NAGYSZ�KELY T�RT�NETE

 

 AZ ELS�

 

BETELEP�T�SEKIG

 

(1720-1721)

 

 

 

 

-R�szletek -

 

 

 

Nagysz�kely hat�r�ban felt�rt v�ltozatos bronzkori telepek korai ben�pes�l�sre utalnak. Els� lak�i a tolnai kelt�k voltak. A L�rincz fel� vezet� �t horgos�nak dombj�n kelta, a b�ni v�lgyben pedig avar s�rokat is felleltek. A mai Tolna megye ter�lete, kedvez� term�szeti adotts�gai r�v�n m�r a r�mai korban is lakott volt. Itt volt a X. paksi Aquila-l�gi�nak az egyik �r�llom�sa.

A megye ter�let�t a Hercuniates t�rzs tartotta uralma alatt, f� k�zpontjuk a reg�lyi f�ldv�r k�r�l volt. Itt g�r�g mint�ra p�nzt is vertek. A kelta t�rzsi nemess�g a Kr. e. I. sz�zad v�g�n kiegyezv�n a r�maiakkal, gyakorlatilag harc n�lk�l adta �t a Dun�nt�lt. A katonai megsz�ll�st k�vet� k�zigazgat�s megszervez�se m�r a Kr.u.I. sz�zad els� fel�re esett. Az ezzel egy�tt j�r� �th�l�zat �s telep�l�sszerkezet kialak�t�sa a mai napig meghat�roz� szereppel b�r a jelenlegi megy�ben is. A telep�l�sek gazdags�g�ra utal Tam�si-sz�l�hegyen el�ker�lt kis bronz Concordia Augusta szobor (Wosinsky M�zeum, Szeksz�rd), ami az egyet�rt�s �s b�ke istenn�j�nek egyh�zi szent�ly�ben �llhatott

A honfoglal�st k�vet�en a mai Nagysz�kely �s k�rny�ke tov�bbra is lakott maradt. �rp�d kor�ban a Cs�k nemzets�g tulajdona volt ez a v�lgy. Igaz, hogy a szomsz�dos telep�l�sek t�rt�net�t pontosabban rekonstru�lhatjuk a honfoglal�st k�vet� �vsz�zadokban, de a t�le sugarasan elhelyezked� te-lep�l�sek l�te – Miszla, Udvari, P�lfa, Kissz�kely, Pincehely - is azt bizony�tja, hogy a megk�zel�t�leg a k�z�ppontban �ll� mai Nagysz�kely is meg-hat�roz� telep�l�s volt.

Az �rp�d-kori kir�lyi-hercegi udvarhely eml�k�t ill. val�sz�n�s�thet�s�g�t pedig a nagysz�kelyi Basahalom fennmarad�sa is felt�telezi, annak ellen�re, hogy az �sat�s eredm�nye – nem teljes felt�r�s – minden k�ts�get kiz�r�lag nem er�s�tette meg.

A telep�l�s �s k�rny�ke k�s�bb a p�csi p�sp�ks�g birtok�ba ker�lt.  Nagys�g�t, l�leksz�m�t nem ismerj�k, de nem jelent�ktelen telep�l�s lehetett, erre utal a meg�p�tett templom nagys�ga, melynek alapter�lete meg-k�zel�t�leg megegyezett a ma is meglev� �p�t�szeti �r�ks�g�nkkel.  Egy 1471-ben kelt oklev�l r�gi templom�r�l tesz eml�t�st. (Kammerer r�g�sz szerint) A rom�nkori falusi templomokat csak a nagysz�kelyi templom �s az eszter-pusztai rom k�pviseli a k�rny�ken!

 

 A V�radi Regestrum (1217) egy, a v�radi k�ptalan el�tt 1208–1235 k�z�tt lezajlott jog�gyletek kapcs�n eml�tette a Tolna megyei Secul telep�l�st.

 

Ez a k�s�bbiekben t�bb t�ves k�vetkeztet�sre is okot szolg�ltatott, ugyanis k�t Secul telep�l�s is l�tezett egyidej�leg: a mai Kissz�kely �s Nagysz�kely telep�l�sek.

 

Sajnos arra m�r nincs utal�s, hogy melyik telep�l�sr�l van sz�, ez�rt minden bizonyoss�ggal csak ebb�l meg�llap�tani, hogy a mai Kissz�kelyr�l vagy Nagysz�kely telep�l�sekr�l van sz�, nem lehet. A k�zs�g mellett sz�l az a t�ny, hogy a p�csi p�sp�ks�g XIV. sz�zadi irataiban Zecul telep�l�s egy�rtelm�en beazonos�that� a mai telep�l�ssel, Kissz�kely ezekben az iratokban a k�vetkez� form�ban szerepel: Paraszekul, Parazekul. Ha helyt adunk a korabeli dokumentumok hiteless�g�nek, akkor ez az oklev�l

                            

a telep�l�s t�rt�net�nek els� �r�sos eml�ke

          

Ennek alapj�n helytelen azt �ll�tani, amivel Kissz�kely t�rt�nelm�t bemutat� anyagokban tal�lkozhatunk:

„Els� �r�sos eml�t�s 1220-b�l val� (Zecul). 1324-1538-b�l sz�rmaz� oklevelek Parasztsz�kely n�ven eml�tik, mint Simontornya v�r�nak tartoz�k�t.”(Kissz�kely – Wkip�dia, 2007.)

Vagy:

„Kissz�kely Tolna megye �szaki r�sz�n, a Hegyh�t vonulat�ban dombok k�z�tt ter�l el. A telep�l�s nev�nek Sz�kely tagja 1220-ban fordul el� el�sz�r Zekul alakban, ami a sz�kely n�pn�vre megy vissza, de a telep�l�s nev�t szem�lyn�vr�l, egy Sz�kely vagy Sz�kelyi csal�dr�l is kaphatta.” (http://tamasiportal.hu/)

 

Az egykori Zekul �s a mai Nagysz�kely telep�l�s azonoss�g�t bizony�tja az 1892-ben megjelent „Magyarorsz�g egyh�zi f�ldle�r�sa a XIV. sz�zad elej�n” c. m� is, amelyik korabeli oklevelekre val� hivatkoz�ssal az al�bbiakat r�gz�tette:

 

„89. Zecul, Zecul = Sz�kely  Tolnamegy�ben, azaz Nagy-Sz�kely, ma Kis-Sz�kely fi�kja a simontornyai ker�letben.”

 

A k�t egyidej�leg l�tez� telep�l�s r�szleges birtokviszonyait a m�r id�zett 1428. �vi oklev�l r�gz�tette: (Kelt: 1428-01-20. Kiad�: ZSIGMOND KIR�LY R�gi jelzet: Q 73 / 2 G 2 Fennmarad�si forma: �t�r�s 1429.)

A telep�l�s folyamatos lakotts�g�ra �s jelent�s nagys�g�ra – azaz saj�t templommal �s pl�b�ni�val rendelkezett - k�vetkeztethet�nk azokb�l az adatokb�l is, melyek a p�csi p�sp�ks�g XIV. sz�zadi �ssze�r�s�ban fennmaradtak, s�t Nagy �s Kisz�kely katolikus papjait n�vszerint is megnevezi:

1333:  Paulus Sacerdos de Zewkul

1334: Fabianus de Zekul Episcopi �s Joannes de Paraszekul

1335: Paulus de Zecul

A 15. sz�zadban a k�rny�k egy r�sze a magyar kir�lyn�k birtoka volt, �gy M�ty�s kir�lyn� �zvegy�nek Beatrixnek is birtoka volt, aki Pincehelyen lakott.

 

*

 

Az orsz�g h�rom r�szre val� szakad�sa ut�n a megye jelent�s r�sze t�r�k megsz�ll�s al� ker�lt. Tolna v�rmegye ter�lete a moh�csi v�sz el�tt nagyobb volt a main�l �s 500-n�l is t�bb magyar falut sz�ml�lt. Nagysz�kely, �s a k�rnyez� telep�l�sek korabeli nagys�g�ra a fennmaradt t�r�kkori �ssze�r�sokb�l k�vetkeztethet�nk, a telep�l�s k�zigazgat�silag a simontornyai szandzs�khoz tartozott. A megh�d�tott Tolna v�rmegy�ben h�rom szandzs�kb�g sz�kelt: Szeksz�rdon, Kopp�nyban �s Simontorny�n. P�sp�k Sz�kely a t�r�kkorban a simontornyai szandzs�k 1563. �vi augusztus 20-�n kelt fejad� �ssze�r�s�ban az els� helyen �llt, a szandzs�hoz tartoz� 930 h�zb�l Nagysz�kely 45 h�z ut�n fizetett ad�t!

 

[…]

Kett�s tulajdoni viszonyokat sejtet az a t�ny is, hogy egy �vvel k�s�bb, 1564-ben a p�csi p�sp�ks�g birtokainak  �ssze�r�s�n�l P�sp�k Sz�kely ugyancsak szerepelt.

Az el�z�ekben felsorolt fejad�k vagy kapuad�k kisz�m�t�sa – melyekb�l a telep�l�s n�pess�g�re k�vetkeztethet�nk - az al�bbiak szerint t�rt�nt:

Vagy n�psz�ml�l�st tartottak a k�dik, vagy egyezs�get k�t�ttek az �rdekelt k�zs�gekkel, hogy h�ny „har�csot”, azaz mekkora �sszeg� ad�kat fognak fizetni. A t�r�k ad�z�si rendszerben a jobb�gy nagyobb teherk�nt �lland�an a fejad�n, tizedeken, a fa- �s sz�naad�n k�v�l m�st nem viselt, de k�ts�gtelen, hogy a t�nyleges terhek a felsoroltakn�l s�lyosabbak voltak. A simontornyai szandzs�ban igen komolyan �s szigor�an vehett�k az �ssze�r�sokat, az ad�k meg�llap�t�s�t, err�l tan�skodik egy korabeli feljegyz�s, mely szerint:

„III. Mur�d szult�n 1581-ben a Simontornyai birtok�ssze�r�hoz int�zett rendelet�ben p�ld�ul gazdagon megjutalmazza Dzs�fer-oglu Mehemedet.”

A „hitetlenek” fejad� deftere szerint a simontornyai szandzs�kban 1563-ban 1 h�z ut�n50 „akcse”-t fizettek. Volt id� mikor egy j� magyar arany 60, s�t 120 akcset �rt. A v�rmegye ter�let�n 1582-ben 163 v�ros �s helys�g, 4764 ad�fizet�s al� es� h�z, mely ut�n 240.000 akcse, azaz mintegy 42.800 korona fejad�t fizettek Ha a k�s�bbiekben hozz�vessz�k m�g a folytonos harcokat, a szem�ly �s vagyonbiztons�g teljes hi�ny�t, a rendk�v�li kett�s ad�kat, robotokat, a magyar f�ldesurak �ltal k�vetelt befizet�seket, a cs�sz�ri hadak gar�zd�lkod�sait, tisztvisel�k zsarol�sait, a sarcokat, akkor �rthet� a nagy pusztas�g, ami a t�r�k h�dolts�g ut�n maradt.

 

 Visszat�rve a p�csi p�sp�ks�g uradalmainak 1564. �vi �ssze�r�s�ra, akkor l�thatjuk, hogy m�r 1563-ban a p�csi p�sp�ks�g nem gyakorolhatta uradalmi jogait, hi�ba eml�ti meg az el�z� �vi �ssze�r�s, mint a p�sp�ks�g tartoz�k�t, a magyar�zat az lehet, hogy a telep�l�s gyakran v�ltogathatta gazd�it, tart�san egyik �r fennhat�s�ga al� sem tartozott.

Ezt l�tszik al�t�masztani az a t�ny, hogy P�sp�k Sz�kely telep�l�s �s Miszla nev�vel nem tal�lkozunk az 1583-ban keltezett �ssze�r�sban, de a k�rnyez� telep�l�sek - P�lfalva, N�meti, Paraszt Sz�kel, Pincehely, Udvari, Uzd, - fejad� h�nyadait pontosan le�rja.

�rdekes m�don az 1571-1572-ben keltezett �ssze�r�s nagym�rt�k� n�pess�gn�veked�st (!) mutat ki, 17 lakott �p�lettel t�bb ut�n hat�rozt�k meg az ad�t, ez k�zel 30%os n�veked�st jelentett, azaz jelent�s sz�m� betelep�l�s t�rt�nt. Tolna v�rmegye �sszlakoss�g�t az 1570-es �vekben kb. 50 000 f�re tehetj�k, Tolna nagys�ga a legnagyobb v�rosok�val vetekedett, 1570-ben 4700 f�t �rtak �ssze!

Az 1580-t�l kezd�d� folyamatos csat�roz�sok - Nagysz�kely �s k�rny�k�n - az eln�pesed�s els�dleges okak�nt jel�lhet� meg, nem pedig a t�r�k h�dolts�g hat�sa, amit nagyon sok le�r�sban kihangs�lyoztak!  

Mint a v�geken fekv� telep�l�s, n�mi strat�giai jelent�ss�ggel is b�rt. Erre h�z�dott ugyanis a t�r�k h�dolts�gi ter�letek v�ltakoz� hat�ra, itt olvadtak egybe a kir�lyi �s a t�r�k �ltal megsz�llt ter�letek Az itt �l� jobb�gyoknak teljesen mindegy volt, hogy kinek fizetik ad�jukat, azt mindenk�pp fizetni kellett, a t�r�k h�d�t�knak pedig els�dleges �rdek�k f�z�d�tt ahhoz, hogy min�l t�bb porta ut�n szedhess�k fejad�kat! A gyakori porty�z�sok magyar r�szr�l, azaz j�vedelemszerz� kiruccan�sok okozta t�bbletterheket, a kett�s ad�z�st m�r nem viselhett�k el, term�szetes k�vetkezm�nyek�nt igyekeztek elv�ndorolni ezekr�l a hat�rter�letekr�l.

 

„Nincs orsz�g – �rj�k a v�gbeliek – ahol a k�zd� vit�zekkel oly keveset t�r�dn�nek, mint n�lunk. Ausztria f�urainak vad�llatjait – �rja Lippay �rsek – jobban �lelmezik, jobban gondozz�k, mint a v�gh�zak hadin�p�t.

Tudott dolog, hogy a magyar gyalogosnak havi k�t forint, a husz�rnak havi h�rom forint volt a fizet�se. Ebb�l kellett ruh�t, fegyvert szereznie, ebb�l kellett mag�t csal�dj�t �s lov�t tartania. Am�g egy j� magyar lovas havi h�rom forintot (s azonk�v�l semmit se) kapott, addig a cs�sz�ri lovasnak (k�raszirnak) havi tizen�t forint s �lelem j�rt. Pedig a cs�sz�ri neh�z lovasnak a t�r�k ellen�ben alig vehett�k haszn�t. Volt id�, mikor egy cs�sz�ri gyalogos annyiba ker�lt, mint h�t j� magyar hajdu. Volt id�, mikor a nagy t�r�k h�boru alatt puszta keny�r�rt is magyar katon�t lehetett kapni.” (Tak�ts S�ndor: Szeg�ny magyarok - r�szlet)

 

[…]

 

Ki volt a jobb, ki volt a rosszabb?

 

A h�dolts�gi ter�letek �let�r�l a p�lfai  Ulrich Gy�rgy �gy �rt:

A t�r�k�k a beh�dolt lakoss�ggal lassank�nt megbar�tkoztak. Sok helyen l�tjuk, hogy �szinte j�akarattal igyekeztek a magyarok boldogul�s�t el�mozd�tani. Voltak j�indulat� bas�k is; pl. Mehemet simontornyai, aki 1668. j�lius 31-�n levelet �rt Eszterh�zy P�l n�dornak Kismartonba a jobb�gyok oltalma �gy�ben. Jelent�st tett a simontornyai tartom�nyban lev� 11 falu lakoss�g�nak szomor� sors�r�l…[…] Ebben szem�re veti, hogy t�bb jobb�gy nyomorban �l �s el is pusztult. Biztos�tja, hogy t�r�k r�szr�l nincsen semmi b�nt�d�suk. Felh�vja, hogy oltalmazza jobb�gyait, mint atyjuk!”

A magyar foglyokkal embers�gesen b�ntak, sokkal jobban, mint n�mely v�rkapit�ny. A rendre �s j� erk�lcsre �gyeltek. A lop�st is szigor�an b�ntett�k. Ali basa 1616-ban Simontorny�n �k�rlop�s�rt 6 t�r�k�t felakasztatott. Ak�rmilyen javul�st mutat a magyar �s”t�r�k” lakoss�g viszonya, m�gis a t�r�k uralom v�g�re a magyar lakoss�g nagy r�sze elpusztult, vagy sz�tsz�r�dott. Tal�lkozhatunk ellenp�ld�kkal is, mikor t�r�k �ltal megsz�llt ter�letr�l sz�kd�stek el az emberek, p�ld�ul Simontornya 1546. �vi eladott ingatlanjainak felsorol�sakor:

„ 2. P�ter pap sz�l�-kertje. A nevezett pap elt�nt, h�z�t �s kertj�t az M….aga csapat�ba tartoz� H�szein besl� odab�si – szakaszvezet� - tartotta meg 6000 a.-�rt; zsoldj�b�l fizetendi, ha �gy akarja Allah.”

„3. P�csi L�szl� sz�lleje. E hitetlen elt�nt, h�z�t �s kertj�t az M….aga al� tartoz� Oszm�n besl�-odab�si tartotta meg 800 akcse�rt; zsoldj�b�l fizet, ha �gy engedi az �r.”

 

Hogy a Habsburg uralom milyen b�n�sm�dban r�szes�tette a magyar n�pet, err�l tan�skodik I. Lip�t cs�sz�ri utas�t�sa is, amelyet 1699-ben Tolna megye urainak adott: „Akad�lyozz�k meg a magyar lakoss�gnak a t�r�k uralom al� val� visszasz�k�s�t!” A t�r�k h�dolts�g ut�n a Habsburgok els� negyedsz�zados uralma alatt a 75 falub�l 36 pusztult Tolna v�rmegy�ben!

 

A k�rny�k egyik legn�pesebb telep�l�se lassan-lassan eln�ptelenedett!

 

Az egykori defterekre val� hivatkoz�sok alapj�n m�r utal�s t�rt�nt, hogy a telep�l�s l�tsz�ma jelent�s m�rt�kben megn�tt (!) a k�rnyez� telep�l�sekhez k�pest. Az adatok helyess�g�t al�t�masztja a gy�nki evang�likusok lelk�sze, Horv�th S�muel 1787-�vi kr�nik�ja, melyben a k�vetkez�ket adja el�:

 

„Minekut�n ezen Tek. Nemes Tolna V�rmegye a T�r�ktol m�g t�bb V�rmegy�kkel egy�tt elfoglaltatott volna, �gy elpusztula, hogy Nagy-Sz�kelyen k�v�l eg�sz P�ter V�rally�ig, mint mondatik, Helys�g nem vala. Az�rt is minek ut�na ezen Tartom�ny a Fels�ges Leopold [austr]iai Ts�sz�r diadalmas kardj�val el foglaltatott, �s a kurutzs�gt�l is meg-tiszt�ttatott v�lna, leg els�bben is azon igyekez�k, hogy ezen j� f�ld lak� n�ppel meg sz�ll�ttass�k…[…]1783 ban die 11.Junij, j�ttem Palot�r�l �n Horv�th S�muel: mig az �r Istennek tetzik!”

 

[…]

 

Lip�t cs�sz�r 1700. m�rcius 13-�n B�csben kelt oklevel�ben Simontorny�t a hozz�tartoz� Kis- �s Nagysz�kely, B�n �s Udvari falvakkal egy�tt eladja Miksa – Vilmos Lymburg gr�fnak, Styrum Wysch hercegs�g kamar�s�nak. Simontornya �s a hozz�tartoz� falvak lakosai ekkor m�r nem tekintett�k magukat jobb�gyoknak, hanem szabad polg�roknak, s m�r �vekkel el�bb megtagadt�k a v�rmegyei jobb�gy szolg�latokat. Emiatt feljelentett�k �ket a kir�lyi helytart�n�l, de gr�f Zichy Istv�n t�bornok 1696-ban kelt latin nyelv� level�ben, melyet a v�rmegy�nek c�mzett, neki adott igazat. Elismeri, hogy �fels�ge szolg�lat�ban �llv�n, k�t �rnak nem tehetnek eleget, az�rt figyelmezteti a v�rmegy�t, hogy semmif�le porci�k�rt ne zaklassa �ket. Az ezen �gyben lefolytatott t�rgyal�son Sz�kelyb�l F�bi�n Mih�ly, Bod� P�ter �s Boros Gy�rgy k�pviselt�k a k�zs�get. Sajnos az nem der�l ki egy�rtelm�en, hogy a k�pvisel�k melyik Sz�kelyb�l �rkeztek, de mint �rintett k�zs�gnek, bizonyosan ott volt a k�pvisel�je.

 

A R�k�czi-szabads�gharc

esem�nyeir�l a ter�leten viszonylag keveset tudunk. R�k�czi felh�v�s�ra, amelyben nemess�get �g�rt a k�zs�gnek, mintegy 70 f�rfi vonult be Simontorny�ra kurucnak. Az els� kuruc csapatok 1705-ben jelentek meg Vak Botty�n gener�lis vezet�s�vel: K�ml�d – Dunaf�ldv�r ir�ny�b�l Simontornya ir�ny�ba vonul� hadak val�sz�n�leg felvonul�si �s hadt�pter�letnek haszn�lt�k a k�zs�get, k�sz�l�dve Simontornya ostrom�hoz, az ostromot Vak Botty�n szem�lyesen ir�ny�totta. A dun�nt�li vid�knek kulcshelye volt F�ldv�r: A cs�sz�riak ezen kereszt�l biztos�thatt�k az �sszek�ttet�st Buda �s P�terv�r k�z�tt, a kuruc seregeknek pedig F�ldv�r biztos�thatta az ut�np�tl�st, a l�szer �s fegyverzet sz�ll�t�s�nak �tvonal�t valamint az esetleges visszavonul�s �tj�t is jelentette. Botty�n itt F�ldv�ron �rja h�ress� v�lt, ny�lt level�t, melyben a Dun�nt�l minden lakos�hoz sz�lt:

A nemess�g keljen fel a r�gi szabads�ga mellett, a megy�k, v�rosok tegy�k le a hitet a Nemes Orsz�g confederatioj�ra. Aki m�sk�pp cselekszik, az �rul� �s annak nincs irgalom.

Egyes adatok szerint Nagysz�kely k�zs�gb�l is jelent�s nagys�grendben csatlakoztak a kuruc sereghez, ezt l�tszik al�t�masztani, hogy Botty�n csa-patainak l�tsz�ma hihetetlen�l meg n�vekedett: F�ldv�rn�l 8000 emberrel j�tt �t a Dun�n, Simontornya ostroma ut�n m�r t�bb mint 12 000 katon�ja �llt a z�szl�ja alatt. Vak Botty�n �s katon�i hat h�t alatt felszabad�tott�k az eg�sz orsz�gr�szt, a nyugati hat�rn�l sereg�nek l�tsz�ma m�r 30 000 f�re duzzadt

1705-1707 k�z�tt a megye teljes ter�lete kuruc fennhat�s�g al� ker�lt.

 

Imm�r re�nk der�lt �jra a sz�p szabads�g:

Mert gy�z�delmet vivott az kurucs�g.

V�gass�gban vagyon ezen darab orsz�g,

Aranyos z�szl�j�t szelek j�l hordozz�k.

 

 Az 1708-ban, a k�zeli K�lesn�l lezajlott csata kuruc gy�zelemmel v�gz�d�tt ugyan, de 1708-1709 k�z�tt a v�rmegye teljes ter�lete ism�t a cs�sz�ri hadak ellen�rz�se al� ker�lt. Simontorny�t 1709-ben foglalt�k vissza a cs�sz�ri seregek.

„Az r�gi mesters�git ha egyszer kiv�nta el�venni, most vegye el� �s az magyar haz�nkot, ha valaha k�v�nta oltalmazni – most ne vesse meg nagys�god mesters�git”

– �rta Hellepront J�nos, Simontornya vit�z kapit�nya Botty�nnak, Simontornya cs�sz�ri visszafoglal�sa el�tt. A k�rny�k a gar�zd�lkod�, fosztogat� cs�sz�ri seregek pr�d�ja lett, a lakoss�g r�szben elmenek�lt, r�szben elbujdosott a falvakb�l. A v�r bev�tele ut�n, Szili Gy�rgy hadnagyot k�ldte csapat�val a k�rny�ken lak� r�cok �ld�z�s�re. Akik v�gleg nem menek�ltek el az �ld�z�s el�l, azok B�ri Balogh �d�m k�lesdi gy�zelme ut�n hagyt�k el e k�rny�ket. K�s�bb a hat�rj�r�si perekhez az elmenek�lt r�cokb�l tan�kat id�ztek meg, akiknek d�nt� volt a vallom�suk a f�ldesurak vit�s k�rd�seiben. P�lffy gener�lis t�bb ezer horv�tot �s r�cot �ll�tott z�szlaja al�, de nincs a legjobb v�lem�nnyel katon�ir�l, err�l �gy �rt Starhembergernek:

 

„Embereink sz�p leg�nyek, de szintoly vadak is, mert gy�jtogatnak, fosztogatnak, gyilkolnak, s nincs aki ellenezhetn�. Saj�t tisztjeikre emelik a pusk�t; hogy seregest�l meg ne sz�kjenek, k�nytelen vagyok szemethunyni a rakonc�tlankod�sra.” [70] (Starhemberg Guid� az �jonnan kinevezett f�parancsnok)

 

A k�zs�g lakoss�ga igencsak megfogyatkozott a puszt�t�sok k�vetkezt�ben, a t�r�kkori �llapothoz k�pest szinte megsemmis�lt, ezt bizony�tja a cs�sz�ri hadsereg ell�t�sa c�lj�b�l az egyes Tolna megyei falvakra kir�tt b�za, abrak, h�s, k�szp�nz, sz�na �s fa mennyis�g�r�l �ssze�ll�tott jegyz�k 1709-1710 fordul�j�n, mely szerint a k�rny�kbeli 22 telep�l�s k�z�l az egyik legalacsonyabb m�rt�k� kivet�s t�rt�nt. Kissz�kelyre kir�tt beszolg�ltat�s mennyis�ge k�zel 50%-kal haladta meg a Nagysz�kelyit, mely nagys�ga tekintet�ben a korabeli K�nya k�zs�gre kivetett ad�kkal volt azonos. A pincehelyi kivet�s k�zel h�romszorosa volt a Nagysz�kelyre meg�llap�tott mennyis�gekhez viszony�tva.

 A Pragmatica Sanctio kor�ban, 1720-1721-ben k�sz�lt �ssze�r�s Nagysz�kely tekintet�ben l�nyeges v�ltoz�st nem tartalmaz az 1715. �vi �ssze�r�shoz k�pest, azaz a h�ztart�sok sz�ma �s a n�pess�g jogi �llapota szerint:

A k�zs�gnek sem malomb�l, m�sz�rsz�kb�l, korcsm�b�l, ipar – �s kereskedelemb�l �s m�s egy�b forr�sb�l j�vedelme nem volt kimutathat�.: 41

 

Az�rt is �rdemes b�vebben foglalkozni a fenti �ssze�r�ssal, mert ebb�l egy-�rtelm�v� v�lt, hogy 1720-ban a telep�l�sen m�g nem �ltek n�met bev�ndorl�k, ellent�tben n�h�ny m�s tolnai telep�l�ssel, ahol a lakoss�g �ssz-l�tsz�m�ban m�r kimutat�sra ker�ltek, […]