A TELEPÜLÉS

ELNEVEZÉSÉNEK

VÁLTOZÁSAIRÓL

- Részletek -

A településnek a történelem során számtalan elnevezésével találkozhatunk – hivatalossal és nem hivatalosan egyaránt, leírva és kiejtve, helyesen és helytelenül. Hosszú időn át, egészen napjainkig összekeverték Nagyszékely és Kisszékely előforduló elnevezéseit, tévesen azonosították azokkal a mai településeket.

Elsőként a legvalószínűbbnek tűnő, elsőként előforduló névalakot tekintsük:

Zecul, Zekul.

 A pécsi püspökség tizedjegyzékének egyik tételében Zecul episcopi-nak van mondva = Püspök Székely, nyilván, mert püspöki birtokot képezett. A községet minden előtag nélkül a fenti formában jegyezték, míg a szomszédos település nevéhez – ami ugyancsak Zecul formában íródott - előtag is járult, azaz a Parazekul, Parazekulli, Parasecul formák maradtak fenn.

Talán a község egyik, első, - Szekel- elnevezésével találkozhatunk egy 1428-ban keltezett oklevélben, mely Bottka Miklós szerződésével kapcsolatos. Nagy valószínűséggel az okiratban szereplő Alsó- és Felső Szekel a mai Kis- és Nagy Székely községekkel azonos.  Tény, hogy kisebb-nagyobb birtokváltoztatással a Botka család volt a megye egyik legnagyobb birtokosa, egészen 1700-ig.

Az Alsó és Felső Szekel elnevezés valószínűsége

A helységnevek kutatásainak eredményeiben a fenti jelzők térbeni közelséget állapítottak meg, valamint egyezőség van a települések tulajdonosának személyében, e két egybeesés megerősíti az egybeesés valószínűségét.

„A meglévő helynevek jelzővel való bővülése, az úgynevezett névdifferenciálódás a településnevek körében gyakori volt már az ómagyar korban is. […] A két és fél száz ide sorolható névforma egynegyedében - nem mindig egymással megfelelésben - az alsó és a felső, egyötödében a kis és a nagy jelző áll. A bővítmények szemantikailag nagyon sokfélék lehetnek, csak e típusra jellemző azonban az összefoglaló nevek alkotása (két és három jelzővel). Az előfordulás területi jellemzői alapján meghatározhatónak tűnik egy olyan minimális érték, azaz legkisebb térbeli távolság, amely az azonos nevek elkülönítésének szükségességét mutatja meg.”  ^[68]

Az 1400 körül felbukkanó név is Püspök előtaggal kezdődik, de a második tag már több helyen nem egyezik meg: ismerjük a székhely és székely elnevezést egyaránt. A terület a török hódoltság előtti évszázadokban a pécsi püspökség uradalmához is tartozott, akkor kaphatta a továbbiakban általánossá vált „Püspök” jelzőt:

1585: ”Úgy a magyar, mint az udvari kamara azt ajánlotta őfelségének, hogy e falvakat, névszerint Püspökszékhelyt, Parragszékhelyt, Egrest, Kölesdet, Czétényt, Bikádot és Bannt adományozza Huszár Péternek; mert hiszen Püspökszékhelyt úgyis ő foglalta vissza a töröktől.” Dr. Dénes József is egyértelműen jelöli meg Püspökszékely és a mai Nagyszékely települések azonosságát:

„… míg a mai Nagyszékely a középkori Püspökszékely. Ezt ma
már tudom, mert Engel Pál: Magyarország a középkor végén című posztumusz kiadott CD-jének köszönhetően ez már tisztázódott. Én, amikor erről régebben írtam, még csak Csánki történelmi földrajza állt a rendelkezésemre (ő meg nem tudta hogyan azonosítsa a középkori neveket a maiakkal), ezért idéztem a Lovászszékely alak miatt […]. Tolnában 3 helyen is ismerünk Árpád-kori királyi-hercegi udvarhelyet, ezek egyikéhez köthető szerintem a nagyszékelyi Basa-halom, a másik hasonló hely Szedres-Hidja-pusztánál van, a harmadik pedig Alsónyék határában a középkori Kesztölcön állt. Szokás volt a „levetett” királyi udvarhelyeket egyházaknak adni. Vagyis logikus az is, hogy az egykori udvarhely később a pécsi püspökbirtokába került…” ^[67]

Az eddigi adatok szerint a Püspökszékely – Nagy-Székely névváltozás időpontja 1595-1680 közötti időszakra tehető.

Többen a település nevét az egykor, a végvári területekre betelepített székelyekkel hozzák kapcsolatba, habár ez még egyáltalán nem bizonyított tény.

Pallas lexikon idevonatkozó értelmezéséből és nyelvezetével a székelyekről:

A név e szerint csakis a kozár kabaroktól származhatik, akik szintén törökök és a velük rokon besenyőket megelőzve szintén előőrsök, azaz határőrök, neveztetett székelynek. Ha tehát a kabarok azonosak a székelyeknek nevezett török határőrökkel, akkor a feltüntetett viszony helyes s csak az alkalmazása helytelen, mert eredetileg nem a bihari részekre, hanem az Azovi mellékére vonatkozott.

Vannak oklevelek, amelyekből megtudjuk, hogy az eltűnt határok őrzése helyett a királyi erdők őrzésére alkalmaztatnak. Ezek az Árpád-kori oklevelek magyarázzák aztán meg, hogy miért neveztettek az egykori abaúji és zempléni erdőőrök székelyeknek. Midőn Anonymus a monda székelyei helyett kunokat csatlakoztat a Ruthénián átvonuló honfoglalókhoz, a magyarországi székely őrségek gyors beolvadása miatt tévelyedett meg. De a hét kun vezérnek juttatott szállásbirtokok földrajzi helyzetéből még így is könnyen kitalálható, hogy a csatlakozók csupa végbeli vitézek, azaz a későbbi határőrző székelység kiválóbb ősei voltak. A végeredmény tehát a krónikákban fennmaradt monda figyelembe vétele és helyes értelmezése mellett is az marad, hogy az a megmagyarosodott idegen fajú nép, mely határőrt jelentő székely néven s a névnek megfelelő történelmi szerepben külön nemzetiség gyanánt megmaradt, a török kozárságtól elszakadt s velünk együtt letelepedett kabar törzzsel azonos.

Gyengítheti az előző feltételezést az a tény, hogy a székely letelepülők emlékeit csak ez a két község őrzi, egymás közvetlen közelségében. A mai Magyarország területén is igen kevés település nevében fordul elő a „székely” kifejezés, ellentétben Erdély települései között egykor közel 50 helység viselte valamilyen jelzővel kiegészítve. Zavaró lehet a fennt említett  értelmezés egy része is, mely szerint királyi erdőőrökket is gyakran azonosítottk székelyekkel.

Kissé bonyolíthatja a helyzetet, hogy egy 1492-ben keltezett oklevélben a szónak egy másik értelmezését is fellelhetjük,- mégpedig a korabeli adózásokkal kapcsolatban:

Zekhel = Székhely

Több oklevélben is említik, hogy Szt Mihálykor minden negyedtelek után – melyet „vulgo Zekhel”-nek, azaz „székhely”-nek neveznek – adnak 20 bécsi dénárt.

Az ismeretek alapján inkább tűnik életszerűbbnek a „Püspöki telek” alakban történő értelmezés, - azaz egy területre való utalás – mint egy néptörzzsel való összefüggés. Ezt látszik megerősíteni Csánki történelmi földrajza is: Tolnában 3 helyen is ismerünk Árpád-kori királyi-hercegi udvarhelyet, ezek egyikéhez köthető szerintem a nagyszékelyi Basa-halom

 A legnagyobb valószínűséggel az zárható ki, hogy a település elnevezése Székely vagy Székelyi családnévvel lenne azonosítható, amiről bővebbet a község története fejezetben olvashatunk.

A székhely-székely, azaz Zekhel-Zekel változás a 17. század második felére tehető. Tény, hogy 1680-tól a székhely elnevezés már nem fordul elő. Az a lehetőség sem zárható ki, hogy csak elírásról van szó.

 A sváb betelepülés után egyaránt előfordul a Sackl és Sekel elnevezés ugyan, de az utóbbi válik gyakoribbá. Az egyik kifejezés valószínűleg a német megfelelő, a másik pedig a sváb nyelvjárás változata. A korabeli magyar hivatalos elnevezése a településnek már Nagy-Székely. Hogy pontosan mikor vált hivatalossá az elnevezés, pontosan nem tudható.

Az egyházi könyvek apró bejegyzései, széljegyzetei több esetben a község történetének fontos adatait is tartalmazhatja. Egy ilyen bejegyzés szerint az egykori Öreg-Székely település is a község – vagy csak egy részének (?) - elnevezését takarja: Ezen Szent Ekklesiának rézből való Petsét nyomója.

ÖREKSEKEL 1730. V. C.

Azaz az Öreg-Székely elnevezés hivatalos formában is létezett az 1700-as évek első évtizedeiben!

A betelepítést követő évtizedekben, sőt még 1800-körül is, két különböző elnevezéssel is találkozhatunk, amit a helyi népnyelv hozott létre: a Magyar ill. Német-székely elnevezésekkel. Hivatalosan ugyan nem léteztek, de rendszeres használatukat jól érzékelteti az a tény is, hogy Kazinczy Klára költőnő, – Pálóczi Horváth Ádám harmadik felesége – mint Kazinczy János magyarszékelyi lelkész lánya vált országosan ismertté. 

A település előforduló elnevezései és írásmódjai a történelem során:

Secul, Zecul, Zekul, Zekul episcopi, Pispekzekel, Püspökszékhely, Püspök-székely, Pyspek Zekel, Kurucdomb(?), egyházasszékely, Nemesszékely, Nagy Seköly, Nagy Zekhel, Nagy Zékely olim Székhel, Nagy Szäckhelly, Großsäckl, Gross-Säckl, Gross–Sekel, Krusekl, Nagy-Székely, Nagy Székely, Magyar és  Németszékely, Öreg Székely, Nagyszékely.