Eml�kez�s egy 69-es gyalogosra

Neidert Andr�s

(1884-1914)

K�t hadsereg katon�i voltak a nagysz�kelyi leg�nyek: egyidej�leg szolg�ltak a magyar kir�lyi hadseregben, legt�bben a feh�rv�ri 17-es ezredben, m�sik fel�k cs�sz�ri �s kir�lyi katona, azaz K.u.k. gyalogos volt az ugyancsak feh�rv�ri 69-esekn�l. Az 1884-ben sz�letett nagysz�kelyi Neidert Andr�s az ut�bbiak k�z� tartozott. Az els� vil�gh�bor� kit�r�sekor t�l volt m�r a k�telez� katonaid�n, m�r tartal�kosk�nt kapta meg az els�k k�z�tt a beh�v�j�t, egy�tt a frissen mozg�s�tott falubeli �joncokkal. Sz�ks�g is volt r�, mert puskaport m�g nem szagolt, kik�pzetlen katon�kkal h�bor�ba m�gsem lehetett vonulni. 1914 j�lius�nak els� fel�ben vonult be ezred�hez, a feh�rv�ri 69-esekhez. 1914. j�lius 31-�n, az I. l�pcs�ben indult egys�g�vel a frontra, a szerbiai harct�rre. 1914 szeptembere m�r a gal�ciai hadsz�nt�ren �rte az ezredet: �jvid�k-Budapest-Miskolc-Mez�laborc �tvonalon vas�ti sz�ll�t�ssal �rtek Sambor k�rny�k�re, ahol el�sz�r �tk�ztek meg az orosz csapatokkal. Val�sz�n�s�thet�, hogy m�g r�szt vett ezrede els�, mindent els�pr� szuronyroham�ban a Horozanna-Wielka kast�ly k�rny�k�n. „Olyan roham volt ez, hogy a muszk�k m�g l�ni sem mertek” – olvashat� az ezred t�rt�net�r�l �r�dott eml�kalbumban.

Az ezred t�rt�net�nek voltak sokkal dics�s�gteljesebb napjai is, mint azok az utols� napok, melyet Neidert Andr�s is elszenvedett 1914. okt�ber utols� het�ben: sokszoros orosz t�ler�t kellett visszatartani 12 napon �t, emberfeletti munk�t v�geztek, de hatalmas vesztes�geket is szenvedtek: elesett 8 tiszt, megsebes�lt 3 f�, elt�nt 2 f�. A leg�nys�g k�z�l elesett 28 f�, elt�nt 369 f�, megsebes�lt 417 f�. Az elt�ntek, vagy elesettek k�z�tt volt Neidert Andr�s s vele h�rom f�ldije: a paksi Eingl J�nos, a nagydorogi P�l J�nos, �s a n�medi Tak�cs II. S�ndor.

Hogy pontosan mi t�rt�nt vel�k, arra 1934-ben der�lt f�ny:

A vil�gh�bor� elej�n, 1914 �sz�n nagy harcok d�ltak a galiciai Sambor k�zel�ben lev� Zwor melletti Sprynia falucska k�r�l, ahol k�l�n�sen a volt cs. �s kir. 69. Hindenburg gyalogezred v�vott sok v�res csat�t az oroszokkal. Az akkoriban visszavonult hadsereggel az ezred is k�nytelen volt halottai �s sebes�ltjei h�trahagy�s�val visszavonulni. Az ezekben a harcokban h�si hal�lt haltak - miut�n a visszavonul� ezred nem gondoskodhatott eltemettet�s�kr�l - mint elt�ntek ker�ltek az akkori vesztes�glajstromba.  A.spryniai kast�ly tulajdonosn�je most, majdnem h�sz �v ut�n, lev�lben k�z�lte a 69. gyalogezred egyik volt tisztj�vel, hogy az ezrednek azokat a h�si halottait, akik az 1914 augusztus�t�l az okt�ber 27-i visszavonul�sig v�vott  harcokban kapott sebeikbe a visszavonul�s ut�n belehaltak,valamint  azokat, akik a  27-e k�r�l v�vott harcokban estek el, birtok�n eltemettette. A kast�ly �rn�je  �sszegy�jt�tte az elesettek  szem�lyi lapjait is �s ezeket k�s�bb �tadta a megsz�ll� orosz parancsnoks�gnak abban a hitben, hogy azokat a V�r�skereszt �tj�n  majd eljuttatj�k az osztr�k-magyar hadsereg parancsnoks�g�hoz. A n�vsor azonban t�bbet nem ker�lt el�. Szerencs�re a kast�ly �rn�je napl�j�ban lem�solta az �sszegy�jt�tt szem�lyi lapok adatait �s level�hez  mell�kelte ezt m�solatot is. A lajstrom tan�s�ga szerint a spryniai birtokon harminck�t volt Hindenburg-gyalogezredbeli katona alussza �r�k �lm�t. Az egyik elesett zseb�ben Ries Abad cigarettapap�ros fed�llapj�ra �rt k�vetkez� sorokat tal�lt�k:

„Isten �ld meg a magyart, �ljen a haza, �n vagyok, kinek nincs senkije, Isten veletek kedves Bajt�rsaim!”

A 69. gyalogezredr�l b�vebben:

//69esek.gportal.hu/