A község egyik legszebb épülete a homlokzaton ma is látható heraldikus díszítmény szerint 1913-ban épült. Hosszú ideig Mirkovicsék laktak az épületben. Az udvarra nyíló nagyterme egykor a nagyszékelyi iparosok összejöveteleinek adott helyet. Az utcai frontra két bejárati ajtó – középen és jobb oldalt - is nyílott egykoron, ma már egyik sem látható. Az épületet a háború után a benne levő üzlethelyiséggel együtt államosították. (Középső helyiségében az 1950-es évek második felééig egy vegyesbolt működött- néhány évig egykori tulajdonosait foglalkoztatták benne.)
Templom torony nélkül…
A község egyik leghányatottabb sorsú épülete. A múlt század első éveiben építette a nagyszékelyi evangélikus gyülekezet, de létszámuk fokozatos csökkenése miatt az 1930-as években eladásra került. Mirkovics György helyi vállalkozó vásárolta meg, cemetüzemet rendezett be az épületben. A második világháború után államosították, a helyi Tsz. hosszú éveken át terményraktárnak használt a szépen megépített épületet! 1973-1974 körül a róm. kat. egyház vásárolta meg az épületet, azóta tulajdonában is van.
Dózsa Gy. utca
[Kukrutzgrund] anno…
Lődör Lászlóné sz. Lázár Ilona őrizte meg ezt a régi felvételt az 1960-as évek elejéről. Nem csak kora miatt érdekes ez a félévszázada készült felvétel, hanem azért is, mert még az 1941. évi állapotot tükrözi:
A mai Dózsa gy. u. eleje még a szebbik arcát mutatta, nincsenek üres házhelyek, igaz a felette levő domboldalt újra kukoricaföldek uralják a hajdani szőlők helyett, de a távolban még ott álltak fehérre meszelt falaikkal a pincék is. Az előtérben jól kivehető, hogy még változatlan formájában mutatta magát a Hengermalom és környéke is. A malom hátsó falához odatapasztvaszerénykedett az egykori gépház épülete, tőle nem messze pedig ott állt még a fedett kocsiszín is. Még lakták a Malom utca, azaz Mühlgasseházait, épen állt még Nágel János háza. A Mirkovics-ház és Neidert borbély háza közti részen már felépült a község első sátortetős épülete az új agromónusnak, kényszerből építették, mert a helyén állott épületet falait tönkre tette a feltörő talajvíz. És mindenütt fák, gyümölcsfák….csak a két magasranőtt jegenyefa jelzi, hogy a patakparton azért ők voltak az urak.
A „Régi oskola”
Egy megtalált levél és egy elhelyezett emléktábla mindent összefoglal, amit
tudnunk kell az épületről:
Emlék az utókornak
Ez a ház 100 éves ma.(sic!) A járás első gimnáziuma volt ez a ház, amely később átkerült Gyönkre. Azután csendőrőrs lett e házból hosszú ideig, majd ref. lelkészi lak szintén hosszú ideig. A tetőzsindely faszerkezetű volt. 1957-ben fedték újjá: cseréppel. 1959. július havában cserélte ki az ablakokat Lamm Imre kőműves mester segédletével Hara Lászlóval. Széppé tették a lakást. Az árnyékszéket is ők helyezték át új helyére. - Az átépítéskor Székely Kálmán állami általános iskolaigazgató h. lakott a lakásban.
Nagyszékely, 1959. VIII. 18.
EZ AZ ÉPÜLET ADOTT OTTHONT AZ 1860-BAN,
A MEGYÉBEN ELSŐKÉNT
ALAPÍTOTT – REFORMÁTUS – GIMNÁZIUMNAK,
AMELY 1812-ÓTA GYÖNKÖN MŰKÖDIK.
AZ EMLÉKTÁBLÁT A NAGYSZÉKELYI NAGYLELKŰ
ALAPÍTÓ POLGÁROK ELŐTTI KÉSEI TISZTELGÉSÜL
ÁLLÍTOTTA A 200. ÉVFORDULÓN,
AZ 1962-BEN ÉRETTSÉGIZETT DIÁKOK BARÁTI KÖRE,
AZ EGYKORI ÉS MAI DIÁKOK NEVÉBEN.
2006.
A község háborús áldozatainak emléke
„Erbaut 1923”
Közös emlékmű őrzi a község I. és II. világháborús áldozatainak emlékét. 50 fő első világháborús hős és 104 második világháborús áldozat nevét örökí-tették meg az emléktáblák. Közel sem teljes névsorok ezek, jóval többen voltak a nagyszékelyi áldozatok. Az első világháború hősi halottai közül hiányoznak azok nevei, akiket 1923-ban még nem nyilvánítottak holttá, vagy nagyszékelyi születésűek voltak, de bevonulásuk idején más községekben éltek. Így nem szerepel Neidert András, Kusch Péter és Unger Péter neve sem. A második világháború áldozatait még nehezebb pontosítani: mai napig nem tudjuk, hogy hányan estek el a harcokban, hunytak el Szibériában. Sokukat a német katonai veszteségek közé sorolták, főleg ha családjaikat időközben kitelepítették. Nem volt, aki keresse őket, nem maradt, aki kérvényezhette volna holttá nyilvánításukat, nem hiányoztak senkinek sem. Hiányzik az öngyilkosságba menekült Zarubay Ferencné és Apáti József m. kir. honvéd neve is.
Hrsz. 251.
Karner Tóbiás tanító úr lakása
Nagyszékely legrövidebb utcájában – ma Széchenyi u. - építette fel az 1930-as évek elején Karner tanító úr a családi házát, közvetlenül Glöckner Györgyék szomszédságában. Az 1940-es években készülhetett felvételen jól az épület eredeti formája: tanítói lakásnak, és nem gazdálkodás céljára épült. Karner Tóbiás kántor és tanító úr 1906 körül érkezett Nagyszékelybe, végleg itt is telepedett le. Az már biztosan kijelenthető, hogy érkezésében szerepe volt az akkori ev. ref. lelkésznek Moór Jakabnak, aki az utolsó nagyszékelyi Keck lelkészt, ifj. Keck Antalt váltotta a Mózes székben, mert gyülekezete elégedetlen volt teljesítményével. (Karner Tóbiásné sz. Schneider Teréz Moór Jakabné unokahúga volt.) Karner tanító úrnak pedig a legendás Szilárd Frigyes tanító urat köszönheti a község: Pfaff Henrik nyugalombavonulása után, 1941-tőlnegyed évszázadon át oktatta szeretettel a nagyszékelyi ifjakat.(A házról készült felvétel közreadásáért köszönet Karner Tóbiás tanító úr unokájának, Sztanek Ágnesnek)
A Parókia
A német anyanyelvű ev. ref. egyház lelkészeinek egykori otthona, majd az egyházak egyesülése után a mindenkori lelkész lakása. Itt lakott az utolsó Keck lelkész, ifj. Keck Endre 1905-ig, majd Jakob Moór, Berkes József, Fekete István és két évtizeden keresztül Szenczi Győző 1980-ig.
„…Az ujj Parochiális Ház a melly éppen a Német Templom előtt áll, épült 1807. Az egész épület 10 öl hosszuságú, hat és fél öl szélességű kivülről. Belöl az épületben van a Prédikátornak deszkával kipadozott szép 4lakószobája, ezen kívül egy cseléd szoba, egy tágas konyha és az épület alatt egy 4 öles kő boltozatú pintze, a gang vagy fojosó végében egy kis speiz.
A teteje náddal van megfedve, az egész fundamentuma, és a föld felett 3, 4, 5,6, 7. Sack magasságra Téglából, a többi Része pedig a falnak vájogból van rakva.”
Az épületet 1890. körül részlegesen felújították, tetőszerkezete is kicserélésre került: a nádtető helyett cseréppel fedték be.
Schmitzgrund [Damjanich u.] Hrsz. 151
Lohmann-Heimbuch ház
Nem sokkal a második világháború kitörése után, 1941-ben építette fel a Lohmann család akkor az utca legmodernebbnek épült házát. Kényelmes és tágas lakásnak épült, kétszobás utcai frontjával és tetőszerkezetének kialakításával már messziről felismerhetővé tette. Megszakítva az évszázados hagyományt, már halottkiadó sem épült, a földes tiszta szobák helyét a hajópadlóval borított aljzatú lakószobák foglalták el. Nem hiányzott az istálló és a pajta sem. Heimbuch Illésné: „ Két darab ökröt, két darab borjút, két darab tehenet, 4 darab hízót és sok szárnyas baromfit is tartottunk.” Lohmannék kiköltöztetése után már soha többé nem is használta senki – nem volt mit tartani bennük. Az udvar végén, a partoldalba vájva az elmaradhatatlan nyári konyha egészítette ki az épületet, de sorsát egy partomlás végleg megpecsételte. Lohmannék kitelepítése után senkinek sem utalták ki az épületet, ideiglenesen a Széles utcai házukból kitett Reinhardék és Erdélyiék költözhettek be az épületbe. Az 1960-as évek elején már egy vöröskeresztes táblácska hirdette a ház homlokzatán, hogy községi „Egészségház” Az 1948-ban kitelepített Heimbuch-Lohmann családok egy részének 1949-ben sikerült visszaszökni Magyarországra, házukat 1966 vásárolták vissza.
AJÁNLOM AZ OLDALT
