Szászy István halála után újra a Keck dinasztia tagja, Keck Endre töltötte be a német egyház vezetőjének tisztét. Ahogy Szászy István hivatalba lépését is megelőzte egy kényszerű átmeneti időszak, úgy az ő lelkészkedésének az időszakát megelőző sem volt bonyodalmaktól mentes. Valószínűleg Szászy István, a halálát megelőző években már nem tudta teljes egészében ellátni feladatait, mert
„Tomori Sándor rendeltetett ide hely. lelkészül, ki azután némedi lelkész lett, és ott Elméjében megháborodván nem sokára meghalt.”
Keck Endre lelkészi ideje alatt a német egyháznak mindennapos anyagi gondokkal nem kellett foglakozni, újabb jelentős egyházi bővítések, beruházások történtek:
- 1871-ben felújításra került kívül-belül a templom tetőszerkezete, megépült a harmadik tanítói lakás, az egyház megvásárolta a megépítendő iskola épületéhez szükséges telket.
1880-ban az orgona megjavítására Országh Sándort hívja meg Pestről, aki korának leghíresebb magyar orgonakészítője volt.
- Jelentős pénzösszeg került Takarékpénztári elhelyezésre.
- Megépült „egy új emeletes iskola”, 4 tanteremmel, 1 nagy teremmel, tanári helységgel, valamint -ezt Keck Endre külön is kiemeli – külön mellékhelység a fiúknak, külön a leány tanulók részére. Az iskolával együtt felépült még három újabb, tágas tanítói lakás is.
(A teljes költség 11.733 forintnyi összeg volt, melynek tételei az 1890-évi elszá-molásokban jelentkeztek.)
Az iskola 4 fős állandó tantestülettel rendelkezett.
Az egyidejűleg jelen levő ágostai hitvallású közösség nagyszékelyi egyháza – már csak létszámát tekintve sem*** – nem tudott felnőni a testvér egyháza mellé, anyagi gondokkal is küzdöttek, ezért a megfogyatkozott gyülekezet a testvéregyházzal való egyesülés mellett döntött, ennek írásos formáját Keck Endrétől ismerjük:
A helvét és ágostai hitvallású egyházak híveinek egyesülésére vonatkozó adatok [7]
(- Szerkesztett változat -)
A két testvér egyház híveinek egyesülése 1878 ik év augusztus 9-én tartatott meg, amely alkalommal
Jelen vannak:
A helvét hitv. Egyház részéről:
Gaál György esperes
Vécsey Lajos főgondnok
Szalai Ferenc Nagy Székelyi és
Keck Endre helybeli ezidőbeni lelkész
Az ágostai hitű egyház részéről:
Schilling Károly esperes
Dobrovszki János főgondnok
Ritter István gyönki és
Badics István sz. lőrinci lelkészek
S a két egyház elöljárói
Az egyesülési szerződés két példányban leíratván a kért egyházmegye levéltárában elhelyezni rendeltetik.
A szerződés tartalma ez:
1.,
Az ág. hitv. Evangélikusok mostantól fogva járhatnak a helvét hitv. hívek templomába s igénybe vehetik ezen egyház lelkészeinek szolgálatát minden előforduló esetek alkalmában.
2.,
Az ág. hitv. evangélikus szülők gyermekeiket a helvétiai hívek iskolájába járathatják, a külön tanító tartásának terhe alól felmentetnek.
Az új ág. hívőka helvét hitv. egyház lelkészének és tanítójának az itt szokásos p..bért fizetik, az évenkénti egyházi adókat pedig az egyház pénztárábabeszolgáltatni.
Az ág. hitv. egyház iskolai épülete pedig a 197.sz. alatt felvett belsőségekkel együtt, ami szintén a tanítói Hivatal jövedelmét képező földek, s végre az uraság által az ág. hitv. egyház iskolája javára adományozott két holdnyi szántófölda két testvér egyház részére közös tulajdonjoggal át fog jegyzőkönyveztetni.
1. Jegyzés*
Ezen egyesülés alkalmával az ág. hitv. evangélikusok kijelentették, ha ők ezután születendő gyermekeiket mind a helv. hitv. evangélikusok vallásába rendeltetik, ez ellenaz ág. hitv. egyház részéről jelen levő küldöttek ellenvetést tettek. Az új szülött ág. hitv. szülők gyermekei egytől-egyig a helvét hitvallású evangélikusok lelkésze által kereszteltetnek, anyakönyveztetnek, s confirmáltatnak.
2. Jegyzés*
Ezen egyesülés szerződésben említett iskola épületet a belső jegyzéssel együtt 1882ik évben Hamburger Henrik polgárnak elidegeníti775., azaz hétszázhetvenöt forint összegért. Mint a volt iskola épülete betelekkönyveztetett, az alkalommal, hogy az ág. hitv. evangélikus egyház részéről a templom körül, annak a falától mérve az iskola fundus felé, két öl hagyandó meg.
Az alkalom által kimutatott partomlás vagy rongálás által a templom épülete veszélyeztetve lenne, az evangélikus, (ág. hitv.) egyház azt kőfallal láttatja el, adván ehhez az anyagot, a helvét hitvallású gyülekezet pedig a közmunkáról segédkezni tartozik.
Az egyezség alkalmával volt mintegy hetven lélek az ágostoni hitvallású egyházban, jelenleg még a következendő egyháztagok élnek:**
Stumpf Johan
Stumpf Heinrich özvegye Dermer Anna Maria
néhai Stumpf Henrik özvegye Schmidt Elisabeth
Geiger Henrik, Geiger Katharina Elisabeth
Dermer Johann
Winkler
Pfaff Henrik
Filip Geiger
Dermer Heinrich
..vahl Henrik és felesége Winkler Katharina
Lamm Heinrich
Lamm Johan
Neidert Filip és felesége Geiger Anna Maria
* A jegyzetekben szereplő 1882-es évszám azt feltételezi, hogy a jegyzőkönyv alapjául szolgáló bejegyzéshez utólag is kerültek a kiegészítések.
** Pontosan nem állapítható meg, mert az áthúzások és a többszöri javítások után pontatlannak tűnik. Az egyesülés időpontja után négy évvel próbálja rekonstruálni Keck lelkész a névsort.
*** Az 1877-évi összeírási adatok szerint 75 fő
Keck Endre lelkész precíz nyilvántartásának köszönhetően a lelkészi hivatal földjeinek kimutatása az 1870-es években a következőket rögzítette.
1., Beregparti szőlő, 2234 hrsz.
2., A miszlai határra dűlő szőlő, 3423 hrsz.
3., 4494, 95, 96 hrsz. szám alatt felvett rét, kaszáló
4., A Páskomban levő föld és legelő illetőség a 9212 hrsz. alatt
5., Parasztháti szántóföld, 7881 hrsz. alatt
6., Mészégető-völgyi szántóföld, 2348 hrsz.
7., Beregparti föld, 2399 hrsz.
8., A péli sorra fekvő szántóföld, 4002 hrsz. alatt
9., Borjúitatói föld, 4354 hrsz.
10., Farkasháti szántó
A felsorolásokat a lelkész az alábbi kiegészítéssel látta el:
„A 7. pont alatti Szöllő az ez idején a lehető legrosszabb állapotban volt. Termett ugyan is első évben ½akó, a második évben ¼ akó bor. Ekkor én az egész Szőllőt kivágattam, - végig nagy költséggel meg forgattattam – aztán 1868 – 1870 években nemes fajú Szöllő vesszőkkel elültettettem. Most a legkisebb termés 40 akó, de volt már 112 akó borom is. A 2. pont alatti földet 1883-ban rakattattam el nemes fajú Szőllő vesszőkkel. A nagy Szöllőben vannak vágókba ültetve fekete kadarka, sárfehér bakator, opportó és rizling fajok. A kis Szöllő legnagyobb része olaszrizling – s egy kevés opportó faj.”
2. 2. 8. ifj. Keck Endrétől a két egyház egyesüléséig
Keck Endre 1903-ig szolgálta a gyülekezetet, 1903. december 20-i temetésénMolnár Sándor, gyönki magyar lelkész búcsúztatta.
Már lelkészsége idején mellette szolgált segédlelkészként fia ifj. Keck Endre, így kézenfekvő lett volna, ha ő viszi tovább az egyház vezetését. 1903 – 1905 között ideiglenesen megbízást is kapott, de nem tudni miért, a helyi gyülekezet valamiért nem akarta véglegesíteni kinevezését. Talán még igen közeli volt az elhunyt apa emléke, talán mindenben őhozzá mérték, nem tudni.Egy biztos, Keck Endrét nem volt egyszerű pótolni, nem szabad elfelejteni, hogy a látványos fejlődés mellett egy anyagilag megerősödött Ekklésiát hagyott maga után, ő alatt érte el a gyülekezet a legnagyobb létszámot, a 2300-at. Nem tudni, hogy kinek az ajánlására, a délvidéki születésű Jakob Moór kapott végleges kinevezést az egyház élére. Közel negyed évszázadon keresztül – 1905 –1928 – töltötte be a tisztséget. Személyében a nagyszékelyi német anyanyelvű egyház az utolsó német anyanyelvű lelkészét választotta meg.
Látványos változások lelkészkedése idején már nem történtek, a gyülekezet életére is kihatással lett az első világháború, majd az azt követő gazdasági váltág.Szervezésének és szorgalmazásának következményeként a környéken elsőként állítottak emléket a világháborúban elesett nagyszékelyi katonák tiszteletére, majd 1923-ban felavatásra került a ma is látható végleges emlékmű.
A kivándorlások következtében volt olyan időszak, hogy a gyülekezete létszámában közel 500 fős csökkenést is regisztrálhatunk. Nevéhez kapcsolható azt új temető kialakítása, majd 1907 körüli megnyitása. Gyülekezete minden valószínűség szerint elégedett volt munkájával, ő sem kívánt továbbköltözni a községből, legalább is ezt a következtetést vonhatjuk le abból, hogy az új temető akkori első parcelláját maga és felesége számára váltotta meg, oda is lettek eltemetve. Halála után érkezett új szolgálati helyére a német egyház utolsó, és az egyesült egyházak első lelkésze: Berkes József. Valószínűleg a magyar egyház létszámának jelentős megfogyatkozása miatt ő már magyarul is tartott istentiszteleteket, de a két egyház formailag még létezett. Felesége, hasonlóan Jakob Moór feleségéhez, jelentős szerepet töltött be a helyi Nőegyletet munkájában, annak fő mozgatója volt. A legnagyobb változások is Berkes lelkész úr szolgálati idejére estek: a ki és betelepítések, a gyülekezet létszámának jelentős lecsökkenése, az addig csak kisszékelyi filiaként működő katolikus egyház megalakulása.
1945-ös adatok szerint még formailag létezik a két egyház külön presbitériuma Réth Fülöp és Oláh József vezetésével, de 1949-tól már csak az egyesült egyházak presbitériuma létezett Szenczi József kurátor vezetésével, ezzel véget is ért a két évszázadon keresztül egyidejűleg létezett német és magyar egyház külön története. Az összességében így is jelentősen meggyengült gyülekezet anyagiakban és vagyontárgyaiban további veszteséget volt elkönyvelni: az államosítások követ-keztében a parókia és a nagytemplom kivételével minden vagyonát elveszti, a kistemplomot pedig közel negyed évszázadon keresztül a katolikus egyház rendelkezésére kellett bocsátani.
2. 2. 9. A német gyülekezetek ismert lelkészei és szolgálati idejük
1. Weitzel Fridrich1722 – 1727
2. Silbach Fridrich Karl1728 – 1744
3. Maurer Konrad Georg1744 – 1751
4. Losonczi Pap Sándor1751 – 1759
5. Gottlieb Johan See1759 - 1764
6. Keck Johan Jakob1764 - 1784
7. Keck Heinrich Dániel1784 – 1809
8. Peremartoni Nagy Dániel1811 - 1829
9. Keck Dániel1830 – 1849
halála után: Kun Pál ideiglenes lelkész 1850-ben,
és Szászy István ideiglenes lelkész 1850 – 1851 között
10. Szászy István1851 – 1864
Szászy István utolsó éveiben (4?) ideiglenes segédként Tomori Sándor
- későbbi némedi lelkész – szolgált.
11. Keck Endre1865 – 1903
12. ifj. Keck Endre 1903 – 1905, 1895-től segédlelkész
13. Jakob Moór1905 - 1928
14.Berkes József1929 - 1954
15.Fekete István1955 - 1960
16.Szenczi Győző1960 – 1980
Egy bejegyzés szerint 1980-tól az egyháznak huzamosabb ideig nem volt
saját lelkésze.
17.Apostol Pál
18. Takaró András
….
Donáth Jordánka 1997-
Keresztes Hajnalka 2007- gyönki helyettesítő lelkész.
2. 2. 10. Az egyházgondnokok nevei 1722 ikétől kezdve mostanig
01.Gunckel Georg1722 - 1733
02.Freund Johann1734 - 1735
03.Reinhardt Johann 1735 - 1738
04.Komer Ellister1739 - 1747
05.Ferber Johan Dániel 1748 - 1754
06.Schilling Kristof 1755 - 1761
07.Schmidt Johan1762 - 1777
08.Stefan Simon 1778 - 1790
09.Réth Leonhard1791 - 1795
10.Oviend Nikolaus 1796 - 1801
11.Volk Johan 1802 - 1805
12.Ehrlich Péter 1806 - 1809
13.Préscher András 1810 - 1812
14.Ritter Verner 1813 - 1814
15.Lohman András 1815 - 1825
16.Stolh Konrad 1826 - 1831
17.Nagel Johan 1832 - 1839
18.Betl Fridrich 1840 - 1843
19.Berg Heinrich 1844 - 1845
20.Freimann Kristian 1846 - 1851
21.Schneider Reinhard 1852
22.Stefan Filip 1853 - 1854
23.Lehr Heinrich 1855 - 1857
24.Schneider Heinrich 1858 - 1861
25.Lehr Fridrich 1861 - 1862
26.Dermer Kristóf1863 - 1864
27.Stefan Filip 1865
28.Stroh Heinrich 1866
29.Schneider Werner 1867 - 1868
30.Holb Konrad 1869
31.Schilling Elias 1870 - 1871
32.Stroh Johan 1872 - 1873
33.Ferter Wilhelm1874 - 1875
34.Schilling Kristóf 1876 - 1878
35.Schilling Johan 1879
36.Lehr Konrad 1880
37.Wilhelm Johan 1881
38.Préscher Noé 1882
39.Tippel Fridrich 1883
40. ..vies Johan1884 - 1885
41.Schneider Johan 1886 - 1889
42.Schilling Johan1890 - 1892
43.Lehr Fridrich 1893
44.Holzapfel Heinrich 1894 - 1895
45.Tippel Péter 1896
46.Ferter Péter 1897 - 1902
47.Reinhardt András 1903 - 1908
48.Lohmann András 1909 - 1911
49.Schneider Henrik 1912 – 1914
50.Ferter András 1915 - 1920
51.Neidert Konrád1921 - 1923
52.Schneider Fülöp 1923 - 1930
53.Nethling János1930 - 1933
54.Ferter András 1933 - 1935
55.Lohmann János1936 - 1939
56.Réth János 1939 - 1942
57.Knittel Illés 1942 - 1945
58.Réth Fülöp – egyesült egyház 1945 - 1948
59.Oláh János– egyesült egyház 1945 - 1948
60.Szenczi József1949 -
61.Kocsmár Sándor - 1954
62.Csomor János 1951 - 1957
63.Neidert Konrád1957 - 1964
64.Kocsmár Sándor 1964 - 1967
65.Neidert Konrád1967 - 1979
66.Heimbuch Illés1980 – 1987
67.Neidert Illés 1987 (?) -
A gyülekezet jelenlegi gondnoka 1997-óta Tippel Imre.
2. 2. 11. Ismert káplánok a német egyháznál
Blausch Károly
Szilády László – később kölesdi lelkész – Sziládinak írva
Gaál György – későbbi kőröshegyi lelkész és esperes – Gálnak írva
Kiss(?) … - később sárvári lelkész
Szalai Károly
Parragh János – később nagyszokolyi lelkész – Parragnak írva
Sörös István – később büssüi lelkész
Szászy István – 1830, 1831
Mányoki Tamás – később gyönki, majd nagyszékelyi m. lelkész
S……iFrigyes – később káplán tanító M…on
Mátyás Dániel – későbbi gyönki magyar lelkész, tábori lelkész
Hoffman Dávid 1873 – 1874
Vámos Károly 1873, 1875 - 1876
Kájel József 1879-ben – később ösződi lelkész.
Schleining Vilmos 1878-ban, - később balmazújvárosi lelkész
Thury Károly 1882 – 1884, később kőröshegyi lelkész