2. 2. 2. A kezdetek

[…]

A nagysz�kelyi gy�lekezet hitelesnek tekinthet� r�vid t�rt�net�t �s �let�t az 1800-as �vekig Nagy (Peremartoni) D�niel nagysz�kelyi n�met lelk�sz, az 1816-ban meg�rt,

A CANONICA VISITATIO T�RGYAIRA VAL� FELELET

c. v�lasz�ban  az al�bbiakban foglalta �ssze:

A Nagy Sz�kelyi Reform�ta N�met M�ter Ekkl�sia fekszik a Tekintetes Nemes Tolna V�rmegy�ben, M�lt�s�gos Gr�f Gal�nthai Eszterh�zi K�roly � Excellensi�j�nak Simontornyai Uradalm�ban. Melly Ekkl�si�nak mostani lelkek sz�ma 1649.

Ezen M�ter Ekkl�si�nak jelen val� N�met tagjainak Elejek amint az ……ki lehet tapogatni, sz�rmaztak legink�bb N�met Orsz�gnak fels� Rheimsi Ker�let�b�l, a.m a Hesseni Casseli Landsgr�fs�gb�l, Hessen Hanaui, Nassau Or�niai �s Isenburgi Fejedelems�gekb�l.

Ahonnan �k 1714-ik �s az azt k�vet� Esztend�kben ide le k�lt�ztek, �s az akkori Limburgi Gr�f Styrum �s a Sz�kely nevezet� f�ldbirtokos Uras�gok alatt itten megtelepedtek, �s egy darab ideig az itt lev� Reform�tus Magyar Pr�dik�tor Holl�si �d�mnak hallgat�i voltak, m�g �k 1722 �vben magok nyelveken lev� Pr�dik�tort nem hoztak magoknak N�met Orsz�gb�l. Amelly esztend�t�l fogva kezd�dv�n a Protocolum is, ez az Reform�ta N�met Anya Ekkl�sia szakadatlanul a maga nyelv�n l�v� Pr�dik�torait mindezideig  (t�bbnyire hal�l�ig tartotta.)

Akik n�v szer�nt �gy k�vetkeznek:

1-� volt 1722-ik janu�r 8-t�l Weitzel Friedrich 1717-ig, amikor meghalt.

2-ik volt 1828. augusztus 6-t�l Sz�lbach Friedrich K�roly 1744-kig, amikor meghalt. Kb ennek idej�ben affili�l�dott a mostani vir�gz� M�r�gyi Re-formata N�met Ekkl�sia ide, melynek Protokollum�t is ez a pr�dik�tor kezdette

3-ik volt 1744-ik m�jus 10-t�l Maurer Conrad Gy�rgy 1751-kig, amikor meghalt.

4-ik volt 1751-ik okt�ber 30-t�l Losontzi Pap S�muel 1759-ig amikor innen Paksra ment.

5-ik volt 1750-ik j�nius 9-t�l S�� Gotlieb J�nos.

6-ik volt 1764-ik november 16-t�l Keck Jakab a Nassaui Dillenburgi fejedelems�gb�l 1786-kig mikor meghalv�n, hely�be fia lett.

� volt az els� Keck a nagysz�kelyi gy�lekezet �l�n. Ut�na m�g n�gy Keck p�sztorkodott a nagysz�kelyi gy�lekezet �l�n, teh�t val�s�ggal a dinasztia �r�k�s�d�si egym�sut�nj�val. A Keck csal�d sorrendje csak egyszer szakad meg a 140 �v alatt, amikor 14 �ven �t Sz�szi Istv�n ker�lt a nagysz�kelyi M�zes sz�kbe

*

[…]

Miel�tt tov�bb folytatn�nk a gy�lekezet t�rt�net�t, r� kell vil�g�tani arra az egyszer�nek t�n� k�rd�sre, hogy a nyelven k�v�l vajon miben nyilv�nult meg a magyar �s a n�met nyelv� gy�lekezet k�l�nb�z�s�ge. Sokan bizony csak ezt a k�l�nb�z�s�get felt�telezn�nk az azonos vall�s� felekezetek k�z�tt.

Nagysz�kely egykori lelk�sze, Berkes J�zsef is sokat gondolkodott arr�l, hogy hogyan is lehetne jellemezni a jelen lev� n�met egyh�zat, s gy�lekezeti h�veit. Mint gyakorl� n�met reform�tus lelk�sz az al�bbiakban fogalmazta meg gondolatait:

„A n�met gy�lekezet �vsz�zadokon �t a legszigor�bb rend �s fegyelem jellemezte. Ad�h�tral�k a leg�jabb id�kig soha nem volt. Annyira �lt a gy�lekezetben az egyh�zi ad�mor�l, hogy nem tartott�k tisztess�ges embernek, aki nem fizette egyh�zi ad�j�t. Erk�lcsi �let�k is szinte purit�n volt. Ma is „non szenss”, hogy vas�rnap valaki vagy �nnepnap, mezei munk�t v�gezne…

Tal�n nem lesz felesleges, ha id�zem r�gm�ltjukb�l azokat a k�nonokat, amelyeket a templomban minden �vben �s nagyobb �nnepek alkalm�b�l az eg�sz gy�lekezet el�tt fel kellett olvasni: ezek mutatj�k meg, hogy milyen kem�ny kereszty�ni, reform�tus �letet �ltek a nagysz�kelyi n�met reform�tusok:

- Teh�t:

1. k�non: T�bb� ne forduljon el� a gy�lekezetben h�zass�gt�r�s. Ha ilyen el�fordulna, aki elk�vett�k, azokat egyh�zilag nem temetj�k el,

2. k�non: Vas�rnap �s �nnepnap minden munka tilos. Ha valaki a tilalom ellen v�tene, a lelkip�sztor p�nzb�ntet�ssel s�jtja. Elker�lhetetlen s�rg�s munka elv�gz�s�hez a lelkip�sztor adhat enged�lyt.

3. k�non: Istentisztelet alatt tilos minden j�t�k: teke, k�rtya, zene. Aki ilyenben r�szt vesznek, vagy csak n�z�k is, azokat a b�r� megfeny�ti.

4. k�non: Azok, akik nem szorgalmasan l�togatj�k a templomot, ak�r f�rfiak, ak�r asszonyok, ak�r leg�nyek, ak�r l�nyok, ak�r szolg�l�k, ak�r szolg�l�l�nyok, nyilv�nosan a vas�rnapi istentisztelet el�tt, a b�r� vagy a jur�tusok �ltal megb�ntettetnek. Az egyh�zi tisztek erre az �gyre figyelmes szemmel legyenek.

5. k�non: Azok, akik az �nnepeken �rvacsor�hoz j�rulnak s ig�t hallgatni nem akarnak, �gy temettessenek el mint egy d�g. (Aas)

6. k�non: A k�romkod�k, a boszork�nyosok, az istentelenek er�s p�nzb�ntet�ssel s�jtand�k, �rdem�k szerint. Erre az egyh�z vezet�s�ge nagyon vigy�zzon.

7. k�non: Aki nem j�rtak szorgalmasan templomba, azok, ha kereszteltetni, temettetni, vagy h�zass�got k�ttetni akarnak, k�telesek el�bb a p�sztorn�l egy arany forintot letenni, k�l�nben nincs keresztel�s, se temet�s, se esk�v�.

8. k�non: Olyanokat, aki nem akarnak templomba j�rni, el�sz�r, m�sodszor, harmadszor figyelmeztetni kell, azut�n k�nyszer�teni, s ha ennyi sem haszn�l, azokat a temet�be eltemetni sem szabad, hanem valahol m�shol �s minden harangoz�s n�lk�l.

Ilyen kem�ny kereszty�ni volt teh�t a n�met gy�lekezet szellemi �s erk�lcsi �lete. Bizony�ra ez a kem�nyk�t�s� erk�lcs �s �letm�d volt itt a megtart�juk.”

*

Johan Jakob Keck lelk�szs�g�nek utols� �veire esett II. J�zsef T�relmi rendelet�nek megjelen�se. A rendelet 1781-ben jelent meg, de a megy�ben 1785-ben lett kihirdeteve. A n�met �s latin nyelv� nyomtatott v�ltozata, amely az egyh�zi k�nyvek nagys�g�val megegyez� m�retben lett kinyomtatva, egybek�tve az egyh�zt�rt�neti feljegyz�sekkel, kit�n� �llapot�ban ma is a helyi Par�kia K�nyvt�r�nak egyik leg�rt�kesebb darabja. Ugyanott megtal�lhat� k�z�r�ssal annak magyarnyelv� v�ltozata is, sajnos ford�t�j�nak szem�lye teljes bizonyoss�ggal nem ismert. A hazai protest�ns egyh�zak �let�ben nagyjelent�s�g� rendelet �s szab�lyoz�s - benne a katolikus egyh�z hegem�ni�j�nak megt�r�se – a nagysz�kelyi gy�lekezetek �let�t l�nyeg�ben nem befoly�solta, mert az abban foglaltakat a b�csi udvar a betelep�l�si szerz�d�sben sz�mukra m�r 60 �vvel kor�bban biztos�totta!

 Ebb�l is l�tszik a politikai k�nyszerhelyzet, hogy m�r akkor a betelep�l�k sz�m�ra biztos�totta azokat a jogokat – pl. szabad vall�sgyakorl�s, gy�lekezet alap�t�s, templom�p�t�s, iskolaalap�t�s - m�sr�szt a katolikus egyh�z sem b�rt l�nyegi jelenl�ttel a telep�l�sen, �gy annak f�kez� hat�sa sem �rv�nyes�lhetett.

[…]

2. 2. 3. A gy�lekezeti �let �s a templom�p�t�s id�szaka

A sort Nagy D�niel �gy folytatta:

7-ik Pr�dik�tora ezen Ekk�si�nak

1786-t�l Keck D�niel, akinek idej�ben �s igazgat�sa alatt �p�lt a mostani �j N�met Templom, �s aki b�lcs rendtart�s��rt az Ekkl�si�ban elfelejthetetlen, f�radhatatlan munk�ss�g��rt pedig mindenkor k�vet�sre m�lt� p�ldak�pe marad.

Az 1700-as �vek k�zep�re a betelep�ltek �lete m�r normaliz�l�dni l�tszott: meg�p�tett�k h�zaikat, kialakultak gazdas�gaik s vel�k egy�tt er�s�d�tt egyh�zuk is, elj�tt annak az ideje, hogy ennek l�tv�nyos p�ld�j�t is adj�k. Szerencs�s v�letlen tal�n, de ehhez egy rendk�v�li adotts�gokkal b�r� lelk�sz is kellett, amit ugyancsak megkapott a gy�lekezet Keck D�niel szem�ly�ben. A k�zs�g lakoss�ga ezekben az �vekben m�r meghaladta 2000 f�t, jelent�s t�ls�lyba ker�ltek a n�met anyanyelv� lakosok, az 1800-as �vek elej�n ez az ar�ny m�r 80%-os t�bbs�get mutatott. Az addigi Istentiszteleteiket felv�ltva tartott�k a magyar gy�lekezettel, annak r�gi templom�ban, de egyre ink�bb sz�k�snek mutatkozott az akkori templom, ez�rt elhat�rozt�k, hogy meg�p�tik saj�t templomukat.

 T�bb utal�s is van arra vonatkoz�an, hogy a meglev� templom sem lehetett a legjobb �llapotban, mert Keck Endre is eml�t egy fedett �s egy fedetlen r�szt. A terv�k sz�mtalan, el�re nem l�that� neh�zs�gbe �tk�z�tt: hi�ba kaptak vall�sszabads�got a b�csi szerz�d�sben, jogaikat csak nehezen �rv�nyes�thett�k, els�sorban a f�ldbirtokoss�ggal szemben. Arra is volt p�lda, hogy k�ld�tt�k, Geiger Sebesty�n, eg�szen B�csig ment, k�rve az eredeti szerz�d�s meger�s�t�s�t, amit meg is kapott, sajn�latos m�don, ez a fontos dokumentum az 1807-�vi t�zv�sz sor�n megsemmis�lt. Keck D�niel megszervezte a sz�ks�ges �sszeg gy�jt�s�t, mintegy 24.000 forint gy�lt �ssze, aminek eredm�nyek�nt mindenf�le ad�ss�g �s hitelfelv�tel n�lk�l meg�p�lt Tolna megye legnagyobb reform�tus temploma.

1801. november 22-�n ker�lt sor az �j templom felszentel�s�re:

A felavatott templomban az els� besz�d magyar nyelven zengett: a beteg p�sp�k k�pviselet�ben Torm�s J�nos, akkori p�sp�khelyettes mondotta. Az els� keresztel�st a templomban az akkori miszlai pap, Egressy S�muel v�gezte. Az els� n�met pr�dik�ci�t Keck D�niel tartotta.

A m�r eml�tett t�zeset k�vetkezm�nyek�nt �trendez�d�tt az Ekkl�sia �p�leteinek elhelyezked�se is. Az addig elsz�rtan lev� egyh�zi �p�letek k�zvetlen�l az �j templom szomsz�ds�g�ban ker�ltek elhelyez�sre, illetve �p�ltek meg: �gy a par�kia, az Oskola, a tan�t�i lak�sok.

Jelent�s v�ltoz�sok t�rt�ntek az oktat�s ter�n is.

1806-ban Keck D�niel Csitsvay Andr�s s�rv�ri lelk�sszel �s P�l�czi Horv�t �d�m megyei fel�gyel� seg�ts�g�vel l�trehozza a „Helv�tzia Vall�st�tel� Centr�lis Oskola”-t, azaz algimn�ziumot. Ez volt a megye els� ilyen reform�tus tanint�zete.

A mag�nkezdem�nyez�ssel indult iskola csakhamar komoly eredm�nyeket �rt el. A tanul�k l�tsz�ma annyira meg n�vekedett, hogy 1808-ban a consist�riumnak, az egyh�ztan�csnak seg�doktat�r�l kellett gondoskodnia. Ez �jabb anyagi �ldozatot k�vetelt. V�csey J�zsef, egyh�zmegyei tan�csb�r� �s p�nzt�rnok, aki fellelkes�tettek az int�zm�ny eredm�nyei, 430 Ft-ot adom�nyozott az iskol�nak �r�k�s alapul, az iskolak�nyvt�r alap�t�s�ra pedig 200 Ft-ot. V�csey adom�ny�val p�ldamutat�sra serkentette a k�rny�k tehet�sebb csal�djait, de ez m�gis kev�snek bizonyult Sajnos az int�zm�ny 1812-ben Gy�nkre ker�lt �thelyez�sre, ennek okait a k�vetkez�kben �gy foglalhatjuk �ssze:

- Els� alkalommal felsz�nre ker�ltek a telep�l�sen a magyar �s a n�met lakoss�g addig nem �rz�kelhet� m�ss�ga: a magyar lakoss�g, illetve a magyar egyh�z nem mindenben t�mogatta a gimn�zium fenntart�s�nak k�lts�geit, annak ellen�re, hogy szabad iskolav�laszt�s l�v�n, oda b�rki be�rathatta gyermek�t, �gy a magyar anyanyelv�ek is.

- A m�sodik f� ok Keck D�niel hal�la volt. Ez szinte jelad�s volt az iskola ellens�geinek a t�mad�sra. Az iskola helyzete tarthatatlan lett Nagy-sz�kelyben, egyr�szt a reform�tus magyar egyh�z ellens�gesked�se, m�sr�szt a helybeli r�mai katolikus gazdatisztek h�borg�sai miatt. Az uradalmi gazdatisztek robot-szolg�ltat�sra k�nyszer�tett�k az iskol�t �s oktat�it. �rthet� teh�t, hogy az iskola p�rtfog�i igyekeztek az int�zetet olyan helyre telep�teni, ahol a f�ldesurak is t�mogatj�k.

[…]

Erre az id�szakra esik a ez egyik legsz�vszor�t�bb bejegyz�s is, amelyet az egyh�zi k�nyvekben egy�ltal�n el�fordulhat. Keck D�niel m�r �rezhette a k�zeli hal�l�t, de egy utols� bejegyz�sre m�g volt ereje �s ideje, utolj�ra �r�sban is elb�cs�zott h�veit�l:

„Isten �ldja meg �n�ket kedves Bar�taim!

adjon vid�m elm�t eg�szs�ges szerv�kbe, k�v�nja �n�knek

Keck D�niel

F�esperes”

(D�tum n�lk�li bejegyz�s. Az id�renbeni k�vetkez� bejegyz�s m�r Magyary Kossa S�muel k�rlevel�nek ismertet�se az �j esperes megv�laszt�s�nak ki�r�s�r�l)

*

Meger�s�d�tt �s fegyelmezett n�met egyh�zat vett �t a soronk�vetkez� lelk�sz:

8-ik a most szolg�latban lev� Nagy D�niel, Keck Jakobnak els� le�ny�t�l val� unok�ja. Aki az Ekkl�si�t�l a Nagytisztelet� 1810-ikk meg hivatott, de a F� Tisztelend� Superintendnek Tsak 1811-ikk rendeltetett.

Az egyh�z bels� �let�t �s fel�p�t�s�t - t�le is id�zve – r�szleteiben is megismerhetj�k: A n�met nyelv� egyh�z el�lj�r�s�ga, a mindenkori lek�szt nem sz�molva, 11 v�lasztott tiszts�gvisel�b�l, Presbiterb�l �llt. A felesk�d�tt Presbiterek v�lasztott�k meg saj�t el�lj�r�jukat �s alkott�k a legfels�bb el�lj�r� szervet, a Presbiterek Gy�l�s�t. Az egyh�z mindennapos gondjainak int�z�se mellett fontos szerep�k volt a vall�s �s az erk�lcs feletti �rk�d�s is, legyen sz� Oskol�r�l, egy�nr�l, vagy csal�dr�l. 

„… az Isteni Tisztelet ut�n v�gig n�zi a Presbit�rium a Communicansok Lis-t�j�t, minek ut�n m�r a Templomba is amid�n a Communicansok a Pr�di-k�tzi� ut�n az Asztalt megker�lt�k, visg�lod� szemekkel vigy�ztak arra, hogy nem tal�ltatnak � a fel�rtak k�zt v�tekben �l�t, k�z�ns�ges Isteni Tiszteletet nem gyakorl�k, harag  tart�k �s ha tal�ltatnak, azokat maga el�be hivatja �s a b�n nagys�g�hoz k�pest az �r Asztal�t�l vagy eltiltja, vagy a B�n�snek meg visg�ltat�sa ut�n, s megt�r�se ut�n oda bots�tja. ”

Szigor�an betartott vall�si el��r�saik nem t�rt�k meg a h�zast�rsak k�l�n�l�s�t, a v�l�st, a h�zass�gt�r�st, a templomba nem j�r�st. Felel�s�gre vonta �s megb�ntette a k�romkod�kat, a vas�rnap indokolatlanul munk�t v�gz�t. Nagy D�niel bizony b�szk�n jegyezhette meg:

„�s h�la Istennek most sem illyen, sem amollyan B�n�s�k Ekkl�si�nkban nintsenek.”

Az oktat�ssal kapcsolatos k�rd�sek folyamatosan napirenden szerepeltek nem csak a helyi gy�lekezetek, hanem a K�ls�somogyi egyh�zmegye mindenkori gy�l�sein is.

A helyi Reform�tus Egyh�zk�zs�g irataiban, val�sz�n�leg Nagy D�niel bejegyz�se �ltal, amely m�solat�ban teszi k�zz� az 1814-�vi dunapataji k�zgy�l�s hat�rozatait, ^[6] ajegyz�k�nyv 12. pontja az al�bbiakat tartalmazza:

„ A S�ros Pataki Collegium Sz�ks�ge az eg�sz Megy�ben a leg nagyobb energi�val fog publicaltatni. Melly v�gre ki fog adatni ugyan az a formula, mellyet a Debretzeni Collegium publicaltatott, melly ide is ragastatik.”

2. 2. 4. A p�nz�gyek helyzet�r�l az 1800-as �vekben

Az egyh�z anyagi kiad�sait, gazdas�gi �gyeit a Presbiterek k�z� is megv�lasztott Kur�tor int�zte, ell�tta az Ekkl�zsia mindennapos gondnoki feladatait. �ltal�ban az esztend� v�g�n elk�sz�tette k�t p�ld�nyos �r�sos jelent�s�t, azaz f�k�nyvi kimutat�st k�sz�tett, amelyet a Presbit�rium fel� tov�bb�tott. Amennyiben a Presbit�rium elfogadta jelent�s�t, akkor a Sz�mad�st �tny�jtott�k a gy�lekezet pr�dik�tor�nak, ell�tt�k a sz�ks�ges pecs�tekkel, s ez�ltal annak hiteless�g�t bizony�tott�k.

Az egyik p�ld�ny az Ekkl�zsia L�d�j�ba ker�lt elhelyez�sre, m�sodik p�ld�nya a Par�ki�n ker�lt elhelyez�sre, hogy az esperesi ellen�rz�sek sor�n �tadhat� legyen, s azt a l�togat�si jegyz�k�nyv mell� csatolhass�k. A gy�lekezet els�dleges bev�tel�t a mindenkori ad�k �s a gy�lekezet tag-jainak adom�nyoz�sa jelentette, ez lehetett p�nzbeni, de t�bb estben el�fordult, hogy term�nyben t�rt�nt. Arra is volt t�bb p�lda, hogy a v�grendeletek �tj�n h�z, vagy f�ldter�letek ker�ltek az Ekkl�zsia tulajdon�ba. Az egyh�zi ad�k fizet�se helyzet�ben, mint ahogy Berkes J�zsef tanulm�nya is tartalmazza, a gy�lekezet mindv�gig p�ld�s magatart�st tan�s�tott:

sz�nd�kos elmarad�s soha, nagyobb elmarad�s is csak igen ritk�n fordult el�. A bev�telekre mindig sz�m�tani lehetett.  Peremartoni Nagy D�niel a bev�telek n�vel�se �rdek�ben p�ld�ul szorgalmazta az uras�gi birtokokon t�rt�n�, un. m�sodlagos betakar�t�sb�l szerezhet� j�vedelmek megszerz�st, s azoknak �rt�kes�t�s�t. Elgondol�s�nak a l�nyege az volt, hogy a betakar�t�sok ut�n m�g jelent�s mennyis�g� term�ny �sszeszedhet� a f�ldekr�l, a gy�lekezet l�tsz�m�t figyelembe v�ve, ez minim�lis t�bbletmunk�t okozna az Ekkl�zsia tagjainak, megl�t�sa szerint ezt mindenki v�llaln� is, mint ahogy ez a k�s�bbiekben meg is val�sult. Az Istentiszteletek sor�n, adakoz�sb�l befolyt �sszeg nyilv�ntart�sa is igen szigor� el��r�sok szerint t�rt�nt:

Az Oskola Tan�t� �ltal �sszeszedett �sszeget k�t p�ld�nyban a Pr�dik�tor jelenl�t�ben elk�nyvelt�k, majd az egyik p�ld�ny az „�r Asztala alatt l�v� Alm�riumban” z�r alatt elhelyeztetett, a m�sikat pedig a Kur�tor vitte mag�val, s az abban le�rtakat nyilv�ntart�s�ba bev�telezte.

A szoros p�nzkezel�sre h�vja fel a figyelmet az 1814. dunapataji egyh�zgy�l�s jegyz�k�nyv�nek 12. pontja is, mely fokozottabb ellen�rz�sekre sz�l�tja fel esperesei figyelm�t. ^[6]

Egy 1852 janu�rj�ban keltezett esperesi k�rlev�l arr�l t�j�koztatja a nagysz�kelyi egyh�zakat, hogy Nagy Zsigmond F�esperes K�llay Lajos tan�csb�r� �r t�rsas�g�ban janu�r 10-�n mindk�t egyh�z sz�mad�s�t helyben fogja megvizsg�lni �s

„a Specificatiok is a Visitatio alkalm�val fognak el k�sz�ttetni.”

A p�nzkezel�s erk�lcsi oldala 

Minden nagysz�kelyi lelk�sz fontos figyelmet ford�tott arra, hogy a bev�telekb�l val�ban csak a legsz�ks�gessebeket fedezz�k, mert az igencsak meggyeng�ti az adakoz�si kedvet, ha gy�lekezete azt l�tja, hogy mindenf�le apr�-csepr� dolgok megv�s�rl�s�t fedezik bel�le.

„… kisebb T�rgyak public�ltat�s�val annyira meghidegedtek az ada-koz�sban, hogy ut�bb a nagyobb T�rgyakra is majd tsak ugy sz�lv�n semmit sem adakoztak. Hogy h�t a publikumot e r�szben meg ne tsal-juk, annyit adunk minden Cz�lra sz Ekkl�sia Cass�j�b�l, amennyit l�tunk, hogy egy m�sik hozz� hasonl� K�pes Ekkl�sia ad.”  ^[6]

2. 2. 5. A „Luther�nusok” az 1800-as �vekben

�rdekes sz�nfolt a n�met egyh�z t�rt�net�ben: am�g a faluban �l�k nem sz�vesen haszn�lt�k a „luther�nus” jelz�t, add�g a t�l�k 1-2 kilom�terre lev� kis gy�lekezetet midig „Luther�tusoknak” nevezte.

A saj�tos tulajdonviszonyok alakul�sa folyt�n, mint egy idegen test, �ke-l�d�tt be Nagysz�kely k�zigazgat�si ter�let�be az egykori simontornyai uradalomhoz tartoz� gazdas�gi major. K�s�bb a Wimpfein uradalom r�sze lett Csillag-major n�ven, majd az 1960-1970-es �vekben v�gleg elt�ntek ma-radv�nyai is. Val�sz�n�, hogy ezt eml�tette meg Nagy D�niel az 1816-os le�r�s�ban, de ki kell eg�sz�teni azzal, hogy az �ltala Templomnak nevezett �p�let val�j�ban csak imah�zat takarhatott, mivel semmilyen forr�s sem utal arra, hogy a mai fogalmaink szerinti templom valaha is �p�lt ott. A Nagy Sz�kelyi N�met M�ter Ekkl�si�nak Fili�lis Ekkl�si�j�nak a Neve Udvari M�lt�s�gos Gr�f Gal�nthai Eszterh�zi K�roly � Excellentz�ja Simontornyai Uradalm�ban.

A lelkek sz�ma 65. A Luther�nusokkal a kik 5 anyian vagynak, k�z�s Templomot tartanak t�rhet� �llapotban. Esztend�nk�nt hatszor megyen oda a Pr�dik�tor, h�romszor Communiot tartani, h�romszor tsak predik�lni.

Ezen szolg�lat��rt fizet Esztend�nk�nt minden H�zas P�r,- a melynek sz�ma most 17 – a Pr�dik�tornak 18 f�l Posonyi m�r� B�z�t, 2 Kila Zabot �s H�sv�tkor minden H�z 4 toj�st.

A Luther�nusokkal k�z�s Luther�nus Mesterjek Oskol�jok j� �llapotban van. A Tanul�k sz�ma mind�sszve 7, kik k�zt 4 Fi� �s 3 Le�ny a mint a Catalogusok mutatja. Sub. T. A. Mater beli Presbijteriumba a Filialist�kb�l nintsenek egy is b� v�ve. B�ba van Luther�nia m�g ujj �s nemexamin�lt, fel sints m�g sekettetve, Sz�sks�gben keresztel, de Reform�tus nem. A Luher�nusokkkal k�z�s j� t�gas Temet�j�k be keritve j� �llapotban vagyon. Gravameneik nintsenek.

* Itt kell megjegyezni, hogy a fenti fili�n k�v�l a nagysz�kelyi anyaegyh�zhoz tartozott m�g a m�r�gyi �s a tolnan�medi gy�lekezet is. Mindk�t gy�lekezet anyak�nyvez�s�t is Nagysz�kelyben v�gezt�k. A n�medi anyak�nyvek els� k�teteit ma is a nagysz�kelyi egyh�z k�nyvt�r�ban �rzik.

2. 2. 6. Az 1850 – 1860 k�z�tti id�szak

A Keck lelk�szek szolg�lat�nak folyamatoss�ga csak egyszer szakadt meg, igaz 15 esztend�re, a magyar sz�rmaz�s� Sz�szi(y?) Istv�n t�lt�tte ki a 1850 - 1864 k�z�tti �veket Keck D�niel hirtelen hal�la ut�n e gy�lekezet nem akarta elsietni �j lelk�sz�nek a megv�laszt�s�t, �gy d�nt�ttek, hogy az �j megb�zat�s v�gleges�t�se el�tt csak pr�baid�re fogadnak lelk�szt, �gy el�sz�r 1850-ben, mintegy f�l �vig, Kun P�l t�lt�tte be, szolg�lt m�g a k�s�bbi n�medi lelk�sz Tomori S�ndor, majd Sz�szy Istv�n k�vetkezett, akit v�gleges�tett is a nagysz�kelyi n�met Ekkl�zsia. Itt kell megjegyezni azt a fontos t�nyt, hogy a helyi gy�lekezet a fels�bb egyh�zi vezet�s t�bbsz�ri s�rget� felh�v�s�ra sem volt hajland� megv�lasztani a k�vetkez� �lland� lelk�sz�t, addig, am�g Keck Zsigmond a tanulm�nyait be nem fejezi, mint ahogy Keck Endre �rta:

„… gondolkodni sem hajland�k, hanem addig az egyh�z s. lelk�szek �ltal gondoztass�k.”

Val�sz�n�leg a fokoz�d� egyh�zi �s vil�gi hat�s�gok nyom�s�ra Sz�szy Ist-v�nt 1851-ben megv�lasztott�k. Az �j lelk�sznek viszonylag k�nny�nek �g�rkezett a hivatala. A gy�lekezetet m�r ismerte s el�djei �gysz�lv�n mintaszer�en fel�p�tett, �s m�k�dtetett gy�lekezetet hagytak �r�ks�g�l.

Tekints�k �t, hogy miben is �lltak a lelk�szek mindennapjai, mert az 1800-as �vekben l�nyegesen nagyobb �s szerte�gaz�bb feladatk�rt is be kellett t�lteni�k. Nem csak egyszer�en lelk�szek voltak!

Minden Vas�rnapokon �s Innepeken Pr�dik�tzi�t, Szent Gy�rgy Napt�l Sz. Gy�rgy Napig pedig a Ny�ron �ltal magyar�ztatott K�rd�seit a Heidelbergi Katechismusnak r�vid Predik�tzio form�ban adja el� d�lut�n. A szok�s szer�nt egy h�ten k�tszer t.i. Kedden �s P�nteken Reggeli K�ny�rg�st tart.

Az �r Asztal�hoz el�sz�r j�rulni akar�kat minden k�t Esztend�ben egyszer, a B�jt�n �ltal eg�sz H�sv�tig mindennap k�t �r�n maga k�sz�ti a Pr�dik�tor. Nagy P�nteken �ket a Gy�lekezet el�tt Confirm�lja, �s els� H�sv�t Napj�n az �r Asztal�hoz bots�tv�n, neveiket inprotocul�lja. Az �r Vatsor�j�t Esztend�nk�nt �tsz�r adminisztr�lja.

Amelly betegek l�togat�s�t k�v�nj�k, megl�togatja. A Matricul�t a Penzale Consistoriumt�l kiadott norma szer�nt v�gzi.

A t�rv�nytelen �gyb�l Sz�letetteknek Attyokat tsak �gy �rja b�, ha az mag�t �nk�nt Atty�nak valja, k�l�nben pedig sohasem, tsak az Anny�t.

A H�zasuland�kat megk�l�nb�ztetett 3 Vas�rnap szokta kihirdetni, k�l�n�s esetekben pedig igen ritk�n k�t Vas�rnap, de ekkor is tsak egyszer �s k�tszer Vas�rnap, m�sk�ppen soha sem, �s nem tsak a Copul�ltattakat �rja be a Protocollumban, hanem azokat is, aki itten hirdetv�n ki, de m�sutt Copul�ltattak.

 A fentieken k�v�l fel�gyelte �s k�pezte a helyi B�baasszonyokat, tan�tott �s ell�tta az Oskola fel�gyelet�t, vezette az egyh�zi adminisztr�ci�t, r�szt vett a K�zs�get �rint� fontos d�nt�sek el�k�sz�t�s�ben, hirdette a t�rv�nyes rendelkez�seket. Ha kellett, mozg�s�totta h�veit az orsz�gos c�l� adom�nyok �sszegy�jt�s�nek a megszervez�s�ben is. A Vas�rnapi �js�g 1860-�vi sz�maiban t�bbsz�r is k�zz�tett�k a Magyar Tudom�nyos Akad�mia �j �p�let�nek fel�p�t�se c�lj�b�l meghirdetett adom�nyok �sszes�t�s�t, ebben Nagy-sz�kelyt igen elismer�en m�ltatj�k, a szok�sos formul�kat mell�zve m�g n�h�ny soros kieg�sz�t�st is mell�keltek:

„Tolna megy�ben Nagy-Sz�kel helys�g lakosai legnagyobb r�szben ref. n�metek, de az�rt kebl�ket a k�z�s �des hon szeretete heviti. Ennek n�mi bizonys�g�ul �k is �r�mmel ny�jtj�k �ldozataikat s a magyar Akad�mia palot�j�ra lelk�szek �ltal bek�ldtek 13 ft, 20 krt. Az adakoz�k nevei:…[…]

Az �sszeg nagys�g�t j�l �rz�kelteti, ha viszony�t�sk�ppen n�h�ny telep�l�s �ltal adom�nyozott forintokkal �sszehasonl�tjuk: „a balaton-f�redi ker�leti jegyz�s�g 5 k�zs�ge 38 Ft 88 krajc�rt, F�ldes k�zs�g 15 Ft 27 krajc�rt k�l-d�tt be.”

*

Az elbukott szabads�gharc eml�ke m�g igen frissen �lt mind az egyh�zakon bel�l, mind a megtorl�st elszenved�k �s csal�djaik k�r�ben. Nem k�ts�ges, maga a reform�tus egyh�z is igencsak megosztott volt az 1848-as harcok idej�n, ezeknek nagysz�kelyi vonatkoz�sait is ismerj�k: Ga�l Gy�rgy�t feljelentett�k irigyei, hogy nagysz�kelyi lelk�sz ne lehessen, Keck D�nielt csak v�ratlan hal�la mentette meg Kufsteint�l, k�s�bb M�nyoki Tam�s is csak itt tal�lta meg v�gs� lelki b�k�j�t a helyi hatalmass�gokkal v�vott k�zdelmei miatt. Bizony�ra magyar�zkodni is kellett a K�ls�somogyi egyh�zker�let vezet�inek, hogy egykori esperes�k ki�llt a szabads�gharc mellett. Vajon mit �s hogyan cselekedett az esperesi sz�kben ut�dja, s egyben k�zeli rokona, Peremartoni Nagy Zsigmond?

Vajon mi�rt �pp a nagysz�kelyi �s miszlai pl�b�nosok kaptak k�l�n felsz�l�t� k�rlevelet a cs�sz�r Tolna v�rmegyei l�togat�sa alkalm�val?

Tal�n ezzel kellett kifejez�sre juttatniuk �s j�v�tenni�k az el�d�k n�met-ellenes cselekedeteit?

Ezek megv�laszolatlan k�rd�sek maradnak tov�bbra is, mert ezekr�l tov�bbi �r�sok �s nyilatkozatok nem maradtak fenn, de lehet, hogy nem is voltak. Nagysz�kelyben viszont fennmaradt egy korabeli, ezekre vonatkoz� leirat hiteles lejegyz�se:

Esperesi lev�l a N�met �s Magyar N. Sz�kelyi �s Miszlai Lelk�szekhez

Az esperesi hivatalb�l a tisztelend� Lelk�sz Uraknak,

 Gy�nk Jun 9-k�n, 1852

Megy�nk Korm�nyz�ja Forster K�roly kir. biztos � Nagys�ga hozz�m �rott hivatalos level�nek m�solat�nak ide csatol�sa mellett, tisztelettel megk�rem Kedvess�geteket, hogy �  Cs. K. Fels�g megy�nkbe l�togat�sakor a h.h.v. tart� Egyh�zunk nev�ben bemutatand� h�dolatunk v�gett hozz�m csatlakozni, s annak idej�ben a biztos �r tud�s�t�sa nyom�n k�ldend� tud�s�t�somra, ott a hol kell, okvetlen megjelenni, egyh�zi s polg�ri k�teless�g�knek tarts�k.

                                                                Tisztelettel: Nagy Zsigmond

                                                                                     ref. Esperes

( Le �rtam sz�r�l sz�ra N. Sz�kely Jun. 11-�n 1852. Sz�szi Istv�n Lelk�sz.)