1.

Puszta Csillag, Csillag Major *

 (R�szletek)

* Eredeti �r�sm�dj�ban, tov�bbiakban: Csillagmajor, Csillagpuszta

Az egykori k�zs�gi f�utc�r�l ki�rve, majd a Farkash�t kezdet�n�l jobbra fordulva �s r�kanyarodva az egykor igencsak forgalmas uzdi �tra, k�vetv�n a nagysz�kelyi R�t S�d foly�sir�ny�t, �gy 2 km. ut�n, f�l�ton Nagysz�kely �s Uzd k�z�tt volt egyszer egy Csillagpuszta  s annak k�zep�t uralva a Csillagmajor. A Puszta Csillag, azaz Csillagpuszta hat�r�nak legd�libb cs�cske m�r az uzdi f�ldeket �rintette, ott, ahol Vadkert �s Kismalom ut�n �sszetorkollik a nagysz�kelyi R�t S�d egy m�sik S�ddel, amit hossz� id�n �t M�hlbad-nak h�vtak. Keletr�l a s�rszentl�rinci �t, nyugatr�l a  Don�[d]th-i f�ldek sz�lei hat�rolt�k.

Csillagpuszta egy 1910 k. k�sz�lt t�rk�pen

A saj�tos tulajdonviszonyok alakul�sa folyt�n, mint egy idegen test, �kel�d�tt be Nagysz�kely k�zigazgat�si ter�let�be az egykori simontornyai uradalomhoz tartoz� gazdas�gi major. A ter�letet egykor Nagysz�kellyel egy�tt P�pai Bottka Ferenc b�rta, majd tulajdonjoga a kincst�rra sz�llt. A puszta megl�t�t az addigi �ssze�r�sok sem k�l�n, sem tartoz�kk�nt nem eml�tett�k, ben�pes�l�se a t�r�k uralom megsz�n�se ut�ni id�szakra tehet�. A ter�letet – melyet nem osztottak fel a betelep�tettek k�z�tt -a simontornyai uralommal egy�tt a Temesi b�ns�g korm�nyz�ja, Mercy Klaudius Florimond t�bornok (1666–1734), k�s�bb gr. Lymburg-Styrum K�roly kapta. Majd a csal�d kihalt�val 1805-ben gr. Esterh�zy K�roly nyerte adom�nyba, azaz Udvari M�lt�s�gos Gr�f Gal�nthai Eszterh�zi K�roly � Excellentz�ja Simontornyai Uradalm�hoz tartozott. 

"A' Simontornyai v�rat egy eg�sz Urodalommal a' T�r�knek honnunkb�l lett kiverettet�se ut�n Lymburgi Styrum N�met Gr�f nyerte 1700 eszt.ben, kinek is 100 esztendeig volt birtok�ban, minekut�nna pedig azon Tolna V�rmegy�re n�zve elfelejthetetlen Familia kihalt, 1800 eszt.ben jutott a' Fiscus' kez�re, �s k�s�bben Gr�f Eszterh�zy K�rolynak tsere �ltal jutott birodalm�ba.” ^[1]

Gr�f Styrum Limburg K�rolyn�. Eredeti k�p: Simontornya V�rm�zeum

1820-ban b�r� Sina Simon, a d�sgazdag bank�r v�s�rolta meg a simontornyai uradalmat tatoz�kaival, majd az 1860-as �vekig a b�csi eredet� Sina bank�rcsal�d� lett, akikt�l a gr�f Wimpffen csal�d �r�k�lte: Sina Simon l�ny�nak, Sina Anaszt�zianak Wimpffen Victor korvett-kapit�ny (1834-1897) volt a f�rje.

1897-ben gr�f Wimpffen Simon (B�cs, 1867. 08. 21. - ?), feles�ge sz.: Sz�chenyi Katalin] volt a tulajdonosa, ebb�l az id�b�l ismertek a major f�bb adatai: ^[2]

Sz�nt�: 76 kh., kert: - R�t: 16 kh., sz�l�: 3 kh.,legel�: 7 kh. Erd�: -, n�das: -, nem ad�z�: 3 kh. �ssz.: 105 kh.

F�foglalkoz�s�. csel�d: 1, vet�g�p: 1, rosta: 1, eke: 3., borona: 1., henger: 2.,ig�sszek�r: 3

A puszta lak�ir�l pontos adatok nem maradtak fenn, mert azok Nagysz�kely lak�i k�z�tt lettek felt�ntetve, m�sr�szt az ad��ssze�r�sokban sem szerepeltek k�l�n, mivel vagyonn�lk�li zsell�rek voltak. A majorban �p�lt lak�sok/h�zak ^[3] sz�m�t figyelembe v�ve (6), �s a lak�sonk�nt �ltal�nosan haszn�lt szorz�sz�mot (4,5 ~ 5) figyelembe v�ve kb. 30 f�re tehet�, mely mag�ba foglalta az ott elhelyezett id�nymunk�sokat �s csal�dtagjaikat is. Az 1897. �vi �ssze�r�sban szerepl� „F�foglakoz�s� csel�d” val�sz�n�leg az int�z�i feladatokkal megb�zott szem�lyre utalt.

�lland� lak�inak egy r�sze �g. ev. ref. vall�s� volt 1882-ig a k�t nagysz�kelyi reform�tus gy�lekezet – a helv�t �s �gostai hitvall�s� -  egyes�l�s�ig, isten-tiszteletekre Nagysz�kelybe j�rtak, ahogy az iskol�skor� gyermekeik is, b�r a kor�bbi �vekben saj�t iskol�juk volt.

A major lakoss�g�nak a cs�kken�se m�r az 1810-es �vekben elkezd�dhetett, mert Peremartoni Nagy D�niel ref. nagysz�kelyi n�met lelk�sz 1816-ban m�g az al�bbiakat jegyezte fel:

„A Nagy Sz�kelyi N�met M�ter Ekkl�si�nak Fili�lis Ekkl�si�j�nak a Neve Udvari M�lt�s�gos Gr�f Gal�nthai Eszterh�zi K�roly � Excellentz�ja Simontornyai Uradalm�ban.

A lelkek sz�ma 65.(!) ^[6] A Luther�nusokkal a kik 5 anyian vagynak, k�z�s Templomot tartanak t�rhet� �llapotban. Esztend�nk�nt hatszor megyen oda a Pr�dik�tor, h�romszor Communiot tartani, h�romszor tsak predik�lni. Ezen szolg�lat��rt fizet Esztend�nk�nt minden H�zas P�r,- a melynek sz�ma most 17 – a Pr�dik�tornak 18 f�l Posonyi m�r� B�z�t, 2 Kila Zabot �s H�sv�tkor minden H�z 4 toj�st.

A Luther�nusokkal k�z�s Luther�nus Mesterjek Oskol�jok j� �llapotban van. A Tanul�k sz�ma mind�sszve 7, kik k�zt 4 Fi� �s 3 Le�ny a mint a Catalogusok mutatja. Sub. T. A. Mater beli Presbijteriumba a Filialist�kb�l nintsenek egy is b� v�ve.[…] Luther�nia m�g ujj �s nemexamin�lt, fel sints m�g eskettetve. A Luher�nusokkkal k�z�s j� t�gas Temet�j�k be keritve j� �llapotban vagyon. Gravameneik nintsenek.” ^[4]

(�rdekes sz�nfolt a n�met egyh�z t�rt�net�ben: am�g a faluban �l�k nem sz�vesen haszn�lt�k a „luther�nus” jelz�t, addig a t�l�k 2 kilom�terre lev� kis gy�lekezetet midig „Luther�tusoknak” nevezte. A Nagy D�niel �ltal eml�tett temet�t a m�lt sz�zad elej�n k�sz�lt kateszteri t�rk�p m�r nem jel�lte! )

1813-ban, a Nagysz�kelyben is kezd�d� j�rv�ny idej�n a be nem oltott lakoss�g k�z�l igen nagy sz�mban szedte az �ldozatait, ez�rt sz�ks�ges volt a himl� elleni v�d� olt�sok k�telez�v� t�tele. Azokat, aki nem vetett�k al� magukat a v�d�olt�soknak, a k�zs�g a hat�rain k�v�lre sz�m�zte, de m�g a major hat�rain is t�lra. Orvos h�j�n ez a feladat a b�baasszonyra h�rult. A hat�rban lev� simontornyai uradalomban is tev�kenykedett egy k�pzett b�baasszony hasonl� feladatokkal, de � m�g jogosult volt a - reform�tusok kiv�tel�vel - az �jsz�l�ttek megkeresztel�s�re is. A b�baasszony fel�gyelet�t a mindenkori nagysz�kelyi lelk�sz �s a k�zs�gi el�lj�r�s�g rendszeresen ell�tta. ^[5]

A m�sodik vil�gh�bor�t k�vet�en v�gleg megpecs�tel�d�tt a „Csillag Major” sorsa. Megsz�nt a zsell�rs�g, a csel�ds�g, a puszta s a major lak�i is sz�tsz�ledtek, elmentek oda, ahol lak�st kaptak. Nagysz�kelybe tal�n 1-2 csal�d k�lt�z�tt. �llami tulajdonba ker�lt a major, majd v�gk�pp elt�nt a t�rk�pr�l is, �gy, ahogyan L�z�r Ervin Csillagmajorja, Als�-R�cegrespuszta is.

2.

Nagysz�kely-Basahalom

A falu DK-i sz�l�n, a Csillag-v�lgy felett emelked�, hosszan elny�l�, �Ny-DK-i ir�ny� domb tetej�n mesters�ges domb emelkedik. A csonka k�p alak� domb tetej�nek �tm�r�je 11 m, k�rnyezet�b�l 9 m-rel emelkedik ki. A mott�nak l�tsz� dombot 1993-ban Mikl�s Zsuzsa, Nov�ki Gyula �s Mikl�s Gergely m�rte fel. A domb mesters�ges, kor�t meg�llap�tani nem volt lehets�ges. Egy m�sik felt�telez�s szerint az objektum s�rhalom volt. Dr. Mikl�s Zsuzsa lev�lben ^[1] az al�bbiakat k�z�lte jelenlegi ismereteinkr�l:

„ A Basahalmot val�ban meg�stam, de k�l�n publik�ci� nem jelent meg r�la.  A kutat�sok r�vid �sszefoglal�sa a Tolna megye v�rai c. k�tetben fog megjelenni (ha meg�rem, hogy megjelenik). Addig r�viden csak annyit, hogy form�ja alapj�n lehet �n. motte (magyarul f�ldhalomv�r), de esetleg s�rhalom is lehetett. Az eddigi kutat�sok alapj�n egyiket sem lehet sem bizony�tani, sem c�folni. A kora is bizonytalan. �dv�zlettel Mikl�s Zsuzsa”

(Megj.: A Tolna megyei v�rak feldolgoz�sa befejez�d�tt, a k�tet megjelent: VAH 22. k�tet.)

 " Ebben a k�tetben Tolna megye er�d�tm�nyeit adom k�zre, az �skori f�ldv�rakt�l a kuruc kori s�ncokig (a r�mai �s kuruc kori er�d�t�seket csak akkor eml�tem, ha azok m�s korszak v�raihoz kapcsol�dnak). Az anyaggy�jt�s �s terepmunka is a jelenlegi Tolna megy�re terjedt ki: teh�t nem t�rgyalom azokat a v�rakat, amelyek a k�z�pkor folyam�n l�nyegesen nagyobb kiterjed�� megye Ny-i, illetve D-i, a jelenlegi Somogy, illetve Baranya megye ter�let�re esnek. A somogyiakat Nov�ki Gyula �s Magyar K�lm�n dolgozta fel, a baranyaiak egy r�sz�t Tolnai Gergely egyetemi szakdolgozat�ban gy�jt�tte �ssze."

3.

Kismalom

A Csillag-v�lgyben DK.-i ir�nyban tov�bbhaladva, k�vetve a R�t S�d foly�s- ir�ny�t, - de m�r az �zdi hat�rban - a Csillagpuszt�t�l kb. 500 m�terre, ahol egyes�l a nagysz�kelyi R�t S�d �s a DNy.-i ir�nyb�l a Si�ba siet� M�hlbad, ott jegyezt�k a Kismalom nev� helys�get. Az �tfoly� M�hlbach �s M�hlbad  patakok elnevez�se arra utal, hogy ezek a lassan csordog�l� vizeik valamikor t�bb v�zimalmot is meghajtottak. 1900 k�r�l a Nagysz�kelyhez legk�zelebb es� v�zimalmok k�z�l m�r csak az eml�tett Kismalom m�k�d�tt. 

A kedvez� term�szeti adotts�gok ellen�re valami�rt igen kev�s sz�m� v�zimalom �p�lt a k�rny�ken, nagysz�kelyi v�zimalomr�l nem is tudunk, B�l M�ty�s le�r�s�ban ^[1] sem tal�lkozhatunk jelent�sebb k�rny�kbeli v�zimalmok eml�t�s�vel. 1894-ben pl. a szomsz�dos Baranya  megy�ben 387 olyan kisebb v�zimalom is  volt, melynek napi kapacit�sa nem �rte el az 5 q-t. Tolna v�rmegye �th�l�zat�r�l 1897-ben k�sz�lt t�rk�p ^[2] a Nagysz�kely �s �zd k�z�tti szakaszt a jelent�sebb k�zleked�si utak k�z�tt jelzi, minden bizonnyal a t�rk�pen ugyancsak jelzett Csillagpuszta, ill. a Kismalom fel� ir�nyul� sz�mottev� forgalma miatt.

Nagysz�kelyb�l a Kismalomhoz �s �zdra egy m�sik �ton is k�nnyen el lehetett jutni, mint jelent�sebb utat a korabeli t�rk�pek is jelezt�k: A k�zs�g D-i r�sz�n, a mai Kossuth Lajos utca elej�n, k�z�s kiindul�si pontb�l k�t �t is indult a nagysz�kelyi hat�rba. A jobb oldali a Nagysz�kelyt�l d�lre fekv� Udvari k�zs�gbe, m�g a bal oldali a Pap hegy Ny-i sz�l�n DK-i ir�nyba elkanyarodva a Csillagpuszta DNy-i cs�csk�n�l egyes�lt a Csillag-v�lgyet kereszt�l szel� �ttal, Kismalom el�tt n�h�nysz�z m�terrel.

… m�g a bal oldali DK-i ir�nyba elkanyarodva a Csillagpuszta DNy-i cs�csk�n�l egyes�lt a Csillag-v�lgyben v�gig vezet� �ttal… Sz�z �vvel ezel�tt m�g pinc�k szeg�lyezt�k a horgos k�t oldal�t. Maradv�nyaik n�h�ny helyen m�g j�l kivehet�k.

 4.

B�n[y]i f�ldek

Nagysz�kely DNy-i sz�l�n, Miszla k�zs�g ir�ny�ba, a Legel�re d�l� f�ldek m�g�tti Sz�les-v�lgyb�l kiindulva a miszlai f�ldek sz�l�n kanyarg� Miszla patakig a „B�nyi f�ldek” uralj�k a hat�rt. �szakr�l d�lre haladva ott tal�ljuk a B�nyi hegyet (Hessberg), a B�nyi d�l�t, a B�nyi-v�lgyet, B�ni-patakot (S�det), B�ni erd�t, B�nyi r�teket h�don al�l �s fel�l, a B�nyi r�tre fev� I-V. f�ldeket,  amelyek felt�telez�sek szerint egykori

B�n [Ban, Bann, Baan, Band] ^[9]

telep�l�s�r�l kapt�k neveiket.

Feltehet�en a t�r�k h�dolts�g ideje alatt (m�sodszor?) elpusztult telep�l�s els� �r�sos eml�ke (1300. k.) Ban telep�l�st, mint pusztult helyet eml�ti Tolna megy�ben, Udvari helys�g hat�r�ban, ^[1] de a k�s�bbiekben �jra felt�nik, mint lakott telep�l�s a p�pai tizedlajstromban. 1552-ben a t�r�k defterek ad�z� helys�gnek t�ntetik fel, s�t Benedek nev� papj�t is eml�tik. ^[3] Egy �vvel k�s�bb, 1563. augusztus 20-�n az ugyancsak t�r�k �ssze�r�sok 8 ad�z�t ^[7] eml�tenek. N�h�ny �vvel k�s�bb megdupl�z�dhatott a telep�l�s lakoss�ga, mert lak�i m�r 17 h�z ut�n fizettek ad�t, s�t fennmaradt ad�-z�inak n�vsora is: ^[8]

1571-1572:

54. Falu: B�n

Hodos Istv�n, Tornyos Benedek, B�lint Borb�s, Jeg�s Kelemen, Horv�t Antal, Horv�th L�z�r, T�t Tom�s, G�sp�r Orb�n, G�sp�r M�ty�s, Nagy Bertalan, Somogyi Ferencz, Szemer Albert, Szab� J�nos, J�zsa Gergely, Martos Gy�rgy, Vida P�ter, S�lom Benedek. 17 h�z.

(P�sp�k Sz�kely ad�fizet�i ugyanakkor 62 h�z.)

1582 -1583 k�z�tt lak�inak l�tsz�m�ban nincs v�ltoz�s, 16 ad�z�t �rtak �ssze, ^[6] a k�s�bbi id�szakr�l m�r nincsenek adatok, feltehet�en v�gleg eln�ptelenedhetett a telep�l�s.

1698-ban, mint lakatlan telep�l�s �s megm�veletlen hat�r, Bann n�ven Simontornya �s tartoz�kai.k�z�tt szerepelt, az uradalomnak csak vad�szati haszna volt a ter�letb�l.

Lip�t cs�sz�r 1700. m�rcius 13-�n B�csben kelt oklevel�ben Simontorny�t a hozz�tartoz� Kis- �s Nagysz�kelyt, B�n praediumot ^[2]   Udvari faluval egy�tt eladta Miksa - Vilmos Limburg gr�fnak, Styrum Wysch hercegs�g kama-r�s�nak, de az ad�sv�teli szerz�d�sben B�n lakatlan telep�l�snek volt fel-t�ntetve.

1801. j�nius 30.: A simontornyai uradalom, benne Nagysz�kely �s B�n praedium a Lymburg Styrum csal�d kihalt�val a kamar�ra sz�llt. ^[4]

A praedium ter�let�t Nagy Sz�kely �s Udvari k�zs�gek jobb�gyai k�z�tt osztott�k sz�t, holdank�nti 2 nap robot�rt. A holdnyi erd� �s a r�t haszna az uradalmat illette.

K. N�met Andr�s A k�z�pkori Tolna megye templomai c. doktori disszer-t�ci�j�ban az al�bbiakban �sszegezte kutat�sainak eredm�ny�t B�n telep�l�s �s annak temploma felt�telezett hely�vel kapcsolatban: ^[3]

„I. B�n

[…] III. Nagysz�kely hat�r�b�l h�rom k�l�nb�z� h�rad�s is megeml�kezik egy-egy, l�tsz�lag k�l�nb�z� k�z�pkori templomhelyr�l. …Alaposabb tanulm�nyoz�s ut�n egy�rtelm�, hogy az Egyed Antaln�l K�fej�puszta, Pesty Frigyesn�l S�sdomb, a megyei k�zik�nyvben pedig R�ctemplom n�ven szerepl� templomhely a hat�r Udvarival szomsz�dos, D-i r�sz�n fekv� mai Stakop-d�l� k�rny�k�vel feleltethet� meg, ahol a hagyom�ny szerint r�gen templom �llt.

1 […] A templomhelyr�l Pesty Frigyesnek 1865-ben ezt �rt�k: „S�sdomb, sz�nt�f�ldek, itt m�g jelenleg is sok t�gladarabok vagynak, �s 30–40 �vek el�tt egy r�genten ott �llott nagyszer� �p�letnek hely�t lehetett kivenni; a’ melyr�l azt besz�llik az �regebbek, miszer�nt �seikt�l hallott�k, hogy ottan R�cz templom �llott. […] Ebb�l a le�r�sb�l tudjuk, hogy a hely Nagysz�kely D-i, Udvari fel� es� hat�rr�sz�n keresend�, ahol t�bb halom is l�that�. Ez ut�bbi teszi lehet�v� egyebek mellett, hogy a S�sdombot azonos�tsuk egy 1891-es lev�lben eml�tett lel�hellyel, amelyben Pesthy Elek uzdi szolgab�r�, amat�r r�g�sz Wosinskynak besz�molt �sat�s�r�l. Pesthy a kutat�s hely�t B�n falu temet�j�vel azonos�totta.

M�r Weidlein J�nos is megjegyezte, hogy a Pestyn�l megadott S�sdomb d�l�nevet a kataszteri t�rk�pen nem tal�lta. A felsorolt nevek k�z�l napjaikban egyed�l l�tez� Stakop d�l�n�v k�ts�gk�v�l a Steinkopf n�v romlott alakja; az 1829-ben eml�tett magyar K�fej�puszta helyn�v pedig ennek t�k�rford�t�ssal keletkezett form�ja. […] Az egykori falu hat�r�nak kiterjed�s�t, amely ma Nagysz�kely D-i �s Udvari �-i r�sz�ben fekszik, f�ldrajzi nevek seg�ts�g�vel Weidlein J�nos hat�rozta meg. A falu hely�t a R�ctemet� nev� dombon �s a Bamb� nev� erd�ben gyan�totta, ahol Pesty idej�n m�g sz�l�k maradv�nyai l�tszottak; ugyanakkor megjegyezte, hogy a R�ctemet�t�l kb. 400 m-re, „a B�ni r�t t�ls� oldal�n” fekv� S�sdombon ugyancsak Pesty helyn�vt�ra templomromr�l tud�s�t, teh�t a falu egy r�sze is �tny�lhatott a nagysz�kelyi hat�rba.

IV. 2003-as terepbej�r�som idej�n, a B�ni-patak �-i oldal�n fekv� meredek domboldalon a boz�tos miatt kutatni nem lehetett, a patak �-i partj�n h�z�d� keskeny sz�nt�sban �s a r�ten l�that� vakond-t�r�sokban azonban k�z�pkori leleteket tal�ltam. A faluhely feletti s�r�, bodz�s-ak�cos erd�ben nem tal�ltam tov�bbi jelens�geket. Az�ta tudom�somra jutott, hogy a templom a feljebb eml�tett, meredek domboldal tetej�n fekszik…”

Az Udvari fel� vezet� �t nagysz�kelyi kezdet�n…

5.

Don�d/Don�t/Don�th ^[1]

A Csillag-v�lgyb�l Ny-i ir�nyba tov�bbhaladva egy �jabb nagykiterjed�s� hat�rr�szhezhez �rhet�nk, melyet a t�rk�pek Don�d n�ven jel�ltek. El-nevez�s�t a felt�telez�sek szerint a k�z�pkorban m�g l�tezett azonos nev�, majd elpusztult �s telep�l�sr�l kaphatta. Mag�r�l a telep�l�sr�l is igen keveset tudunk:

Don�d: 1580. k. P�sp�k-Sz�kel k�zel�ben, Cs�nki ^[2] nem ismeri. A kataszteri t�rk�pek tan�s�ga szerint Don�t (sic!) a mai Nagysz�kely hat�r�hoz tartozik, att�l d�lre fekszik. ^[3]

A telep�l�s lakatlann� v�l�s�nak ill. elpusztul�s�nak ideje ismeretlen, a fenti eml�t�sb�l is az sejthet�, hogy m�r akkor lakatlan telep�l�s volt. T�ny, hogy a k�s�bbi t�r�k defterek m�r nem eml�tett�k, azaz don�di ad�z�t nem �rtak �ssze.

A ter�letet �szakr�l a B�nyi r�tre fekv�, B�nyi r�t �s B�ni h�don al�li f�ldek, nyugatr�l a B�nyi r�t, d�lr�l az als�p�li, d�lnyugatr�l a  fels�p�li puszt�k, keletr�l a m�r eml�tett Csillag-v�lgy hat�rolja. DK-i cs�cske le-ny�lik az �zdi hat�rban fekv� Kismalomig. �-D-ir�ny� kiterjed�se el�ri a 6 kilom�ter hossz�s�got.

Az als�p�li puszta �szaki r�sz�n, Nagysz�kelyt�l kb. 4 km.-re a kataszteri t�rk�p G�d�r megnevez�ssel egy ismeretlen eredet� �s rendeltet�s� r�szt jel�l

A Nagysz�kely �s Als�p�l k�z�tt jel�lt Don�th (puszta?) �s az ismeretlen keletkez�s� „G�d�r”