2005. j�nius 28., kedd

Tilos R�di�(dzsingisz) - Nagysz�kely, az elhagyott falu

A st�b fele vid�ken, a tolnai Hegyh�t egy eldugott v�lgy�ben t�lt�tte a h�tv�g�t. A pontos helysz�n: Nagysz�kely, nem messze van t�le Kissz�kely, de a k�t k�zs�g k�z�tt nincs k�zvetlen �sszek�ttet�s pedig l�gvonalban nem sz�mottev� k�zt�k l�gvonalban a t�vols�g, de �gy a mai viszonyok k�z�tt, csak Pincehelyen �s Tolnan�medin kereszt�l lehet eljutni egyik falub�l a m�sikba. Naponta egyszer busszal, ha nincs g�pj�rm�ved vagy bring�d, a stoppol�s rizik�s, a forgalomsz�ml�l� is munkan�lk�li itt. Kissz�kely a h�ziak elmond�sa szerint egy�bk�nt nagyobb telep�l�s, mint, Nagysz�kely na de hogy venn� ki mag�t, ha kicser�ln�nk a k�t falunevet, elv�gre t�bb sz�z �ves a m�lt. A m�lt, �s a m�lton k�v�l semmilye sincs a falunak, n�gysz�z ember �l egy hajdan t�bb ezer f�s, viszonylag tehet�s, sz�nsv�b telep�l�sen. A falunak viszont van egy k�nyve, Bacher Iv�n k�lt�z�tt ide �vekkel ezel�tt, �s annyira megfogta a telep�l�s tipikusan kelet-eur�pai sorsa, hogy meg�rta egy k�nyvben, amelynek azt a c�met adta, hogy Az elhagyott falu. Siker�lt az ott tart�zkod�som alatt kiolvasnom, val�j�ban nagyon szomor� k�nyv. Mozaikszer�en rajzol�dik ki egy telep�l�s rajza, egy olyan falunak a t�rt�nete, ahol a bennsz�lettek nem azok, ahonnan sz�p lassan elv�ndorolt mindenki, a rendszerv�lt�s pedig v�gk�pp visszaford�thatatlann� tette a sz�tes�s folyamat�t, �s innen m�g �t sem vezet sehov�, hiszen minden beton�t f�ld�tba torkollik, azt�n a f�ld�t is csendben elfogy.

Regener�l�d�ssal telt a k�t nap, nap �s v�z c�mszavakban foglalhatom �ssze, az egyetlen kultur�lis program a temet� felkeres�se volt. F�l kellett kapaszkodni a dombra, ahonnan egy�bk�nt a legszebb kil�t�s ny�lik a falura. A helyiek is csak dombnak �s fentnek nevezik, ha egy elhunytr�l besz�lnek, akkor csak annyit mondanak, hogy ekkor meg ekkor ker�lt fel a dombra, vagy egyszer�en csak azt mondj�k, fent van m�r �t �ve. A temet� t�volabbi zug�ban tal�lhat�k a hajdan a teljes lakoss�got alkot� sv�bok s�rjai. A s�rok elhanyagoltak, komoly er�befektet�ssel lehet csak megk�zel�teni, ugyanis az �sszes tereprendez�s csup�n a gaz lekasz�l�s�b�l �ll. A fejf�k k�b�l k�sz�ltek, er�sek �s masz�vak, jellegzetess�g�k, hogy egy apr� f�nyk�p jelzi mindegyik fejf�n az elhunytat. A feliratok lekoptak, megfakultak, de ezek a f�nyk�pek valahogy dacolnak mindennel, �gy l�thatjuk a s�rban nyugv� legjellemz�bb von�sait. A m�g olvashat� feliratokat n�met�l v�st�k a k�vekre, �gy pontosabb k�pet kapunk, hogy h�ny �vet �ltek. Az �vsz�mok alapj�n r�gt�n kider�l, hogy valami nem stimmel, mert 45 ut�n nem l�tni elhal�loz�st. Ennek az a magyar�zata, hogy 1947-ben a nagypolitika a sv�bokat kollekt�v b�n�sk�nt kezelte, �s az �gynevezett lakoss�gcsere keret�ben a teljes lakoss�got �tk�lt�ztett�k N�metorsz�gba. Csak a legsz�ks�gesebb holmikat vihett�k, mindaz, amit k�tsz�z �v alatt megteremtettek, hagyom�ny, k�z�ss�g, k�rnyezet, h�zak, b�torok az mind maradt. Hely�kre hasonl�an szerencs�tleneket telep�tettek a Felvid�kr�l, akik meg persze ott hagyt�k a m�ltjukat.

Bacher Iv�n le�r egy esetet a k�nyvben, az egyik sv�b ember nem tudta megszokni Regensburgot, �s amikor m�r a nagypolitika csillagai �gy �lltak visszav�s�rolta a tulajdon sz�l�h�z�t 1957-ben, �ttelep�lt Nyugat-N�metorsz�gb�l, �s ebben a h�zban tengette szeg�nyes �let�t 1986-ig. Itt sz�letett, �s itt halt meg.