nagyszekely
Menü
 
Pontos idő
 
Látogató
Indulás: 2007-02-02
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 

 

 

 

1.

 

Puszta Csillag, Csillag Major *

 

 (Részletek)

 

 

 


* Eredeti írásmódjában, továbbiakban: Csillagmajor, Csillagpuszta

 

Az egykori községi főutcáról kiérve, majd a Farkashát kezdeténél jobbra fordulva és rákanyarodva az egykor igencsak forgalmas uzdi útra, követvén a nagyszékelyi Rét Séd folyásirányát, úgy 2 km. után, félúton Nagyszékely és Uzd között volt egyszer egy Csillagpuszta  s annak közepét uralva a Csillagmajor. A Puszta Csillag, azaz Csillagpuszta határának legdélibb csücske már az uzdi földeket érintette, ott, ahol Vadkert és Kismalom után összetorkollik a nagyszékelyi Rét Séd egy másik Séddel, amit hosszú időn át Mühlbad-nak hívtak. Keletről a sárszentlőrinci út, nyugatról a  Doná[d]th-i földek szélei határolták.

 

 

 

Csillagpuszta egy 1910 k. készült térképen

 

A sajátos tulajdonviszonyok alakulása folytán, mint egy idegen test, ékelődött be Nagyszékely közigazgatási területébe az egykori simontornyai uradalomhoz tartozó gazdasági major. A területet egykor Nagyszékellyel együtt Pápai Bottka Ferenc bírta, majd tulajdonjoga a kincstárra szállt. A puszta meglétét az addigi összeírások sem külön, sem tartozékként nem említették, benépesülése a török uralom megszűnése utáni időszakra tehető. A területet – melyet nem osztottak fel a betelepítettek között -a simontornyai uralommal együtt a Temesi bánság kormányzója, Mercy Klaudius Florimond tábornok (1666–1734), később gr. Lymburg-Styrum Károly kapta. Majd a család kihaltával 1805-ben gr. Esterházy Károly nyerte adományba, azaz Udvari Méltóságos Gróf Galánthai Eszterházi Károly Ő Excellentzája Simontornyai Uradalmához tartozott. 

 

"A' Simontornyai várat egy egész Urodalommal a' Töröknek honnunkból lett kiverettetése után Lymburgi Styrum Német Gróf nyerte 1700 eszt.ben, kinek is 100 esztendeig volt birtokában, minekutánna pedig azon Tolna Vármegyére nézve elfelejthetetlen Familia kihalt, 1800 eszt.ben jutott a' Fiscus' kezére, és későbben Gróf Eszterházy Károlynak tsere által jutott birodalmába.” [1]

 

 

 

Gróf Styrum Limburg Károlyné. Eredeti kép: Simontornya Vármúzeum

 

1820-ban báró Sina Simon, a dúsgazdag bankár vásárolta meg a simontornyai uradalmat tatozékaival, majd az 1860-as évekig a bécsi eredetű Sina bankárcsaládé lett, akiktől a gróf Wimpffen család örökölte: Sina Simon lányának, Sina Anasztázianak Wimpffen Victor korvett-kapitány (1834-1897) volt a férje.

1897-ben gróf Wimpffen Simon (Bécs, 1867. 08. 21. - ?), felesége sz.: Széchenyi Katalin] volt a tulajdonosa, ebből az időből ismertek a major főbb adatai: [2]

Szántó: 76 kh., kert: - Rét: 16 kh., szőlő: 3 kh.,legelő: 7 kh. Erdő: -, nádas: -, nem adózó: 3 kh. Össz.: 105 kh.

Főfoglalkozású. cseléd: 1, vetőgép: 1, rosta: 1, eke: 3., borona: 1., henger: 2.,igásszekér: 3

 

A puszta lakóiról pontos adatok nem maradtak fenn, mert azok Nagyszékely lakói között lettek feltüntetve, másrészt az adóösszeírásokban sem szerepeltek külön, mivel vagyonnélküli zsellérek voltak. A majorban épült lakások/házak [3] számát figyelembe véve (6), és a lakásonként általánosan használt szorzószámot (4,5 ~ 5) figyelembe véve kb. 30 főre tehető, mely magába foglalta az ott elhelyezett idénymunkásokat és családtagjaikat is. Az 1897. évi összeírásban szereplő „Főfoglakozású cseléd” valószínűleg az intézői feladatokkal megbízott személyre utalt.

Állandó lakóinak egy része ág. ev. ref. vallású volt 1882-ig a két nagyszékelyi református gyülekezet – a helvét és ágostai hitvallású -  egyesüléséig, isten-tiszteletekre Nagyszékelybe jártak, ahogy az iskoláskorú gyermekeik is, bár a korábbi években saját iskolájuk volt.

 

A major lakosságának a csökkenése már az 1810-es években elkezdődhetett, mert Peremartoni Nagy Dániel ref. nagyszékelyi német lelkész 1816-ban még az alábbiakat jegyezte fel:

 

A Nagy Székelyi Német Máter Ekklésiának Filiális Ekklésiájának a Neve Udvari Méltóságos Gróf Galánthai Eszterházi Károly Ő Excellentzája Simontornyai Uradalmában.

A lelkek száma 65.(!) [6] A Lutheránusokkal a kik 5 anyian vagynak, közös Templomot tartanak tűrhető állapotban. Esztendőnként hatszor megyen oda a Prédikátor, háromszor Communiot tartani, háromszor tsak predikálni. Ezen szolgálatáért fizet Esztendőnként minden Házas Pár,- a melynek száma most 17 – a Prédikátornak 18 fél Posonyi mérő Búzát, 2 Kila Zabot és Húsvétkor minden Ház 4 tojást.

A Lutheránusokkal közös Lutheránus Mesterjek Oskolájok jó állapotban van. A Tanulók száma mindösszve 7, kik közt 4 Fiú és 3 Leány a mint a Catalogusok mutatja. Sub. T. A. Mater beli Presbijteriumba a Filialistákból nintsenek egy is bé véve.[…] Lutheránia még ujj és nemexaminált, fel sints még eskettetve. A Luheránusokkkal közös jó tágas Temetőjök be keritve jó állapotban vagyon. Gravameneik nintsenek.” [4]

 

(Érdekes színfolt a német egyház történetében: amíg a faluban élők nem szívesen használták a „lutheránus” jelzőt, addig a tőlük 2 kilométerre levő kis gyülekezetet midig „Lutherátusoknak” nevezte. A Nagy Dániel által említett temetőt a múlt század elején készült kateszteri térkép már nem jelölte! )

 

1813-ban, a Nagyszékelyben is kezdődő járvány idején a be nem oltott lakosság közül igen nagy számban szedte az áldozatait, ezért szükséges volt a himlő elleni védő oltások kötelezővé tétele. Azokat, aki nem vetették alá magukat a védőoltásoknak, a község a határain kívülre száműzte, de még a major határain is túlra. Orvos híján ez a feladat a bábaasszonyra hárult. A határban levő simontornyai uradalomban is tevékenykedett egy képzett bábaasszony hasonló feladatokkal, de ő még jogosult volt a - reformátusok kivételével - az újszülöttek megkeresztelésére is. A bábaasszony felügyeletét a mindenkori nagyszékelyi lelkész és a községi elöljáróság rendszeresen ellátta. [5]

 

 

A második világháborút követően végleg megpecsételődött a „Csillag Major” sorsa. Megszűnt a zsellérség, a cselédség, a puszta s a major lakói is szétszéledtek, elmentek oda, ahol lakást kaptak. Nagyszékelybe talán 1-2 család költözött. Állami tulajdonba került a major, majd végképp eltűnt a térképről is, úgy, ahogyan Lázár Ervin Csillagmajorja, Alsó-Rácegrespuszta is.

 

 

2.

 

Nagyszékely-Basahalom

 

A falu DK-i szélén, a Csillag-völgy felett emelkedő, hosszan elnyúló, ÉNy-DK-i irányú domb tetején mesterséges domb emelkedik. A csonka kúp alakú domb tetejének átmérője 11 m, környezetéből 9 m-rel emelkedik ki. A motténak látszó dombot 1993-ban Miklós Zsuzsa, Nováki Gyula és Miklós Gergely mérte fel. A domb mesterséges, korát megállapítani nem volt lehetséges. Egy másik feltételezés szerint az objektum sírhalom volt. Dr. Miklós Zsuzsa levélben [1] az alábbiakat közölte jelenlegi ismereteinkről:

 

„ A Basahalmot valóban megástam, de külön publikáció nem jelent meg róla.  A kutatások rövid összefoglalása a Tolna megye várai c. kötetben fog megjelenni (ha megérem, hogy megjelenik). Addig röviden csak annyit, hogy formája alapján lehet ún. motte (magyarul földhalomvár), de esetleg sírhalom is lehetett. Az eddigi kutatások alapján egyiket sem lehet sem bizonyítani, sem cáfolni. A kora is bizonytalan. Üdvözlettel Miklós Zsuzsa”

 

(Megj.: A Tolna megyei várak feldolgozása befejeződött, a kötet megjelent: VAH 22. kötet.)

 

 

 " Ebben a kötetben Tolna megye erődítményeit adom közre, az őskori földváraktól a kuruc kori sáncokig (a római és kuruc kori erődítéseket csak akkor említem, ha azok más korszak váraihoz kapcsolódnak). Az anyaggyűjtés és terepmunka is a jelenlegi Tolna megyére terjedt ki: tehát nem tárgyalom azokat a várakat, amelyek a középkor folyamán lényegesen nagyobb kiterjedéű megye Ny-i, illetve D-i, a jelenlegi Somogy, illetve Baranya megye területére esnek. A somogyiakat Nováki Gyula és Magyar Kálmán dolgozta fel, a baranyaiak egy részét Tolnai Gergely egyetemi szakdolgozatában gyűjtötte össze."

 

3.

Kismalom

 

 


A Csillag-völgyben DK.-i irányban továbbhaladva, követve a Rét Séd folyás- irányát, - de már az úzdi határban - a Csillagpusztától kb. 500 méterre, ahol egyesül a nagyszékelyi Rét Séd és a DNy.-i irányból a Sióba siető Mühlbad, ott jegyezték a Kismalom nevű helységet. Az átfolyó Mühlbach és Mühlbad  patakok elnevezése arra utal, hogy ezek a lassan csordogáló vizeik valamikor több vízimalmot is meghajtottak. 1900 körül a Nagyszékelyhez legközelebb eső vízimalmok közül már csak az említett Kismalom működött. 

A kedvező természeti adottságok ellenére valamiért igen kevés számú vízimalom épült a környéken, nagyszékelyi vízimalomról nem is tudunk, Bél Mátyás leírásában [1] sem találkozhatunk jelentősebb környékbeli vízimalmok említésével. 1894-ben pl. a szomszédos Baranya  megyében 387 olyan kisebb vízimalom is  volt, melynek napi kapacitása nem érte el az 5 q-t. Tolna vármegye úthálózatáról 1897-ben készült térkép [2] a Nagyszékely és Úzd közötti szakaszt a jelentősebb közlekedési utak között jelzi, minden bizonnyal a térképen ugyancsak jelzett Csillagpuszta, ill. a Kismalom felé irányuló számottevő forgalma miatt.

Nagyszékelyből a Kismalomhoz és Úzdra egy másik úton is könnyen el lehetett jutni, mint jelentősebb utat a korabeli térképek is jelezték: A község D-i részén, a mai Kossuth Lajos utca elején, közös kiindulási pontból két út is indult a nagyszékelyi határba. A jobb oldali a Nagyszékelytől délre fekvő Udvari községbe, míg a bal oldali a Pap hegy Ny-i szélén DK-i irányba elkanyarodva a Csillagpuszta DNy-i csücskénél egyesült a Csillag-völgyet keresztül szelő úttal, Kismalom előtt néhányszáz méterrel.

 

 

 

… míg a bal oldali DK-i irányba elkanyarodva a Csillagpuszta DNy-i csücskénél egyesült a Csillag-völgyben végig vezető úttal… Száz évvel ezelőtt még pincék szegélyezték a horgos két oldalát. Maradványaik néhány helyen még jól kivehetők.

 

 

 

 4.

Bán[y]i földek

 

 

 

 

Nagyszékely DNy-i szélén, Miszla község irányába, a Legelőre dűlő földek mögötti Széles-völgyből kiindulva a miszlai földek szélén kanyargó Miszla patakig a „Bányi földek” uralják a határt. Északról délre haladva ott találjuk a Bányi hegyet (Hessberg), a Bányi dűlőt, a Bányi-völgyet, Báni-patakot (Sédet), Báni erdőt, Bányi réteket hídon alól és felül, a Bányi rétre fevő I-V. földeket,  amelyek feltételezések szerint egykori

 

Bán [Ban, Bann, Baan, Band] [9]

 

településéről kapták neveiket.

 

Feltehetően a török hódoltság ideje alatt (másodszor?) elpusztult település első írásos emléke (1300. k.) Ban települést, mint pusztult helyet említi Tolna megyében, Udvari helység határában, [1] de a későbbiekben újra feltűnik, mint lakott település a pápai tizedlajstromban. 1552-ben a török defterek adózó helységnek tüntetik fel, sőt Benedek nevű papját is említik. [3] Egy évvel később, 1563. augusztus 20-án az ugyancsak török összeírások 8 adózót [7] említenek. Néhány évvel később megduplázódhatott a település lakossága, mert lakói már 17 ház után fizettek adót, sőt fennmaradt adó-zóinak névsora is: [8]

1571-1572:

54. Falu: Bán

Hodos István, Tornyos Benedek, Bálint Borbás, Jegős Kelemen, Horvát Antal, Horváth Lázár, Tót Tomás, Gáspár Orbán, Gáspár Mátyás, Nagy Bertalan, Somogyi Ferencz, Szemer Albert, Szabó János, Józsa Gergely, Martos György, Vida Péter, Sólom Benedek. 17 ház.

(Püspök Székely adófizetői ugyanakkor 62 ház.)

1582 -1583 között lakóinak létszámában nincs változás, 16 adózót írtak össze, [6] a későbbi időszakról már nincsenek adatok, feltehetően végleg elnéptelenedhetett a település.

1698-ban, mint lakatlan település és megműveletlen határ, Bann néven Simontornya és tartozékai.között szerepelt, az uradalomnak csak vadászati haszna volt a területből.

Lipót császár 1700. március 13-án Bécsben kelt oklevelében Simontornyát a hozzátartozó Kis- és Nagyszékelyt, Bán praediumot [2]   Udvari faluval együtt eladta Miksa - Vilmos Limburg grófnak, Styrum Wysch hercegség kama-rásának, de az adásvételi szerződésben Bán lakatlan településnek volt fel-tüntetve.

1801. június 30.: A simontornyai uradalom, benne Nagyszékely és Bán praedium a Lymburg Styrum család kihaltával a kamarára szállt. [4]

A praedium területét Nagy Székely és Udvari községek jobbágyai között osztották szét, holdankénti 2 nap robotért. A holdnyi erdő és a rét haszna az uradalmat illette.

 

K. Német András A középkori Tolna megye templomai c. doktori disszer-tációjában az alábbiakban összegezte kutatásainak eredményét Bán település és annak temploma feltételezett helyével kapcsolatban: [3]

„I. Bán

[…] III. Nagyszékely határából három különböző híradás is megemlékezik egy-egy, látszólag különböző középkori templomhelyről. …Alaposabb tanulmányozás után egyértelmű, hogy az Egyed Antalnál Kőfejűpuszta, Pesty Frigyesnél Sósdomb, a megyei kézikönyvben pedig Ráctemplom néven szereplő templomhely a határ Udvarival szomszédos, D-i részén fekvő mai Stakop-dűlő környékével feleltethető meg, ahol a hagyomány szerint régen templom állt.

1 […] A templomhelyről Pesty Frigyesnek 1865-ben ezt írták: „Sósdomb, szántóföldek, itt még jelenleg is sok tégladarabok vagynak, és 30–40 évek előtt egy régenten ott állott nagyszerü épületnek helyét lehetett kivenni; a’ melyről azt beszéllik az öregebbek, miszerént őseiktől hallották, hogy ottan Rácz templom állott. […] Ebből a leírásból tudjuk, hogy a hely Nagyszékely D-i, Udvari felé eső határrészén keresendő, ahol több halom is látható. Ez utóbbi teszi lehetővé egyebek mellett, hogy a Sósdombot azonosítsuk egy 1891-es levélben említett lelőhellyel, amelyben Pesthy Elek uzdi szolgabíró, amatőr régész Wosinskynak beszámolt ásatásáról. Pesthy a kutatás helyét Bán falu temetőjével azonosította.

 

 

 

 

 

Már Weidlein János is megjegyezte, hogy a Pestynél megadott Sósdomb dűlőnevet a kataszteri térképen nem találta. A felsorolt nevek közül napjaikban egyedül létező Stakop dűlőnév kétségkívül a Steinkopf név romlott alakja; az 1829-ben említett magyar Kőfejűpuszta helynév pedig ennek tükörfordítással keletkezett formája. […] Az egykori falu határának kiterjedését, amely ma Nagyszékely D-i és Udvari É-i részében fekszik, földrajzi nevek segítségével Weidlein János határozta meg. A falu helyét a Ráctemető nevű dombon és a Bambó nevű erdőben gyanította, ahol Pesty idején még szőlők maradványai látszottak; ugyanakkor megjegyezte, hogy a Ráctemetőtől kb. 400 m-re, „a Báni rét túlsó oldalán” fekvő Sósdombon ugyancsak Pesty helynévtára templomromról tudósít, tehát a falu egy része is átnyúlhatott a nagyszékelyi határba.

IV. 2003-as terepbejárásom idején, a Báni-patak É-i oldalán fekvő meredek domboldalon a bozótos miatt kutatni nem lehetett, a patak É-i partján húzódó keskeny szántásban és a réten látható vakond-túrásokban azonban középkori leleteket találtam. A faluhely feletti sűrű, bodzás-akácos erdőben nem találtam további jelenségeket. Azóta tudomásomra jutott, hogy a templom a feljebb említett, meredek domboldal tetején fekszik…”

 

 

  

Az Udvari felé vezető út nagyszékelyi kezdetén…

 

 

5.

 

Donád/Donát/Donáth [1]

 

 

 

 

A Csillag-völgyből Ny-i irányba továbbhaladva egy újabb nagykiterjedésű határrészhezhez érhetünk, melyet a térképek Donád néven jelöltek. El-nevezését a feltételezések szerint a középkorban még létezett azonos nevű, majd elpusztult és településről kaphatta. Magáról a településről is igen keveset tudunk:

 

Donád: 1580. k. Püspök-Székel közelében, Csánki [2] nem ismeri. A kataszteri térképek tanúsága szerint Donát (sic!) a mai Nagyszékely határához tartozik, attól délre fekszik. [3]

 

A település lakatlanná válásának ill. elpusztulásának ideje ismeretlen, a fenti említésből is az sejthető, hogy már akkor lakatlan település volt. Tény, hogy a későbbi török defterek már nem említették, azaz donádi adózót nem írtak össze.

 

A területet északról a Bányi rétre fekvő, Bányi rét és Báni hídon alóli földek, nyugatról a Bányi rét, délről az alsópéli, délnyugatról a  felsőpéli puszták, keletről a már említett Csillag-völgy határolja. DK-i csücske le-nyúlik az úzdi határban fekvő Kismalomig. É-D-irányú kiterjedése eléri a 6 kilométer hosszúságot.

Az alsópéli puszta északi részén, Nagyszékelytől kb. 4 km.-re a kataszteri térkép Gödör megnevezéssel egy ismeretlen eredetű és rendeltetésű részt jelöl

 

 

 

A Nagyszékely és Alsópél között jelölt Donáth (puszta?) és az ismeretlen keletkezésű „Gödör”

 

 


SELENA GOMEZ MAGYARORSZÁG - TUDJ MEG TÖBBET SELENA GOMEZ MAGÁNÉLETÉRÕL, SZERELMÉRÕL, CSALÁDJÁRÓL, KARRIERÉRÕL!    *****    HA TE IS IMÁDOD A ZÖLD ÍJÁSZ VILÁGSIKERÛ SOROZAT ELBÛVÖLÕ SZERELMESPÁRJÁT AKKOR ITT A HELYED! MAGYAR OLICITY SITE    *****    The Vampire Diaries & The Originals szerepjáték - ha kedveled a sorozatokat és írni is szeretsz, ne habozz!    *****    Rendhagyó kedvezményt ajánlok Nektek, Te monhatod meg, hogy mi legyen az ára. Pl.: Születési, párkapcsoklati, horoszkóp.    *****    KÖNYVismertetõk, kötelezõ olvasmányok    *****    BOOKFANCLUB -> A könyvek birodalma elvezet a képzelet csendes világába!<<-BOOKFANCLUB    *****    Ingyenes, korlátlan képfeltöltés!!! www.kepfeltolto.eu    *****    Autista - Állatbarát - Homoszexuális - Intelligens - Kívülálló - Mûvészlélek - Segítõkész - Toleráns    *****    Portálépítés és portáldíszítés kezdõknek és haladóknak! Rengetek leírás, JavaScriptek , CSS ,HTML kódok,Design!    *****    HAT ÉVE ONLINE! - LÁTOGASS EL MAGYARORSZÁG EGYETLEN MÛKÖDÕ SELENA GOMEZZEL FOGLALKOZÓ OLDALÁRA! - HAT ÉVE ONLINE!    *****    A SZULTÁNA: HÍREK - KÉPEK - SOROZATISMERTETÕK - TÖRTÉNELMI INFÓK - ÉRDEKESSÉGEK MINDEN MENNYISÉGBEN A SOROZATRÓL    *****    Bûbájos boszorkák - Charmed - Extrák - Érdekességek - Cikkek - Interjúk - Bûbájos boszorkák - Charmed - Charmed -Játékok    *****    Itt a nyár! Kivirágzott a mályva és a pipitér! Hogy mit szólt ehhez a két virágmanó? Gyere, és olvasd el a Mesetárban!    *****    STITCHERS - Magyarország egyetlen oldala a természetfeletti krimi-drámasorozatról! A Stitchers sorozatot megéri nézni!    *****    Nézz Élõ live filmet gportalon. Klikk klikk klikk.    *****    Gréti. 23. Egyetemista. Chevelle. Rap. Jégkorong. Ottawa Senators. Jean-GabrielPageau. Írás. Olvasás. Blog. (:    *****    Élõ live mozifilmek. Ha szereted a filmeket, sorozatokat, meséket akkor itt a helyed!    *****    Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok | Furry Fandom | Antropomorf Állatok    *****    ARIANA GRANDE TODAY - MAGYARORSZÁG EGYETLEN ARIANA GRANDÉVAL FOGLALKOZÓ HONLAPJA - TUDJ MEG RÓLA MINDENT    *****    KOSEMBLOG.GP//A MAGYAR "A SZULTÁNA" RAJONGÓI OLDAL//BY: KÖSEM// KOSEMBLOG.GP//MINDEN, AMI KÖSEM...