Ez�st oroszl�n piros

s�vokkal

Vajon tudhatt�k-e a t�voli Hessen fejedelems�gb�l Nagysz�kelybe �rkez� egykori bev�ndorl�k, hogy nem is annyira idegen f�ldre �rkeztek, hanem egykori fejedelemasszonyuk, �rp�d-h�zi Szent Erzs�bet sz�l�haz�j�ba?

Vajon �ltek-e m�g a n�gy �vsz�zaddal azel�tti t�rt�netek a csal�di mondavil�gban?

Mert Nagysz�kelybe els�sorban arr�l a vid�kr�l �rkeztek els�k�nt a reform�tusok, kisebb sz�mban az evang�likusok, a Fulda k�rny�ki katolikusok m�s elhagyott telep�l�seket n�pes�tettek be a megy�ben, p�ld�ul Mucsi k�zs�get.

A feltett k�rd�sekre m�r marad�ktalanul nem lehet megv�laszolni, de Hessen c�mere a mai napig meg�rizte az �rp�d-h�zi piros-feh�r s�vokat jelk�p�ben.

Hessen c�merk�pe ugyanis mag�ba foglalja az �si piros �s feh�r sz�neket a magyar t�rt�nelemb�l. Az �n. tarka,  az �t v�r�s �s �t ez�st (feh�r) s�vval v�gott �gaskod� oroszl�nt (der bunter L�ve), Th�ringiai Lajos (1217-1227) �rgr�f oroszl�nj�nak �s feles�ge, Szent Erzs�bet (1207-1230) hercegn�  �rp�d-h�zi sz�rmaz�s�ra utal� piros-feh�r s�vokat, h�zass�guk alkalm�b�l egyes�tett�k, rajzolt�k meg.

Lehet, hogy a hesseni oroszl�nok vigy�zt�k Dunaszentgy�rgy �s N�metk�r egykori c�mereit?

Val�sz�n�, hogy a betelep�l�k sokat nem tudhattak az egykori fejedelemasszonyukr�l, mert nyom�t nemigen siker�lt felfedezni. Az egykori t�rt�netetek csak az �haz�r�l, az �j haz�r�l �s az �jrakezd�s k�r�lm�nyeir�l sz�lltak ap�r�l gyermekre, nagysz�l�r�l unok�ra. Lehet, hogy m�s telep�l�seken, ott, ahol a katolikus vall�s�ak telepedtek le, m�s volt a helyzet. Ha nem is egykori uralkod�n�j�kr�l, de �rp�d-h�zi Erzs�betr�l gyakrabban megeml�keztek, akit IX. Gergely p�pa 1235. m�jus 26-�n, p�nk�sd napj�n �nnep�lyesen a szentek sor�ba iktatott, aki Assisi Szent Ferenc �s P�duai Szent Antal mellett a katolikus Egyh�z legnagyobb szentje volt.

Lotz K�roly: �rp�dh�zi Szent Erzs�bet

�rp�d-h�zi Szent Erzs�bet 1207-ben sz�letett, sz�let�s�nek hely�r�l t�bbf�le elm�let l�tezik, S�rospatak a legink�bb elfogadott.

Az �t gyermek k�z�l Erzs�bet volt a harmadik. B�tyja k�s�bb IV. B�la n�ven lett magyar kir�ly. Bud�n keresztelt�k meg, f�nyes pomp�val. I. Hermann th�ringiai �rgr�f k�r�s�re Erzs�betet a kor szok�s�nak megfelel�en n�gy�ves kor�ban eljegyezt�k Hermannal, az �rgr�f fi�val. Erzs�bet Eisenachba, majd Wartburgba ker�lt. V�leg�nye, a betegesked� Hermann 1216-ban 19 �vesen meghalt, ekkor – n�mi politikai huzavona ut�n – �ccse, Lajos, aki Erzs�bet legjobb pajt�sa volt, jegyezte el. Az esk�v�t 1221-ben tartott�k Eisenachban. Erzs�bet a n�la 7 �vvel id�sebb Lajossal boldog h�zass�gban �lt. Gyermekeik Hermann (1222. m�rcius 28.), Zs�fia (1224. m�rcius 20.) �s Gertr�d (1227. szeptember 29.). 1222-ben „ut�lagos n�sz�tra” visszal�togatott f�rj�vel Pozsonyba; csak itt tudta meg anyja, Gertrudis meggyilkol�s�nak tragikus t�rt�net�t.

1225-ben Lajos vazallusk�nt II. Frigyes oldal�n hadba indult, Erzs�bet vette �t a tartom�ny korm�nyz�s�t. Az �h�ns�gek, j�rv�nyok okozta sebeket orvosolni igyekezett, kinyittatta Wartburg �l�st�rait, a szeg�nyeket �lelmezte. Maga is m�rt�ktart�an �lt. A csal�dtagok agg�dva n�zt�k Erzs�bet „pazarl�s�t”, Lajos azonban visszat�rtekor mindent j�v�hagyott.

II. Frigyes megkoron�z�sakor �g�retet tett III. Ince p�p�nak keresztes hadj�rat ind�t�s�ra. Ennek bev�lt�sa Lajost is �rintette. Erzs�bet maga varrta fel a keresztesek jel�t f�rje ruh�j�ra. Ett�l kezdve gy�szruh�t hordott.

Lajos 1227. szeptember 11-�n elhunyt. Szeptember 29-�n sz�letett Gertr�d l�ny�t m�r nem l�thatta. IX. Gergely p�pa level�ben atyai szavakkal b�tor�totta Erzs�betet, �s az igen szigor� Konr�d mestert gy�ntat�j�v� �s hivatalos v�delmez�j�v� nevezte ki.

Lajos �ccsei, Raspe Henrik �s Konr�d igen kem�nyen b�ntak Erzs�bettel. A 20 �ves �zvegyet megfosztott�k a vagyona kezel�s�nek jog�t�l �s f�rje

birtokainak j�vedelm�t�l.

A kialakult helyzet miatt egy okt�beri napon �szrev�tlen�l elhagyta Wartburgot �jsz�l�ttj�vel, majd m�snap k�t m�sik gyermek�t is elhozatta. Fon�ssal tartotta fenn mag�t, gyermekeit a megmaradt �kszereib�l neveltette. Eckbert bambergi p�sp�k befogadta Pottenstein v�r�ba, �s Erzs�betnek az �jrah�zasod�st javasolta. II. Frigyes cs�sz�r meg is k�rte a kez�t, �m Erzs�bet nem akart �jabb h�zass�got k�tni.

R�vid id�re m�g visszat�rhetett Wartburgba, �m a csal�d javaslat�ra Marburgba k�lt�z�tt. Assisi Szent Ferenc harmadrendj�nek tagja lett, ett�l kezdve egyszer� sz�rke k�nt�sben j�rt. B�r II. Andr�s h�vta, nem t�rt vissza Magyarorsz�gra gyermekei neveltet�se miatt.

 A "hesseni oroszl�n" Bonyh�d v�ros c�mer�ben