: ^[67]

A mostani Oskola fundus amit fellyebb mondatott 1807. Május Honapjában méretett ki a Méltóságos Uraságtól. A fundusnak hosszúsága 30 öl. A szélessége a Templom Uttza felöl 16 öl 3 inch. Nap Nyugatra pedig 40 öl.

Az Oskola Ház amelly elég tágas …ból áll, a Templom Uttzájának hosszában van építve. Egy fedél alatt van a Tanítónak két szép lakószobája, egy tágas Konyha, ezek alatt agy kőboltozatú 4 öl 1 inch. hosszúságú, egy és fél öl szélességű Pintze, egy Kamra, egy Istálló, Kotsi Tszin és szénatartó Pajta.

Az egyik épületnek hossza 16 öl, széle 3 öl 2 inch., falai Vájogból vagynak rakva. A Tanító lakóházának falai pedig földből tömve, és mind a két épület náddal fedve a legjobb állapotban van és tartatik.

Ezen kívül van még az Oskola Udvarán két fa deszkából készült sertés ól, egy Tyúk és egy Lúd ól. Egy 6 öl mélységű Téglával kirakott Kút kerék húzóra jó állapotban.

A Praeceptor a maga tulajdon Házában lakik, de amellytől az …mért Harangozónak az Helység teszi meg pénzben a Méltóságos Uraságnak.

A Nagy Oskolába az az a Rector iskolába járó fiú Gyermekek száma 82, Leány Gyermeké 64.

- mindösszve 146.

A kis Oskolában az az a Procepto…ban a Fiúk száma 71, a Leányoké 99, mindösszve 170.

 Az oktatás jelentősségét és mértékét tehát nem lehetett lebecsülni, ez összességében 316 tanulót jelentett!

A német nyelvű iskola igazgatói tisztét egy bizonyos Jánzon Konrád töltötte be, aki 1807-ben már a 22. tanévét kezdte a községben. Mint kezdő tanító, egyenesen a Kecskeméti Gimnáziumból került Nagyszékelybe. Gyermekei közül – négyen voltak – a nagyobbik Debrecenben folytatta tanulmányait 1807 – 1810 körül.

Segítőiről, hogy hányan voltak, nincs adat. Egy későbbi időpontban a tanítók száma 4 fő volt. Első számú segítője Reinhardt Konrád segédtanító volt, aki egyben a harangozói feladatot is ellátta.

Hogy nem egyszerűen segédről van szó, azt a következőkben meg is tapasztalhatjuk.

A Praeceptori tisztség Reinhardtéknál családi hagyomány volt, már édesapja is hosszú ideig betöltötte ezt a tisztséget, fia tőle örökölte. A helyi iskolán kívül más képzést egyikük sem kapott.

Az akkori tanévek időtartama és szünetei elsősorban a mezőgazdasági munkákhoz igazodtak. Szükség volt a fő munkák idején a gyerekkéz segítségére is, másrészt hogyan is tanulhatták volna meg a gazdálkodás alapjait, ha nem a földeken, a nagy tapasztalattal rendelkező szülőkkel együtt dolgozva? Az akkori megfogalmazás szerint a felsősöknek Szent Mihály napjától Húsvétig az iskola, a kisebbek tanideje valamivel tovább tartott. Az iskolakötelezettséget pedig úgy állapították meg, hogy addig jártak, amíg konfirmálásra alkalmasak nem lettek, ez úgy 12 – 13 éves kort jelentett.

Egységes, országos tantervről nem beszélhetünk még, csak általános útmutatások voltak érvényben, ezért az iskolai oktatás eredményessége, és az elsajátított tudás mennyisége elsősorban a mindenkori tanító személyétől függött.

A nagyszékelyi oktatási anyag

1., A Vallásból s Heidelbergi Kátét magyarázattal, a természetből az Isten es-méretét.

2., A Históriából a Reformatzió Hitformáját, a Hübner szerént az Ó és Új Testamentomi Históriákat, a Természet Históriájából egyik vagy másik Országot, Magyar Ország Históriáját röviden.

3., A Geographiából, hol a Globológiából, hol közönséges leírását az Vi-lágnak

4., Az Énekből a reggeli és estvéli Éneket mind, és több más kiváló …. solhatnak

5., Az Írásból, a Level, Conttractus….írásra oktatnak, és külömbb külömbb-féle  Írások olvasásában gyakoroltatnak.

6., A Számvetésből az első 4 Részét a hármas Reguláig.

7., Az Imádságból a közönséges Oskolai Imádságokon kívül taníttatnak min-denféle alkalmatosságokra magoktól is. Imádságokat formálni és mon-dani.

A Praeceptor pedig tanítja:

1., A Betük esmérését, összvefoglalását, és az olvasását.

2., Az ugy nevezett a ….czímű Kátét.

3., A Számok esmérését, azoknak nevekedését és kimondásait.

5., Az Oskolai Könyörgéseket, Hiszek egy Istent, Tíz Parantsolatot.

6., Némellyek írni kezdenek és

7., Némely könnyebb Énekeket énekelni.

A tanítás felügyeletét a két helyi Oscolai Inspector felváltva folyamatosan végezte, legalább heti egy látogatással, a mindenkori Prédikátor útmutatása alapján, ő adta például azokat az instrukciókat, hogy mikor milyen templomi énekekből kell felkészülni. Az Egyházmegye oktatási felügyeletét a mindenkori felügyelők végezték, évente egyszer minden iskoláról jelentést kellett írni az Egyházmegye részére. Ilyen iskolafelügyelő volt Egresi Sámuel Úr a Külsősomogyi Egyháznál, az az Egresi Sándor, aki sokat tett Csitsvay Andrással a nagyszékelyi gimnázium megmentésének ügyében.

[…]

2. 3. 2. A nagyszékelyi oktatás helyzetéről

Keck Endre lelkész szolgálati ideje alatt éri el a gyülekezet a legnagyobb létszámát, ezzel együtt megnövekedett az iskolai tanulók létszáma is. Elkerülhetetlenné vált egy önálló, minden eddiginél nagyobb iskola felé-pítése. A szükséges telek rendelkezésre is állt, anyagiak sem hiányoztak, rövid idő alatt felépült a község mai napig egyetlen emeletes épülete az új iskola. Tolna vármegye községeinek nem mindegyikében engedhették meg, hogy az iskola és az oktatás helyzetét a legfontosabb dolgok közé helyezzék.

[…]

2. 3. 3. A "Helvétziai Vallástételű centrális Iskola",

           a megye első református gimnáziuma

“Helvétziai Vallástételű Centrális Oskola” elnevezésnek eredete

Helvét hitvallás néven két hitvallási irata is van a református egyháznak. A korábbi eredetű első helvéciai vagy más néven második Baseli hitvallás. Ennél a ma már kevésbé ismert hitvallásnál sokkal nagyobb tekintélyben tartják a reformátusok a 2-ik H.-t, melyet Bullinger Henrik zürichi lelkipásztor irt meg 1562. a zürichi egyház részére. Midőn pedig III. Frigyes pfalzi választó-fejedelem Bullingert (1565 nov.) felszólította, hogy a református egyház tanát a szentírással egyezőleg olyan hitvallási okmányban mutassa fel, amelyből az 1566 márc. 23. egybehívott augsburgi birodalmi gyűlésen az egész világ meghallhassa a reformátusok igazait: ekkor Bullinger ezt már megszövegezett kész iratot küldötte el a fejedelemhez, aki azt elfogadta s magáévá tette. Erre kész szívvel elfogadták azt Genf, Bern s több helvét kanton, úgy hogy 1566 márciusában, Zürichben nyomtatásban is megjelent: Confessio et expositio simplex orthodoxae. (Pallas Nagy Lexikon)

A nagyszékelyi "Helvétziai Vallástételű centrális Iskolát" azaz központi iskolát, gimnáziumot 1806-ban hozta létre Csitvay András ságvári prédikátor, aki fiát Nagyszékelybe küldte német nyelvet tanulni. A nagyszékelyi Keck Dániel német prédikátor két fiával együtt ők alkották az első három tanulót. Az iskola megalapításában jelentős szerepe volt Pálóczi Horváth Ádámnak is. Gyönkre átkerülve az iskolát Magyari-Kossa Sámuel a kezdetektől pártfogolta (!?)*, majd az 1840-től kezébe vette a vezetést is, amiről 1866-ban bekövetkezett haláláig sem mondott le.

A nagyszékelyi időszak

Csitvay András, ságvári lelkész - később esperes -, 1805 márciusában a német nyelv tanulása érdekében fiát Nagyszékelybe vitte, ahol az akkori német ajkú lelkésznek, Keck Dánielnek is volt tanulásra alkalmas két fia. A két gondos atya kölcsönös eszmecserét követően egy Nagyszékelyben felállítandó központi iskolának a létrehozásában egyezett meg.

„Hogy Nagy-Székelybenn deák Oskola légyen, annak első gondolására alkalmatosság vala az, hogy Csítsvay András Ságvári Prédikátor Úr és az időbenn Tractualis Notarius Nagy-Székelybe vivén fiát német szót tanulni, midőnn esztendeig ott tanulna, a deák nyelvre is kelle már taníttatni. Mivel pedig Tiszteletes Keck Dániel Nagy-Székelyi német Prédikátor úrnak, és azon időben Traktus’ Proseniorának is két tanulni való fijai valának: arról kezdének gondolkodni és beszélni egymás között 1805ik Esztendőbenn Martiusbann, hogy egy deák Tanítót kellene Nagy-Székelybenn tartani, és egy kis Oskolát állítani, remélvén, hogy mások is igyekeznek annak hasznát venni, és segíteni fogják azt a ’német nyelv’ kedviért. Mellyre nézve az említett Tractualis Nótárius Úr egy Plánumot készített, egy olly Tanító tartásról. Ezen Planum a ’Motsoladi Consistoriumban 1805dik Esztb. Augusztus 6ik napjánn fel is olvastatott…” ^[21]

[…]

Az elkészült tervezetet Pálóczi Horvát Ádám egyházmegyei gondnok támogatásával az 1805. augusztus 6-án Mocsoládon tartott egyházmegyei gyűlés elé terjesztették. E gyűlés olyan határozatot hozott, hogy a nagy-székelyi magyar ajkú tanítónak évi fizetését 170 Ft-tal kiegészítsék, és e tanítói állás betöltésére egy főiskolát végzett egyént hívjanak meg, aki a népiskolai tanítás mellett az egyházmegye központi iskoláját is vezeti és a“ gymnasialis szokott tudományokat előadhassa” A kezdeményezésből azonban egyenlőre nem lett semmi, mivel a gyűlés néhány tagja a pénzalap hiányára hivatkozva elutasította a beterjesztést.

Csitvay a közösség szűkmarkúságát látván 1805. október végén Laky István fiatal tanítót fia mellé fogadta. A fiatalember hozzáértését tapasztalva javasolta Keck Dánielnek, hogy Nagyszékelyben ennek a tanítónak szállást fogadjanak és közös költségen, s díjazással fiaikat vele taníttassák. 1806 januárjában három növendékkel indult a „deákoskola”, akiket Csitvay Andrásnak, Keck Antalnak és Keck Dánielnek hívtak.

Az egyházkerület 1806-tól kezdve a nagyszékelyi iskolát “Helvétziai Vallástételű Centrális Oskolának” azaz gimnáziumnak minősítette. Laky Istvánt pedig egy előre meg nem határozott javadalmazással professzornak nevezte ki, miközben az elemi iskolásokkal is törődnie kellett.

Az 1806-os évben a tanárok szorgalma még nem hozott eredményt a tanít-ványok „gyenge és kevés” volta miatt.

 „Hanem a következendő 1807ik Esztb. September 9-ik napján, olyan ditséretes Exament tettek, melly is legelső volt: hogy annak hallására, tsakhamar azután, annyira nevekedett a Tanulók száma, hogy a’ miatt az 1808 dik Esztb., Kötstsénn tartott Tract. Consistoriumnak egy Préceptorrúl kelle gondolkozni, a’ ki a’ deak nyelv Tanitójának segitene”. Ezután még jobban megszaporodtak az iskola növendékei és így még nagyobb szükség lett a ’préceptorra’, azaz segédtanítóra. Hogy ez megvalósulhasson és a többi tanítónak is jobb fizetése lehessen Vécsey József úr 430 forintot adományozott „örökös fundus”-ul ezen „centrális oskola” számára. Ez a cselekedet példaértékű volt és követőkre talált. Horváth Ádám egyházmegyei gondnok javaslatára a kapolyi consistorium 1809-ben március 7-én kirendelte Hőke József egyházmegyei tanácsnokot, az egyházmegye helvét gyülekezetei és jótevői adományainak begyűjtésére. (22)

[…]

1809. márciusát követően Laky Istvánt Nagyberénybe helyezték át prédikátornak. A Conistórumnak tehát új tanítót kellett keresnie. A Kilitiben 1809. július 11-én tartott gyűlés a siker érdekében elhatározta, hogy az eklézsiák évente önkéntes adakozás útján 19 pozsonyi mérő búzát adjanak össze. Ez persze még a kor viszonyai között sem biztosított valami fényes jövőt a megválasztandó tanítónak. Megfelelő tanítót találtak Mányoki József személyében. 1810-ben a külső-somogyi egyházmegye kis háztelket vett, melyre a professzoroknak lakást és tantermeket építettek. Ugyanebben az évben, november 14-én az új épületben indult meg a tanítás három oktatóval és 66 növendékkel - természetesen a népiskola tanulóit is beleszámítva. A nagyszékelyi egyházi jegyzőkönyvek tanúsága szerint a gimnázium élénken bekapcsolódott a református oktatási intézmények rendszerébe. Bizonyságul egy 1811-ből származó bejegyzés a német egyház iratanyagából:

 „Felolvastatott a Pápai T. Professoratusnak Levele, melyben kéri 1őr Hogy a Pápai Oskola Seniorának engedtessék meg esztendőben egyszer t.i. karátsonkor az ollyan Ekklaba valo Patens kűldés, mellyekben Pápáról járnak Innepekre. 2or Hogy szüreti supplicatióra szabad legyen ifjaiknak kimenni. Végre Panaszsza, hogy a Külső Somogyi Tractus, némely Innepi beneficiumokat elvenni, és a Nagy Székeli Centralis Oskolához igyekszik ragasztani.” 

[…]

Az iskola támogatói jó ideig eredménytelenül kilincseltek az egyházkerület községeiben, míg végül is a gyönki földesurak felajánlották az iskola befogadását. Ezért utazott Csitvay András, Vécsey József és Egressy Sámuel Gyönkre, ahol 1200 Ft-ért megvették azt a házat, amelyben addig a német prédikátor lakott. Így került a gimnázium a Consistorium 1812. február 7-ei határozata alapján a gyönki földesurak támogatása révén Gyönkre.

Az 1812. március 24-én, Felsőnyéken tartott egyházmegyei gyűlésen az iskola közigazgatásának viszonyait rendezték, ezután az intézet kormányzását, s minden ügyintézését a külső-somogyi egyházmegye az adományozó és pártfogoló gyönki földesurakkal megosztva közösen végezte.

A gyönki patrónusok közül az iskola főfelügyelőjévé választották Dórjai Hajós Sámuelt, Tolna megye főügyészét. Ez alkalommal az egyházmegye kinevezte az építési bizottságot, melynek feladata az új iskolaépület kialakítása volt. A bizottság tagjai Hajós Sámuel és Sebestyén János, gyönki lelkész voltak.

Ezzel az iskola történetének nagyszékelyi szakasza lezárult

2. 3. 4. A nagyszékelyi ev. ref. német egyház tanítói

1. 1722 -           Nonig Peter Johan

                          Nonig Péter halála után fél évig nem volt betöltve az állás.

                          Ideiglenesen Freud Johan, az akkori gondnok végezte az  istentiszteleteket

2. 1732 –           Öchl(?) Johan

3. 1743 – 1750  Zinchen Ludwig

4. 1752 – 1753  Salbach Johann

5.    -        1753  Spielman Andrevs

                          Nyugdíjazásáig töltötte be az állást, 1802-ben temették el.

6. 1794 – 1827  Jánzon Konrád

7. 1828 – 1829  Szilágyi József

8. 1830 – 1831  Schlachta József

9. 1832 – 1843  Zsilli Péter

1844-től kezdődően már két rendes, azaz főállású tanító látta el a feladatokat:

1. Paul Fülöp: Segédtanítóból lépett elő

2. Zsilli Péter: id. Zsilli Péter fia

1864 – 1902  Zsilli Dániel

1906 -            Karner Tóbiás: 1907-ig helyettes tanító,

            majd Nöthling Dániel nyugdíjazása  után rendes, kinevezett tanító.

 Segédtanítók:

1748 – 1784  Konrad Marz

                      Az első segédtanító és harangozó, akiről adat maradt fenn

1784 -            Spiedman András fia, Konrad

1787 – 1808  Reinhard Johan Dániel

1809 – 1835  Reinhard Johan Dániel

1812              ideiglenesen Zeth Márton

1821              ideiglenesen Johan Schmidt

1834 – 1844  Reinhard Henrik

                      betegsége alatt Johan Schmidt helyettesíti

1847 – 1850  Nöthling Dániel

                      Gyönkre távozik rendes tanítónak

1851 – 1853  Harmai Radó 

                      Nagyszékelyből Cecére, majd Törökszentmiklósra távozott.

1854 – 1863  Paul Fülöp, a későbbi rendes tanító 

2. 3. 5. Tanítói besorolások

II. tanítói állomás – 3., 4., osztály tanítói

1. Nöthling Dániel: Balmazújvárosból meghívásra érkezett Nagyszékelybe

                                Nyugdíjazásáig, 1907-ig töltötte be állását

2. Karner Tóbiás: Paul Péter halála után I. tanító

3. Pfaff Dániel: 1908-tól

III. tanítói állomás – felállítva 1877-ben

1. Paul Péter: Nagybátyja, Zsilli Péter helyére érkezett Balmazújvárosból.

2. Schlacht Henrik: 1899-ben nevezték ki

3. Schlacht Henrik: 44 éves korában, 1884-ben érkezett Nagyszékelybe. Iskoláit Makón,     

                               Kecskeméten és Nagykőrösön végezte

                               Szolgálati ideje: 1884 - 1889

4. Preisfetter(?) Henrik: Gyönkön született 1842-ben. Iskolák: Felsőlövő, Eperjes. Szolgálati ideje: 1892 - 1905

                               5. Keul János: Erdélyben (Prót) született 1864. augusztus 8-án. Meghalt 1905-ben.

6. Ofeiler(?) Lajos

IV. tanítói állomás – felállítva 1889-ben. Tanítja az első osztályosokat.

1. Bíró Zsigmond s.lelkész  1889 – 1890-ben ideiglenes megbízással

2. Schleining András: (Paks, 1864. 02. 03. - ) Szülei: Schleining Károly és Szabó Emília. Iskoláit magán úton végezte.

2. 3. 7. A tanítói jövedelmekről és díjazásokról

A két kántortanítói állás javadalmazását képező földek:

  1., Rét 2554 hrsz. alatt    1402 n.öl

  2., Péli út melletti szántóföld 2741 hrsz.   666 n.öl

  3., Papdűlői szántó  1879 hrsz.   711 n.öl

  4., Farkasháti föld  3616 hrsz   744 n.öl

  5., Parasztháti föld  3785 hrsz.   544 n.öl

  6., Templomhegyi szántó  4459 hrsz.   1539 n.öl

  7., Templomhegyi föld  4461 hrsz.   966 n.öl

  8., Mészégető-völgyi szántó 4958 hrsz.   180 n.öl

  9., Legelőföldi dűlő  5208 hrsz.   385 n.öl 

10., Legelőföldi szántó    800 n.öl

1-ső tanítók javadalmazása

    1., 9 forint 45 korona készpénz

    2., 6 öl fa összevágva és házhozszállítva

    3., A tanítói földek fele hasznának arányos része

    4., A szükséges kenyérnek való gabona mennyisége

    5., Egy köböl vetésmagot, melyet az egyház kellő időben learatott, de ha a

         földön kukorica   termett, akkor az egyház dolga csak a behordás

         és szárítás

   6., A tanítói földeket az egyház kellő időben és mennyiségben

         megtrágyáztatja

    7., A tanítói réteken termett és a helységtől kapott 3 kocsi széna fele része

    8., A gabona szállítása a malomba az egyház dolga

    9., Minden tanítvány után 21 korona tanítási díj.

  10., Egyéb pénz 50 korona

  11., Keresztelő után 10 korona, esküvő és temetés után 21-21 korona

  12., Karácsonykor és Újévkor ajándék a tanulóktól: borsó, bab, lencse stb.

         Húsvétkor tanítványonként 1 – 2 tojás

  13., Évente 25 font marhahús, 10 font só, 13 font faggyú.

2-dik tanítók javadalmazása

Megegyezett az 1-ső tanítók juttatásával. A tanügyi bizottság számítása szerint évi készpénzjövedelmük 640 forintnyi összegre volt tehető

3-dik tanítói állások díjlevele

1., Tisztességes lakás a szükséges melléképületekkel és ¼ hold kerttel

2., 400 forint készpénz előre kifizetve, ezért:

     - Tanítani tartozik a fiúkat, lányokat, kicsiket, nagyokat, valamint az ismétlősőket.

    - A templomi szolgálatot csak akkor kell ellátnia, ha a két kántortanító nincs jelen.

    - Az ismétlősök tanításáért a község külön fizet 20 forintot