AH�NY H�Z, ANNYI EML�K

Nagysz�kelyi s�ta

Nagysz�kely anno �s most

Egy telep�l�s t�rt�net�t, megjelen�s�t hitelesen v�gigk�s�rhetj�k a korabeli k�peslapok seg�ts�g�vel. Visszaid�zhetj�k az egykori �p�leteket, utc�kat, tereket, �sszehasonl�t�st v�gezhet�nk a telep�l�s mai megjelen�s�vel, sok esetben m�r csak e k�peslapok �rzik egy-egy telep�l�s �vtizedekkel ezel�tti hangulat�t, arculat�t. Sok telep�l�sr�l az elm�l �vtizedek alatt ezres nagys�grendben jelentek meg a k�peslapok, de a kisebb k�zs�gekr�l tal�n n�h�ny. Hogy Nagysz�kelyr�l mennyi k�sz�lt, nem tudhatjuk, tal�n 10, tal�n 5, tal�n csak kett�, - nem maradt nyoma. Egy biztosan k�sz�lt 1918-1920 k�r�l, ami ha nem is a legjobb �llapotban, de el�ker�lt: egy sz�p sz�nes k�peslap, l�tk�p a k�zs�gr�l. A korabeli fotgr�fus is a mai f�nyk�p�szek  �ltal is igen kedvelt helyr�l – N�dasi J�nos pinc�j�t�l – k�sz�tette felv�tel�t. Igaz, hogy a templomtoronyb�l is eszmei hely lett volna a l�tk�p elk�sz�t�se, de a dombtet�r�l el�nkt�rul� panor�m�t nem helyettes�tette volna. Ha a napjainkban k�sz�lt felv�teleket n�zegetj�k, l�thatjuk, hogy a legszebbek ma is err�l a helyr�l k�sz�ltek.

 De mir�l mes�l a r�gi k�peslap?

A panor�ma semmit sem v�ltozott, ugyan olyan csod�s, mint napjainkban, de a falu ann�l ink�bb. Els� r�n�z�sre felt�nik, hogy napjainkban hi�nyoznak az egykori �rnyas utc�k, hi�nyoznak az egykori Templom utca gesztenyef�i, hi�nyoznak a f�k a patakok sz�leir�l. Elt�nt az egykori ker�t�s is a patakmenti j�rda sz�leir�l- r�gen fakorl�tok szeg�lyezt�k a keskeny j�rd�t. Tal�n nem is igaz�n l�tszik, de m�g megvannak a Templom utca t�gl�b�l k�sz�tett j�rd�i – lehet, hogy �pp G�vel mester kezenyom�t dics�rt�k. M�g csillog a templomtorony kupol�j�nak r�zbor�t�sa, err�l tudjuk, hogy az 1920-as �vek elej�n j�runk. A templom mellett tal�n ma is ugyanazokat a gesztenyef�kat l�thatjuk, mint akkor, de a hatalmasra n�tt h�rsf�knak m�r nyom�t sem l�tni.

A templomtorony bal oldal�n j�l l�that� a domboldalon �s dombtet�n kialak�tott �j temet� ter�lete, m�g csak az als� harmad�ba �s annak jobb sz�l�re temetkeztek, a t�bbi r�sz j�l kivehet�, gondozott ter�letnek t�nik.

Piros cser�ppel fedett tet� tal�n ugyanannyi l�that�, mint egy mai k�pen, de azok akkor �j �p�leteket jelentettek. A t�volabbi domboldalakat �s dombtet�ket m�g nem erd� bor�tja, sz�pen megm�velt sz�l�k �s gy�m�lcsf�k t�ltik ki a h�tteret, az el�t�r z�ldj�t sem az elvadult n�v�nyzet tette sz�nesebb�.

Unetarpf 

[Pet�fi u.]

Ma m�r hihetetlennek t�nik, a zs�kfalu utols� h�zsora 1935-39-ig a k�zs�g legforgalmasabb utc�ja, f�utca volt, biztos�totta az �sszek�ttet�st a k�lvil�ggal. Ez a nyomvonal vezetett m�r a t�r�k id�kben is a dombtet�n �llott jelz�torony ment�n Szeksz�rd �s a Duna ir�ny�ba.

Az 1810 k�r�li le�r�sok alapj�n a Nagysz�kelyhez legk�zelebb es�, legfontosabb „hadi �t” Nagydorog – Gy�rk�ny – Bik�cs telep�l�sek ment�n haladt, ez az egyik magyar�zata annak, hogy m�g az 1940-es �vek elej�n is a Nagysz�kelyb�l kiindul� k�zleked�s ir�nya els�sorban Nagydorog volt, nem pedig a k�s�bbiekben els� helyre ker�lt Pincehely, m�sodsorban ez jelentette a megyesz�khely, Szeksz�rd legr�videbb �ton t�rt�n� megk�zel�t�s�t is. Az utca jobb oldala a k�zs�g legm�lyebben fekv� ter�lete, a mindenkori magas talajv�z miatt h�zak sohasem �p�ltek ezen a r�szen, egyh�zsoros f�utca maradt. A pincehelyi �t meg�p�l�s�vel elvesztette az addigi jelent�s�g�t.

Halast� anno…

Temesv�ry L�szl� (1931-2000) erd�m�rn�k felv�tele egy igen pillanatot �r�k�tett meg �gy 1962 t�j�k�n -  egy meg�lmodott halast� sz�let�snek lehet�nk tan�i. A mai Pet�fi S�ndor utca egyik oldal�n, a Bikaist�ll�val szemben – kihaszn�lva a term�szetadta lehet�s�geket, a helyi TSz. vezet�s�ge �gy d�nt�tt, hogy kissz�kelyi mint�ra Nagysz�kely is l�trehozza saj�t cs�nak�z�- �s halastav�t. K�t �vet sz�moltak a teljes felt�lt�d�ssel, de a sz�m�t�sba valamilyen hiba cs�szott: vagy a patakok v�zhozama nem volt elegend�, vagy elsziv�rgott a t�roz� vize, m�r nem tudni, sohasem k�sz�lt el. Tal�n m�r csak ez az egy felv�tel �rzi egykori eml�k�t.

Ennyit �riztek meg a megfakult eml�kek, de egy v�letlen�l megtal�lt korabeli h�rad�s mindent a hely�re tett:

„K�t nagy v�zt�roz�t �p�tenek az id�n a v�z�gyi hat�s�gok.  A cs�sz�rsz�ll�si 800 ezer, a nagysz�kelyi 1 milli� 800 ezer k�bm�ter v�zbefogad� k�pess�g� lesz.” (N�pszabads�g, 1964. janu�r 11.)

Hirth J�zsef�k h�za. Hrsz. 436

A h�z �p�t�s�nek id�pontja azonos a mellette meg�p�lt Hengermalom�val, mintegy annak tartoz�kak�nt �p�lt: legyen hol elt�lteni az id�t a v�rakoz� fuvarosoknak. A ker�t�s egyik oszlop�n ugyan az 1925-�s �vsz�m olvashat�, de ez val�sz�n�s�thet�en csak a ker�t�s elk�sz�t�s�nek az id�pontj�t jelzi. Valamikor pezsg� �let volt a falu m�sodik k�zpontj�nak tekintett Hengermalom - Vegyesbolt – Kocsma, Vend�gfogad� �ltal hat�rolt ter�leten. Az �p�let el�sz�r a Reinhardt �s Lohmann csal�dok� volt, majd az 1920-as �vek elej�n elad�sra ker�lt. Volt benne kocsma �s vend�gfogad� 4 szob�val. A h�zat a Hirth csal�d vette meg s �zemeltette tov�bb. Tal�n a m�sodik vil�gh�bor�t k�vet�en m�r csak lak��p�letk�nt haszn�lt�k, lak�inak szerencs�je volt: nem k�lt�ztett�k ki �ket, megmaradt saj�t tulajdonukban.

„Reinhard-Lohmann Hengermalom” 

Hrsz anno 435

A Hengermalmot a nagysz�kelyi Reinhardt csal�d �p�tette az 1900-as �vek elej�n, pontos �p�t�si ideje nem ismert. 1923 k�r�l – h�zass�g r�v�n - az ugyancsak nagysz�kelyi Lohmann csal�d szerezte meg a malom tulajdon�nak 50%-�t, ez egybeesett moderniz�l�s�nak els� idej�vel is: teljes g�pezet�t egy modernebb berendez�sre cser�lt�k, majd az 1940-es �vekben egy nagyobb teljes�tm�ny� meghajt�ssal szerelt�k fel, erre az id�szakra tehet� az �p�let v�g�hez ut�lag hozz��p�tett g�ph�z is. 1949-ben a malmot �llamos�tott�k, a vezet�s�vel az addigi moln�rt, V�dli Imr�t b�zt�k meg, a munk�shatalmat pedig Hab�nyi Mih�ly g�p�sz k�pviselte.  Az 1950-es v�g�n az addigi diesel-motoros meghajt�st villanymotorokra cser�lt�k le, a sz�ks�gtelenn� v�lt �p�letr�sz id�vel lebont�sra is ker�lt. A k�rzetes�t�sek, �sszevon�sok a nagysz�kelyi malmot is �rintett�k: az 1960-as �vek m�sodik fel�ben megsz�nt malomk�nt m�k�dni, a tov�bbiakban csak rakt�roz�sra haszn�lt�k.

Jelenleg mag�ntulajdonban van, 2007-ben egy p�ly�zatnak k�sz�nhet�en k�ls�leg meg�jult.

N�gel J�nos egykori h�za 

Hrsz. 434.

A Hengermalom k�zvetlen szomsz�ds�g�ban �p�tette fel 1926-ban Johann N�gel, azaz N�gel J�nos a lak�h�z�t. �t �s 3 tag� csal�dj�t 1948-ban kitelep�tett�k. Az �p�letben hossz� ideig a Szekeres csal�d lakott. Az 1960-as �vekben m�r fel�j�t�sra szorult volna az �p�let, Szekeres�k elk�lt�z�s�vel �llaga tov�bb romlott. Elad� az �p�let, hirdeti a halottkiad� ajt�ra helyezett t�bla, de az �p�let m�r menthetetlennek t�nik.

K�tv�lgy

K�tv�lgy, hrsz. 126. (Ady utca)

I. M. Lehr Kat�

Lohmann Henrik�k egykori lak��p�lete m�r 1946 �ta nem l�that�. A nem megfelel�en meg�p�tett lak�h�z a magas talajv�z miatt lakhatatlann� v�lt. Ez a Lohmann csal�d volt az egyik tulajdonosa a Hengermalomnak. Szomor� esem�ny f�z�dik ehhez az ingatlanhoz. 1944. december�ben egy orosz katona ennek a h�znak a partba v�jt pinc�j�ben l�tte agyon sz�lei el�tt a nagysz�kelyi sz�let�s� Lehr Kat�t.

Petz Frigyes egykori lak�h�za, anno hrsz. 125.

 (Ady utca)

A h�z�p�t� Petz Frigyesnek 1948 �prilis�ban k�t csal�dtagj�val egy�tt el kellett hagyni sz�l�faluj�t, �ket is kitelep�tett�k az egykori NDK-ba. H�zukat az Alf�ldr�l �rkezett H-�k kapt�k meg. Ak�rcsak az el�z�h�z, (hrsz. 126.) ehhez is egy tragikus esem�ny k�t�dik:

Gyilkoss�g f�lre�rt�sb�l.(sic!)

H. Ferenc 19 �ves nagysz�kelyi f�ldm�ves vasvill�val agyon�t�tte Holczapfel J�nos 70 �ves gyengeelm�j�t. H. az �jszakai �r�kban gyan�s neszt hallott az udvaron, mag�hoz vette a vasvill�t �s kiment az udvarra. A s�t�tben  mozg� alakra r�ki�ltott, de az v�lasz  helyett kar�val fejbe �t�tte. Erre H. a vasvill�val n�gyszer visszas�jtott. K�s�bb der�lt ki, hogy Holczapfel gyengeelm�j� volt �s �jszaka gyakran elcsavargott hazulr�l, H.-t az �gy�szs�g letart�ztatta. (M.T.I. - 1947. m�rcius 28.)

A lak�h�zat ma a k�zs�gbe visszak�lt�z�tt Reinhardt Henrik lakja, � v�s�rolta meg.

Kissz�kelyi �t, Lohmann pince

A Lohmann-Lehr csal�d pinc�je az 1880-es �vekben �p�lt, nem sokkal azut�n, hogy Lohmann Henrik h�zass�got k�t�tt Komer  �v�val s �n�ll�an kezdett el gazd�lkodni. Kb. 1970-ig a lesz�rmazottak tulajdon�ban maradt, akkor elad�sra ker�lt.  V�dli Imre moln�rmester vette meg, � volt az utols� tulajdonosa. Az egykori pincesor utols� mohik�njak�nt dacolt az id�vel, m�g az 1970-es �vekben is. Megritkultak akkorra m�r az eg�sz dombtet�t �s domboldalt ural� sz�l�k �s pr�sh�zak, pedig mindk�t oldalon el�rtek a kisz�kelyi Kiserd�ig. A pince robosztus bej�rati t�lgyfa ajtaj�t a nagysz�kelyi Dermer kov�cs �ltal k�sz�tett furfangos z�rszerkezet v�dte, hozz� t�rsult m�g a levehetetlen vasp�nt a r�helyezett lakattal. Az �p�let m�r �sszed�lt, de a z�rat er�szakkal nem is nyitotta ki soha senki sem az �p�let �vtizedes elhagyatotts�g�nak esztendei alatt.

Hoin Konr�d h�za

Egy r�gi f�nyk�pfelv�telt �riznek a helyi Helyt�rt�neti Gy�jtem�nyben.  1944 december�ben k�sz�lt, mikor az orosz csapatok el�l visszavonul� magyar katonai egys�get fogadt�k �nnep�lyesen a Hoin-h�z el�tt. (Valahol azt �rtam ezzel kapcsolatban, hogy b�cs�ztat�s volt, most helyesb�tenem kell: a nemzetisz�n� z�szl�kkal �rkez�s�kkor vonult fel a k�zs�g lakoss�ga, s �nekelt�k el k�z�sen a magyar himnuszt.) S t�rt�nt mindez egy olyan h�z el�tt, amelynek lak� m�r egy �v �ta gy�szoltak: Hoin Konr�d a magyar hadsereg katon�jak�nt vesztette �let�t 1943-ban. Akkor m�g nem tudt�k, hogy testv�re Szib�ri�ba elhurcolva egy orosz munkat�borban fejezi be fiatal �let�t n�h�ny �vvel k�s�bb. A betelep�t�sekkor a sz�p �j h�z sorsa is a szok�sos forgat�k�nyv szerint alakult, nem is maradt �p�ttet�i tulajdon�ban. �gy 1960 k�r�l Lacza Abi�k v�s�rolt�k meg az �p�letet a R�k�czi 62-b�l, majd �k is tov�bb adt�k, mert elk�lt�ztek a k�zs�gb�l. Volt m�g Postahivatal is az �p�let, az utols� a faluban. Az �p�letet az utols� nagysz�kelyi postamester vette meg, Nagy S�ndor�k lakj�k.

Az egykori Gy�gyszert�r

 hrsz. anno 424.

Boros gy�gyszer�sz 1925-1930 k�z�tt �p�tette fel a k�zs�g k�zep�n �ll� lak�s�t, melynek utcai frontj�n a Gy�gyszert�r helyis�ge lett kialak�tva ill. �gy is lett tervezve. �p�t�s�nek id�pontj�ra t�mpontot adhat, hogy a m�r meg�p�lt Korona Sz�ll� (1923) �p�let�hez - j�l kivehet�en – ut�lag �p�tett�k hozz�. Az egykori bej�rati ajtaj�t befalazt�k, m�r nem l�that� csak a helye feletti homlokzatkik�pz�s sejteti, hogy f� r�sze volt az �p�letnek.  Szolg�lat k�zben itt hunyt el az egyik legnagyobb magyar gy�gyszer�sz, �r� �s lapszerkeszt�,  Korits�nszky Ott� 1952-ben.

                                                                        *
Boros gy�gyszer�sz fi�nak, Boros L�szl� k�zl�s�b�l ismert, hogy �desapja a k�zs�get elhagyva tov�bbra is gy�gyszer�szk�nt dolgozott. T�voz�s�nak egyik okak�nt val�sz�n�s�thet�, hogy a helyi H�s�gmozgalom (�s nem a Volksbund!) egyik vezet�je volt.

Magyar [R�k�czi] utca

(Valamikor a mai R�k�czi utca els� r�sze a Templom utca elnevez�st is viselte.)

A k�zs�g egyik leg�sibb utc�ja, a rom�nkori templomt�l kiindulva mutatta az utat Simontornya fel�. �si magyar csal�dok lakt�k, olyanok, mint Ol�h, M�zes, Kov�cs, Kerti, Szab�, Holl�si, Hamar, Drin�czi, Dj�re…stb., s ide �rkeztek az els� sv�b betelep�l�k, hogy ideiglenes sz�ll�st nyerjenek. Lohmann Katalinnak (1895 –1978) m�g �gy mes�lt�k a d�dsz�lei, hogy a templomon t�l m�r csak egy hatalmas erd� jelezte a falu v�g�t. Azt, hogy mikorra alakult ki az utca v�gleges k�pe, csak felt�telezhetj�k: az 1890-es �vek v�g�re tehet�. Az utca jobb oldal�n – p�ratlan oldal – a h�zsor tov�bb folytat�dott, az egykori h�zak hely�re a k�zelm�ltban m�g megvolt �sottkutak utaltak. 1900 k�r�l az utca elej�n lev� kov�csm�helyb�l kiszabadult szikra k�vetkezt�ben az akkor m�g n�dfedeles h�zak egyharmada le�gett, att�l kezdve n�dfedeles h�z m�r nem is �p�lt az �jj�sz�letett utc�ban.

Bolt, vagy �zlet nem volt az utc�ban, a p�ros oldal a k�zs�gi �vod�val kezd�d�tt, a p�ratlan oldal els� h�za pedig a mindenkori �llatorvos szolg�lati lak�s�nak �p�lt.

R�k�czi [Magyar] utca, anno hrsz. 195. 

Lohmann [Lovasi] h�z

A volt k�zs�gi �llatorvosi lak�s mellett, az akkori Magyar utca p�ratlan oldal�nak m�sodik h�zak�nt �p�lt fel Lohmann [Lovasi] J�nos egykori lak�h�za. A k�t vil�gh�bor� k�z�tt �p�lt h�z az akkori Magyar utca legmodernebb h�zai k�z� tartozott. 1945 k�zep�n �jabb lak�k k�lt�ztek be a t�gas �p�letebe: Lohmann J�nos unokatestv�re Lehr Konr�dn� Lohmann Katalin �s csal�dja, mivel a K�tv�lgyi h�zuk �letvesz�lyess� v�lt, s tartott ez az �llapot eg�szen a kitelep�t�sekig: a Lohmann [Lovasi] csal�dnak menni kellett, felker�ltek a kitelep�tend�k k�z�, igaz ink�bb egy �ven �tbujk�ltak a nagysz�kelyi hat�rban, s mint hogy elvigy�k �ket. Hi�ba maradhattak, saj�t h�zukba visszak�lt�zni m�r nem tudtak. A sz�p �j h�z valakinek igencsak megtetszett, s az addig ottlak� Lehr�knek is k�lt�zni kellett. N�h�ny �vtiizeddel k�s�bb egykori tulajdonosa visszav�s�rolta az �p�letet, n�mi �r�m�t m�g az is jelenthetett, hogy l�nyuk Lohmann [Lovasi] Ami a sz�l�i h�zb�l mehett f�rjhez az ugyancsak nagysz�kelyi N�dasi [Nethling] J�noshoz.

Ma m�r egyik�k sem lakik �lland�an Nagysz�kelyben, az �p�letnek is �j tulajdonosa van.

R�k�czi [Magyar] utca anno hrsz. 199.

H�t �vtizednek kellett eltelni ahhoz, hogy a Magyar utc�ban �j lak�s �p�lj�n, m�gpedig Neidert Henrik/Tiefengraben Viktor egykori lak��p�let�nek a hely�n. (Val�sz�n�, hogy Tiefengraben Viktor csak ide h�zasodhatott, mert a csal�d lak�helyek�nt K�tv�lgy, hrsz. 86. szerepel.)

Itt volt Volksbund Heimath, azaz a helyi Volksbund k�zpontja, hivatalos adatok szerint a szervezetnek 973 tagja volt a faluban. Tippel Gy�rgy mellett a szervezet m�sik meghat�roz� vezet�je Tiefengraben Viktor volt, aki 1944-ben elk�lt�z�tt Nagysz�kelyb�l.

Az am�gy sem j� �llapot� r�gi �p�let sok�ig lakatlank�nt dacolt az id�vel, a 2007-ben k�sz�lt felv�telen is m�r csak az egykori gazdas�gi r�sz d�ledez� maradv�nya volt l�that�.

R�k�czi [Magyar] utca 60.

�p�t�si ideje 1910-1920-as �vek k�z� tehet�.

Tulajdonosa az 1930-as �vekben kiv�ndorolt Amerik�ba, amerikai �llampolg�r lett, 50%-os tulajdonjog�t megtartotta az �p�leten. A betelep�t�sek sor�n �gyl�tszik �gyeltek erre az apr�s�gra, nem �llamos�tott�k, betelep�lteknek sem utalt�k ki, mert teljes tulajdonjogot bejegyezni nem lehetett az �p�letre. Sziklai Konr�d�kat helyezt�k el ebben az �p�letben, mert el�z� h�zukra valaki szemet vetett, az � eset�kben nem sz�m�tott, hogy mi lesz a tov�bbi sorsuk. Egy eg�sz h�z�rt kaptak egy f�l h�zat.  Eredeti tulajdonosa nem t�rt vissza, Amerik�ban hunyt el. Az �p�let 50%-os tulajdoni h�nyaddal elad�sra ker�lt az 1960-as �vek v�g�n, Sallai�k vett�k meg. �rdekess�ge az �p�letnek, hogy magyar sz�rmaz�s� �p�t�je sv�b mint�ra �p�tette meg, nem hi�nyzott az utcafrontr�l a halott kiad� ajt� sem, ez ma m�r nem l�that�, befalazt�k. K�l�nlegess�ge m�g az �p�letnek, hogy az eredeti betoncser�p fed�s szinte hi�nytalanul megmaradt, igen id�t�ll�nak bizonyult, valamint az utcai frontot is az eredeti kov�csoltvas ker�t�s �rzi.

Magyar utca, hrsz. 221.

 [R�k�czi utca 64.]

A k�zs�g egyik legm�dosabb gazd�lkod�ja, Tippel P�ter �p�tette 1926-ban. K�t �vtizedet sem t�lthetett otthon�ban, mert 1944 k�zep�n elhagyta az orsz�got. Elmenek�lt, mert f�lt a felel�ss�gre von�st�l, ugyanis a helyi Volksbund egyik vezet�je volt. Az �p�letet nem utalt�k ki a betelep�tetteknek, - tal�n egyetlen kiv�telk�nt - tiszteletben tartott�k annak k�tes tulajdonjog�t. N�h�ny �ven kereszt�l, kb. 1953-ig a helyi Rend�r�rs sz�kelt itt, majd a Tolna megyei �llami Erd�gazdas�g Nagysz�kelyi Erd�szet�nek a k�zpontja lett az �p�let, az udvar fel�li sz�rny�ban pedig szolg�lati lak�st alak�tottak ki. Eredeti kov�csolt vasker�t�se �ps�gben fennmaradt.  Az Erd�szett�l jelenlegi tulajdonosa, Szalay Lajos v�s�rolta meg az �p�letet s �j�totta fel.