AH�NY H�Z, ANNYI EML�K…

Nagysz�kelyi s�ta

A k�peslapot Geiger Henrik nagysz�kelyi keresked� k�sz�ttette (1923-24. k.) �s �rulta boltjaiban.

Geiger Henrik boltja, M�hlgasse, hrsz. 430.

[Pet�fi S. u.]

Az �p�let egykor...

...�s napjainkban.

Az 1923-ban k�sz�lt felv�telen Geiger Henrik nagyobbik �zlete l�that�, ma a Takar�ksz�vetkezet felirat �ll egykori tulajdonos�nak a  nev�nek a hely�n. A lak�h�z�ban megnyitott keresked�se az �llamos�t�sig m�k�d�tt, majd a Zarubay�k h�z�b�l �ttelep�tett Postahivatal �p�lete lett. A hivatalt Zarubay�k helyett m�r M�sz�ros Etelka postamestern� vezette.

(Geiger Henrik m�sodik �zlet�t lsd.Petz J�nos�k h�za, hrsz. 327. – Pincehelyi utca)

Egy �p�let, anno

helyrajzi sz�m n�lk�l

Keveset tudunk err�l az �p�letr�l, azok is ellentmod�sosak. 1900 k�r�l r�vid ideig a kev�ssz�m� izraelit�k imah�za volt, majd az 1930-as �vekt�l az evang�likusok haszn�lt�k, miut�n templomukat eladt�k. Lak�s c�lj�ra sohasem szolg�lt. 1948-ban ezt az �p�letet is �llamos�tott�k, j� n�h�ny �ven �t nem is haszn�lt�k semmire. Majd az 1957-ben �jj�szervezett nagysz�kelyi Tsz. – hasonl�an a volt ev. templomhoz – magt�rnak haszn�lta. Az �p�let utca fel�li, hosszanti port�lja is megv�ltozott az id�k folyam�n. Eredetileg n�gy, k�zepes m�ret� ablak jelezte az �p�letben meglev�, egym�sb�l ny�l� helyis�gek sz�m�t. Az �p�let utcafronti k�z�ps� r�sz�n pedig egy k�tsz�rny�, t�m�r t�lgyfaajt� biztos�totta a bej�ratot, ennek m�r nyom�t sem l�tni.

Ferter Andr�s�k egykori otthona,

Hrsz. 133

Elad�sorba ker�lt Ferter�k egykori otthona, pedig m�r nem fiatal.. A meg�p�t�se �ta eltelt �vtizedekben nem panaszkodhat az �p�let az egyhang�an eltelt �vekr�l. Az 1930-as �vekben az utcai front helyis�g�t egy zsid� keresked� b�relte ki vegyeskeresked�s�nek megnyit�sa c�lj�b�l. R�vid �let�nek bizonyult a v�llalkoz�sa, els�sorban indokolatlanul magas �rai miatt. 1957-58 k�r�l a m�r meglev� �zlethelyis�gbe k�lt�ztett�k a Mirkovics-f�le h�zb�l az ottani vegyesboltot, ez lett a k�zs�g m�sodik sz�m� boltja, a „Kisbolt”, de v�gleges helyet itt sem tal�lt. Az udvari r�szen felv�s�rl�hely m�k�d�tt, valamint a pincehelyi FMSZ nagysz�kelyi kirendelts�ge N�meth Zolt�n vezet�s�vel. Az 1960-as �vek elej�n az �p�let h�ts� r�sz�ben kapott helyet Knoch J�nos - ma Honv�d utcai - Szikv�z�zeme is. (Knoch J�nos az els� vil�gh�bor�ban maradand� s�r�l�st szenvedett, a k�rp�tl�sul kapott �sszeget felhaszn�lva ind�totta el a v�llalkoz�s�t.) Legutolj�ra akkor kelt �letre a h�z, amikor megny�lott a Teleh�z, s vele egy�tt sz�ll�shelyeket is kialak�tottak az �p�letben, imm�r hozz�kapcsolva az el�z�kben eml�tett, volt imah�zat.

Az �p�let tov�bbi sorsa igencsak bizonytalan: az egyik legdr�g�bban (13 M Ft.) meghirdetett �p�let�rt - 330 m2, Ifjus�gi t�bor, erdei iskola, konferenciaterem, k�t �p�let z�rt udvarral - nemigen tolonganak a jelentkez�k.

Schmitzgrund

[Damjanich u.]

Az 1962-ben k�sz�lt felv�tel nem sokban k�l�nb�zik az utca mai l�tk�p�t�l. Ezen is �gy l�thatjuk a fogh�jas utcasort, amelyik m�r az 1941. �vi h�zhelyek �ssze�r�s�n�l is megmutatkozott. A mai Damjanich utca nyomvonala r�gen nem itt h�z�dott, hanem lenn, a mai kertek hely�n, a patak partj�n. Az 1800-as �vek elej�re tehet� annak a hatalmas munk�latnak a megkezd�se, melynek sor�n �j h�zhelyeket raboltak el a h�zak m�g�tti l�sz�s dombt�l: mintegy 40 m�ter sz�les s�vban, t�bb sz�z m�ter hosszan lefaragt�k a domboldalt az �j utca meg�p�t�se �rdek�ben, nyomai mai is j�l l�tszanak. A megmaradt dombtet�n pedig sorra �p�ltek a pinc�k, mintegy �des test-v�reik�nt a Schmitzgrund-i utca h�zainak. A hagyom�ny szerint nagyobb tervei is voltak az itt lak�knak: a kissz�kelyi �ti felj�r� mellett – Sallai�k egykori h�z�nak a v�g�ben – alag�ttal (!) akart�k �sszek�tni a Schmitzgrundot �s Kukruczgrundot [K�tv�lgy], ma Ady utca. El is kezd�dtek a munk�latok, de egy 20 m�teres szakasz elk�sz�lte ut�n abba is maradt, oka nem ismert.

Olvas�k�r anno, hrsz. 142.

K�zs�gi �sszefog�ssal �p�lt az 1920-as �vekben az un. Olvas�k�r �p�lete. Az �p�tkez�skori tereprendez�skor egy azonos�tatlan kor� temetkez�si hely maradv�nyai ker�ltek el�, hasonl�an, mint a mai Damjanich utca h�zainak �p�t�sekor. (E nagykiterjed�s� temetkez�si hely a Honv�d utcair�ny�ban folytat�dott, sok temetkez�si eml�k a kerti munk�k alkalm�val is felsz�nre ker�lt.) Az �p�let adott otthont a k�t vil�gh�bor� k�z�tt a k�nyvt�rnak, a n�i �s f�rfi k�rusoknak, a Reform�tus N�i Egyletnek, a sz�nj�tsz�knak s a t�li h�napokban a gazd�k �sszej�veteleinek, de alkalomadt�n itt gyakorolt a nagysz�kelyi „trottyos banda” is. Az udvari sz�rnyon lev� k�t helyis�get �ssze lehetett nyitni, ez�ltal nagyobb rendezv�ny, vagy �sszej�vetel megtart�sa is lehet�v� v�lt. A m�sodik vil�gh�bor� ut�n �llamos�tott�k az �p�letet, az als� tagozatosok iskol�ja lett. Sz�ks�g is volt r�, mert az 1950-es �vekben �gy is �sszevont oszt�lyokban folyt a tan�t�s. A n�pess�g cs�kken�s�vel az 1970-es �vekben m�r nem volt r� sz�ks�g, egy pesti sz�khely� Ruhaipari Sz�vetkezet termel� �zeme lett, ahov� csak igen nagy protekci�val lehetett elhelyezkedni, ez �lland� napirendi pontja volt a tan�cs- �s p�rt�rtekezletek r�sztvev�inek. 1995-ig a Nagysz�kelyi Ruhaipari Sz�vetkezet varrod�ja volt az �p�letben, annak megsz�n�se ut�n mag�ntulajdonba ker�lt.

Aut�buszgar�zs

 Stroh Andr�s egykori lak��p�let�nek [hrsz. 427.] hely�n

Stroh Andr�s m�lt sz�zad els� �veiben �p�tett lak��p�let�t m�r az 1950-es �vek elej�n lebontott�k, lakhatatlann� v�lt. Ahogy a t�bbi patakparti �p�letnek sem volt megfelel� szigetel�se �s alapja, ennek sem, az �lland�an magas talajv�z miatt k�z�l�k m�r egyet sem l�tni. Emiatt t�nt el az �reg utca egyik h�zsora, legtov�bb a Str�h Andr�s melletti �p�let b�rta: csak az 1960-as �vek v�g�n bontott�k el. Az akkor m�r �res telken a M�VAUT gar�zs �p�lete - v�g�ben egy kis szob�val - 1962 k�r�l k�sz�lt el, �p�t�se az�rt v�lt sz�ks�gess�, hogy a Pincehelyr�l �rkez� utols� esti aut�buszj�rat szem�lyzet�nek legyen hol �jszak�zni a reggeli 5 �r�s j�rat visszaindul�s�ig.

Pincehelyi utca

Pincehelyi utca, hrsz. 254. 

POSTA anno – Zarubay Ferenc h�za

Az �p�letet a j�m�d� Zarubai Ferenc postamester �p�ttette egy elbontott h�z hely�n: hivatalnak �s lak�snak. T�bb mint k�t �vtizeden kereszt�l innen indult Nagydorogra �s ide �rkezett a nagydorogi vas�t�llom�sr�l a k�ldem�nyekkel a nagysz�kelyi postakocsi (hint�). Nagydorogon kereszt�l tartotta a vil�ggal a kapcsolatot akkoriban Nagysz�kely, mivel a Pincehely fel� vezet� utat csak kb. 1935-38 k�r�l �p�tett�k meg. M�g napjainkban is sok olyan lev�l �s k�peslap ker�lt el�, melyeken a k�vetkez� c�mz�s �ll: Nagysz�kely, up. Nagydorog. Zarubai Ferencn�t 1944 december�ben a be�rkez� orosz katon�k meger�szakolt�k, nem is tudta elviselni ezt a lelki terhet: n�h�ny napra r� �ngyilkos lett, a nagysz�kelyi temet�ben nyugszik. Zarubai postamester is elhagyta a hivatal�t, Pestre k�lt�z�tt �gyv�d fi�hoz, az �j Postahivatal is tov�bbker�lt a falu m�sik sz�l�re. �rdekes m�don tov�bbra is Hivatal maradt az �p�let, P�rth�z lett bel�le, r�vid ideig m�g a Hazafias N�pfront helyi szerve is helyet kapott az �p�letben. Ifj. Zarubai Ferencr�l m�g annyit �rdemes tudni, hogy sz�mtalan nagysz�kelyi csal�d „n�vmagyaros�t�s�t” int�zte Budapesten.

Pincehelyi  utca, hrsz. 324.

 Somogyi [Schilling] J�nos h�za

A ma is Nagysz�kelyhez k�t�d� Somogyi Imr�nek k�sz�nhet�en az �p�let szebb, mint valaha. Testv�re, Somogyi  [Schilling] J�nos [Jan Savua] ebb�l a sz�l�i h�zb�l indult el 1956-ban a vil�gh�rn�v fel�, s v�lt korunk egyik legnagyobb fotogr�fus�v�.

A fel�j�tott h�z most elad�, b�rki megveheti n�h�ny Jan Savua k�p �r��rt, kap �rte egy eredeti st�lus�ban meghagyott nyitott torn�cos paraszth�zat 80 n�gyzetm�ter lak�ter�lettel, gazdas�gi r�sszel: 1922 nm-es telken rajta  pajta, diszn��l,  a hozz�tartoz� 1543 nm-es  szomsz�dos telek pedig  gazd�lkod�sra kiv�l�an alkalmas. Somogyi Schilling Henrik pedig az utca t�loldal�r�l szeml�li sz�l�h�za tov�bbi sors�nak alakul�s�t.

Pincehelyi utca, hrsz. 325.

 K�zs�gi orvoslak�s

Az egykori kov�csm�hely melletti �p�letet 1920 k�r�l �p�tette a k�zs�g az els� �lland� – ut�lag m�r tudjuk, hogy egyben utols� is – orvos�nak, dr. Kaposi [Kretschmann] Henrik rendel�j�nek �s szolg�lati lak�s�nak. Kaposi doktor nem is maradt h�l�tlan: n�gy �vtizeden �t gy�gy�tott tisztess�ggel �s szeretettel a k�zs�gben, csak nyugd�jbavonul�sa ut�n hagyta el Nagysz�kelyt.

(Az 1960-as �vek elej�n l�trehozott „Eg�szs�gh�z” el�sz�r a Damjanich utcai kisaj�t�tott Lohman h�zban m�k�d�tt.)

Geiger Henrik boltja Petz J�nos�k h�z�ban

Pincehelyi utca, hrsz. 327.

Az �p�let m�r nagyon r�g�ta nem l�that�, az 1950-es �vek elej�n elbont�sra ker�lt rossz �llapota miatt. Geiger Henrik a vele rokons�gban �ll� id�s h�zasp�r, Petz J�nos�k lak�h�z�ban nyitotta meg els� �zlet�t. A h�zhely a szomsz�dos �p�letben lak� K�v�ri kov�csmester (Dermer Konr�d kov�cs v�je volt) tulajdon�ba ker�lt.

Lehr Frigyes h�za

[Kossuth u.]

Ebb�l az �p�letb�l telep�tett�k ki Lehr Frigyest �s csal�dj�t: feles�g�t, l�ny�t �s fi�t Sziklai [Lehr] J�nost, aki az�rt sz�k�tt meg n�h�ny nagysz�kelyi t�rs�val egy�tt a n�met hadseregb�l, hogy magyar katona lehessen, ha m�r a k�nyszersoroz�st nem tudt�k elker�lni. Hi�ba magyaros�totta m�r j�val kor�bban a nev�t, hi�ba vallotta magyarnak mag�t Sziklai Lehr J�nos, neki is mennie kellett. Az � �lett�rt�net�t �rta meg D�gh Linda n�prajzkutat�, az Indiana-i Egyetem (USA) professzora Nagysz�kelyt�l Delhi-ig: Egy magyarorsz�gi n�met �let�tja (1943-1974) c�mmel.

Az oskola

Az 1930-as �vek k�zep�n k�sz�lt felv�telen m�g eredeti form�j�ban l�thatjuk Keck Endre lelk�szs�ge idej�n, 1884-ben meg�p�lt iskol�t, Nagysz�kely els� emeletes �p�let�t.

Gondoln�-e valaki, hogy Nagysz�kelyben egyidej�leg h�rom alapfok� �s egy k�z�pfok� oskola is m�k�d�tt?

K�t oskol�ja volt a reform�tus gy�lekezeteknek: egy magyar �s egy n�met. A harmadikat, a legkisebbet pedig az �g. ev. ref. gy�lekezet tartotta fenn 1882-ig, az �gostai �s a helv�tziai vall�st�tel� ref. egyh�zak egyes�l�s�ig. Szil�rd Frigyes tan�t� �r 1953-ban a k�vetkez�ket �rta Nagysz�kely t�rt�neti �ttekint�s�ben:"A magyar �s a n�met egyh�znak is meg volt az oskolamestere, teh�t parochi�lis iskol�ja. A mai als�fok� iskola a kir�lyi kocsma volt” A n�met gy�lekezet iskol�ja a mai F�t�r (anno Sz�les utca) k�rny�k�n volt. Az �j iskola�p�let v�gleg egyes�tette az addig elsz�rtan m�k�d� magyar �s n�met iskol�kat, k�ttannyelv� iskol�v� v�lt – szabad v�laszt�s alapj�n magyar �s n�met oszt�lyokkal - s maradt a m�sodik vil�gh�bor� befejez�s�ig.

Az iskola�p�let �tad�sakor Zsilli D�niel t�lt�tte be a f�tan�t�i �ll�st, mellette N�thlig D�niel �s Schlacht Henrik voltak a II. �s III. tan�t�i �llom�sok kinevezettjei.

A „K�ttorony”

M�lt�n v�lt a k�zs�g jelk�p�v� ez az egyed�l�ll� �p�letegy�ttes: egy rom�nkori templom maradv�nyai �s a k�s� barokk kor �zl�se �tv�z�dik. A l�tsz�m�ban megn�vekedett �s anyagilag meger�s�d�tt n�met ref. gy�lekezet 1801-re �p�tette fel Tolna megye legnagyobb reform�tus templom�t. Peremartoni Nagy D�niel, Nagysz�kely egykori lelk�sze a meg�p�lt �j templomr�l a k�vetkez�ket jegyezte fel:

„Ez az ujjonan �p�lt Templom a Torn�val edgy�tt eg�szen �getett t�gl�b�l van fel�p�tve. A Templom teteje tser�p zsindellel van be fedve, a Torony teteje pedig a melly gombbal 8 �l – 15,20 m - magass�g� eg�szen, veres r�zzel van megfedve. Az eg�sz Torony magass�ga 22 B�tsi �l. A Templom hossz�s�ga a fallal egy�tt 18 �l – 34, 2 m -, sz�less�ge 7 �l �s k�t inck.” (13,90 m) (A Canonica Visitatio T�rgyaira val� Felelet, 1816.)

S ami a legfontosabb: a „n�met” templom avat�sakor els�k�nt a magyar himnusz csend�lt fel a h�vek ajk�n, s magyar nyelven hangzott el az els� istentisztelet.

A Kistemplom

Rom�nkori eredetet sejtetnek az �si falak. Nagysz�kely – akkor Zekul Episcopi – a p�csi p�sp�ks�g tartoz�kak�nt szerepelt az �ssze�r�sokban. �vsz�zadokon �t katolikusok lakt�k e vid�ket, papjaik k�z�l n�vszerint is ismerj�k a k�vetkez�ket: 1333: Paulus Sacerdos de Zewkul, 1334: Fabianus de Zekul Episcopi, 1335: Paulus de Zecul.A t�r�k h�d�t�s alatt pedig Mih�l pap vezet�s�vel folyt a hit�let. Majd a reform�tusuk ker�ltek t�bbs�gbe, s lett a magyar �s a n�met ref. gy�lekezetek temploma. Az �j ref. templom �p�t�sekor egy r�sz�t elbontott�k, a most l�that� harangtorony is azut�n �p�lt fel – addig csak egy f�b�l k�sz�lt torony �p�t�s�t enged�lyezt�k a k�zs�g nagyurai. 1948-49-t�l �jra a katolikusok tartott�k az �si templomban istentiszteleteiket, majd visszaker�lt a reform�tus egyh�z tulajdon�ba.

Pince a k�zs�g k�zep�n

A Templomkert alatti gyalogosk�z jobb oldal�n m�g ma is l�that� az a domboldalba v�jt pince, melyet a n�met reform�tus egyh�z �p�tett az 1830 k�r�l, majd az �gostai hitv. evang�likus egyh�z �s a helv�t ev. ref. egyh�z egyes�l�sekor (1877) meg�p�t�sre ker�lt a mai is  megl�v� k�fal, nehogy a „partoml�s vagy rong�l�s �ltal a templom �p�lete vesz�lyeztetve lenne.” Az anyagot az �g. Ref. egyh�z, a helv�t hitvall�s� gy�lekezet pedig a k�zmunk�t biztos�totta. Az �tellenben lev� h�zat – volt �g.ev.ref. iskola – Hamburger Henrik v�s�rolta meg 1882-ben 775 forint�rt, k�s�bb a pince  is m�r a h�z tartoz�kak�nt szerepelt.

Az �gostai hitv. ref egyh�z egykori iskol�ja 

(A s�rszentl�rinci  �g. hitv. ev. ref. egyh�z le�nyegyh�za)

1877-ig Nagysz�kelyben h�rom egyh�z is jelen volt egyidej�leg: az �gostai hitvall�s� ev. ref. egyh�z �s a helv�t – magyar �s n�met anyanyelv� - ev. ref. egyh�zak. K�z�l�k az �gostaiak voltak legkevesebben, bele is olvadtak a helv. ev. ref. egyh�zba vagyont�rgyaikkal egy�tt, k�l�n iskol�ra sem lett a tov�bbiakban sz�ks�g. Az �p�letet tartoz�kaival egy�tt ez el�z�ben eml�tett Hamburger Henrik v�s�rolta meg – az �p�let akkori helyrajzi sz�ma 197. volt. (Az 1941. �vi �ssze�r�sban ezen a sz�mon a Magyar utca p�ratlan oldal�nak 4. �p�lete szerepelt.)

Az iskol�r�l m�g annyit tudunk, hogy tanul�i els�sorban az uradalmi tulajdont k�pez� Csillag-majorb�l j�rtak be a k�zs�gbe. 1848-b�l ismert* egy adat, mely szerint Tan�t�ja Schneider J�nos, tanul�inak l�tsz�ma 13 f� volt.