Zecul Episcopit�l Nagysz�kelyig

 

 (R�szletek)

 

A MAGYAR EGYH�Z

 

A magyar anyanyelv� ref. egyh�z els� halv�ny nyomait a t�r�k h�dolts�gok id�szak�b�l ismerj�k. A korabeli Nagysz�kely t�rt�net�t v�gigk�s�rve azt l�thatjuk, hogy volt a k�zs�g t�rt�nelm�nek olyan id�szaka, amikor egyidej�leg jelen volt a katolikus �s a reform�tus vall�s.

Az �slakosok mellett a betelep�l� r�c katolikusok �s a nagy n�pv�ndorl�sok k�vetkezt�ben a telep�l�sre is eljut� protest�nsok, legal�bb is erre utal a t�r�knek ad�z�k n�vsor�ba felvett „n�s Mih�l pap” felbukkan�sa. A helyi

k�z�ss�gek �letbemarad�s�t m�g megnehez�tett�k, hogy a t�r�k�k �jjel-nappal megnehez�tett�k papjaik m�k�d�s�t is. Thuri Farkas P�l, ki 1556 k�r�l Szt�rai Mih�ly mellett tolnai rektor volt, �rja:

 

„Nincs oly pap, kit a t�r�k meg ne veretett volna, kiv�ve egymagamat. A veret�s �ltal�ban mindennap folyt; a legkisebb ok�rt is a hib�snak a talp�t �gy elverik, hogy a b�r is lemegyen r�la. Mikor a t�r�kre n�zve egy-egy harc szerencs�tlen�l �t ki, eg�sz bossz�j�t mindj�rt a pr�dik�toron t�lti, mert – �gy mondj�k – �k az okai minden szerencs�tlens�gnek., �tkokat bocs�tv�n � ellen�k az Istenhez.”

 

A fentieket m�gsem szabad fenntart�sok n�lk�l elfogadni, mert azok ellen-kez�j�re is sz�mtalan korabeli forr�s hivatkozik: 

A dun�nt�li v�gh�zak �rs�gei nem egyszer t�r�kf�ldr�l hozattak maguknak papot �s tan�t�t, Vall�si k�rd�sekben a budai pas�k ellen nem is mer�lt fel panasz, csak Kara Ovejsz pasa ellen panaszkodott a b�csi udvar. Ez a basa ugyanis huszon�t�t veretett egy katolikus pap talp�ra, azt�n B�csbe meg�rta, hogy meg�rdemelte, mert pap l�t�re feles�g�vel �s gyermekeivel j�rt. Hurim iszp�nja pedig �gy �rt:

„Noha hit�nk k�l�n vagyon, de hiszem ugyan mindegy Isten�nk vagyon �s mindny�junknak meg kell egyszer halnunk, �s sz�mot kell adnunk Isten el�tt.”

 

Arra m�r egys�ges utal�sok vannak, hogy a t�r�k megsz�ll�s kedvezett a protest�ns vall�s h�dolts�gi ter�leteken val� gyors elterjed�s�ben. Magyar�zata abban van, hogy a katolikus vall�s f�papjai, magas rang� vil�gi k�pvisel�i, �pp egykori birtokaik r�v�n ink�bb a kir�lyhoz, mintsem a t�r�kh�z k�t�dtek, hatalmuk �s befoly�suk l�nyeg�ben megsz�nt, semmit sem tehettek a protest�ns vall�s elterjed�s�nek g�tl�s�ra.

T�r�k h�dolts�g kora az�rt is �rdekes Nagysz�kely t�rt�nelm�ben, mert gazd�i is �lland�an v�ltoztak, hol a t�r�k volt az �r, hol cs�sz�rnak fizettek. �lland� lakoss�g sem �llapodhatott meg, ez�rt annak a vall�si �sszet�tele is �lland�an v�ltozott. Ez a magyar�zat arra, hogy voltak olyan �vek, amikor szerepelt a p�csi p�sp�ks�g �ssze�r�s�ban, voltak �vek, amikor nem. Ugyanez a helyzet �llt el� az egykori protest�nsok helyzet�ben, az egyh�zi katal�gusok is csak hi�nyos, r�szleges adatokat tartalmaznak:

 

„P�sp�ksz�k.

Csak k�tszer, 1628. �s 1629-ben fordul al� a kezeim k�zt lev� katal�gusokon. Hol s merre fek�dt? – sehol sem tal�ltam nyom�t; az �ltalam �tn�zett helyn�vt�rak nem tudnak r�la. Tal�n Tolnamegy�ben fek�dt, mert lelk�sze Basilius Pastoris az 1630., 31., �s 32-ik �vekben, mint hencsei lelk�sz eml�ttetik. Vagy tal�n az egykor szint�n protest�nsok �ltal lakott P�sp�k-Hatvan viselte hajdan e nevet? Nem fogom r�, mert azon k�r�lm�ny, hogy a katal�gusainkon P�sp�ksz�k a k�zel Sz�d mellett eml�ttetik, nem szolg�l erre elegend� alapul: de minthogy P�sp�ksz�kr�l nem tudok semmit, P�sp�k-Hatvan pedig egyszer sem eml�ttetik a dunamell�ki reform�tus egyh�zker�let egyh�zai k�zt.” 

 

Arra vonatkoz� adatok sem ker�ltek el�, hogy melyik gy�lekezet haszn�lta a m�r meglev� templomot, mert abb�l m�r k�vetkeztetni lehetne egyes gy�le-kezetek l�tsz�m�ra, estleges t�bbs�g�re. Az 1715-20 k�z�tti �vekben min-den�tt m�lyen lehangol� �llapotokat tal�ltak az �ssze�r�k; a lakoss�g nagy-r�szt j�vev�nyekb�l �llt, ki  ide-oda  k�lt�ztek, k�boroltak, itt is amott is sze-rencs�t pr�b�ltak, de szorosabb kapcsolatban m�gsem l�ptek a f�lddel, mely-nek megm�vel�s�t elv�llalt�k. 1715-ben a biztosok elmondj�k, hogy a megye szertelen�l puszta, sok k�zs�g lakatlan s az �ssze�rt jobb�gyokat is alig nevezhetni jobb�gyoknak. Nemzetis�gre n�zve magyarok, horv�tok, r�czok. De csak a magyarok jobb�gyok, ellenben a horv�tok �s r�cok k�borl� j�vev�nyek, kik ink�bb zsell�rsz�mba mehetnek; sok helyen telkeik sincsenek, hanem csak mostan�ban emelt kunyh�kban vagy visk�kban laknak. Az els� hozz�vet�leges adatokat a betelep�t�sek els� �vtizedeib�l ismerj�k, de a t�bb helyen is megjelent adatokat fenntart�sokkal kell kezelni – miszerint 360 magyar lakos �s ugyanennyi n�met �rkezett.^[60]

A betelep�t�seknek pont az volt a l�nyege, hogy a v�rmegye lepusztult �s eln�ptelenedett telep�l�seit �jra�p�ts�k. Nagysz�kelyt bizony a korabeli le�r�sok lepusztult, s�t n�hol lakatlan telep�l�snek jel�lik, ez�rt biztosan kijelenthet�, hogy az �jonnan be�rkez� n�met reform�tus lakoss�g a t�bbsz�r�s�t jelentette.^[11] Ezzel kezdet�t is vette a k�tnyelv� egyh�zak egyidej� l�tez�se.

 

„Minekut�na a N�metek itten megtelepedtek �s 1722-ikk magoknak nyelveken lev� Pr�dik�tort hoztak, attyafis�gos tisztelettel �gy egyeztek meg egym�s k�zt a k�t nyelven lev� k�t Ekkl�si�k az Isteni tisztelettartt�s�ban:

Hogy az m�r akkor a Magyarokt�l tet� al� v�tetett r�sziben a mostani fenn�ll� Magyarok Templom�nak (:de amelly r�sze k�s�bb lerontatott:) k�lts�n�sen tartts�k a magok Isteni tiszteleteket, �gy, hogy minden Vas�rnapon Reggel a Magyarok, d�lut�na N�metek menjenek el�sz�r templomba. Amelly N�p Szok�s a legnagyobb egyet�rt�sben �s k�lts�n�s Felebar�ti Szeretetben eg�sz 1801-ik november 22-ik napj�ig tartott, amid�n az ujjonnan �p�lt N�met Templom felszentel�d�tt.”

A fenti meg�llapod�sban nagy szerepe volt a k�zs�g akkori magyar lelk�-sz�nek, Holl�si �d�mnak is, aki a betelep�l�sek els� �veiben egy�ttal a n�-met anyanyelv�ek lelk�sze is volt 1721 – 1722 k�z�tt.

Hasonl� helyzetetben volt a gy�nki gy�lekezet is, ahol a kezdeti id�ket, a templomot ugyancsak megosztotta egym�ssal a magyar �s a n�met egyh�z:

 

„Mivel pedig sok id�kig olly sz�mosan �s olly tehets�ggel nem voltak, hogy r�szszerint Templomot �pithettek, r�szszerint pedig Predik�tort tarthattak v�lna, a mi kis Templomunkban j�rtak, teh�t a mi Predik�torunk �ltal kereszteltettek, Copulaltattak [eskettet]. Az �r Vacsor�j�val pedig Nagy Sz�kelyben �ltek. Azonban id�vel mid�n megsz�mosodtak v�lna, egy kis Templomotsk�nak fel�ll�t�s�r�l gondolkodtak” ^[20]

 

2. 4. 2. A magyar reform�tus egyh�z az 1800-as �vek els� �vtizedeiben

Az 1810-es �vek elej�n k�t magyar anyanyelv� lelk�sz teljes�tett szolg�latot Nagysz�kelyben. Az egyik, Peremartoni Nagy D�niel a n�met egyh�z lelk�szek�nt, m�sikuk, Kazinczy J�nos a magyar gy�lekezet �l�n. Kazinczy J�nos el�deihez h�ven, az el��r�sokat betartva, pontosan lejegyezte a gy�lekezet �lt�nek minden megeml�tend� esem�ny�t. Lelk�szked�s�nek m�sodik esztendej�ben, 1814-ben t�rt�nt, tal�n els� alkalommal �s utolj�ra, hogy bizony b�k�ltetnie is kellett a Presbit�rium tagja k�z�tt:

„1814. Esztend�ben M�rczius 8-ik  Napj�n Ol�h Istv�n Ekkl�sia Curatora, Kov�ts S�muel Presbiter esk�dt embert�l, mellyben  sz�val b�ntatv�n, a Locale Presbiterium el�tt v�le �sszve b�k�ltetett s v�geztetett: hogy a Curator ellen senki semmi illetlen sz�t mondani ne mer�szkedjen.”  ( Kazinczy J�nos bejegyz�se)

 

Az �gy t�nyleges s�lyoss�g�t nem ismerj�k, mint az sem der�l ki a k�s�bbi bejegyz�seib�l, hogy ennek az �gynek a tov�bbi kivizsg�l�sa c�lj�b�l, vagy csak egyszer�en a gy�lekezetek megl�togat�s�ra, magas rang� egyh�zi bizotts�g �rkezett Nagysz�kelybe, s tartott gy�l�st Csitsvay Andr�s esperes �s Magyari S�muel eln�klete alatt. Jelen voltak m�g: G�ngol Istv�n kiliti �s N�meth K�roly m�r�gyi lelk�szek, Vetsey J�zsef f�jegyz�, valamint V�rady Mih�ly k�r�shegyi lelk�sz. A gy�l�sr�l k�sz�lt jegyz�k�nyv nem ismert, csak annyit jegyzett be Kazinczy, hogy az els� nap, m�rcius 23-�n a n�met egyh�z Par�ki�j�n „vacsor�val tract�ltattak”, majd a k�vetkez� nap, a fentebb eml�tett Ol�h Istv�n magyar Kur�tor megh�v�s�ra, eb�den �s vacsor�n vettek r�szt a k�t egyh�z helyi el�lj�r�ival a magyar Par�kia �p�let�ben s a „vend�gl�t�s�rt semmit sem k�v�ntak.” […]

Meg�r�k�tette a gy�lekezet h�tk�znapj�nak az esem�nyeit is pontosan, abb�l ismert, hogy n�h�ny esetben d�nt�tt az egyh�zi ad�k elenged�s�r�l, ha a sz�ks�g �gy k�v�nta:

 

„K�tz� J�nos el�regedett ember feles�g�vel edj�tt a l�lek p�nz �s b�za a Prebiterekt�l el engedtetv�n olly form�n, hogy meghal�lozv�n a sz�l�j�nek �r�b�l az Ekkl�sia ki el�gits�k.”

(K�tz� J�nos �r�k�s�k �s csal�d n�lk�l halt meg, ut�djair�l nem tudunk.)

 

A nagysz�kelyi reform�tus egyh�z jelent�s�g�t mutatja, hogy t�bb fili�val* is rendelkezett, �gy M�r�gy �s Tolnan�medi gy�lekezet is hozz� tartozott, mint anyaegyh�zhoz. Itt v�gezt�k az anyak�nyvek, h�zass�gk�t�sek �s el-hal�loz�sok nyilv�ntart�s�t is. A n�medi anyak�nyvek els� k�teteit ma is a nagysz�kelyi egyh�z k�nyvt�r�ban �rzik. A legels� anyak�nyv (1833) els� lapj�n tal�ljuk a hivatalos megnyit�s adatait:

 

A N. Sz�kelyi Magyar �s N�medi Le�ny Ref. Ekkl�si�kba

Sz�letettek s megkereszteltetteket Jegyz� k�nyve.

Kezdette Szokolay S�muel Pr�dik�tor Sept. 3-�n 1833

 

[…]

 

2. 4. 4. A magyar nyelv� egyh�z ismert lelk�szei

Mich�l pap (?) 1500-as �vek k�zepe

Holl�si �d�m 1720 – 1730 k�r�l

Nagy Gy�rgy 1806 – 1813 (?)

Kazinczy J�nos 1813 –1818

N�meth G�bor 1818 – 18..(?)

M�nyoki Tam�s 1865 – 1910 (?)

[…]

M�nyoki Tam�s bejegyz�seit vizsg�lva felt�nik, hogy a kev�ssz�m� �s is-m�tl�d� csal�dnevek m�r 1900 k�r�l egy kisl�tsz�m� magyar gy�lekezetre utalnak. Mind Szil�rd tan�r �r, mind Berkes lelk�sz �r t�rt�neti �ssze�ll�t�sai egy�rtelm� v�laszt adnak erre a k�rd�sre:

 „Itt felmer�l a b�natos k�rd�s: hogyan gyeng�lt le 31 l�lekre az a nagysz�kelyi magyar egyh�z, amely a n�met egyh�z megalakul�sakor vele egyl�tsz�m� volt? (360 l�lek)

Kutattam az okok ut�n �s megtal�ltam:

A t�rt�nelem maga verte a magyart….A R�k�czi-f�le dunaf�ldv�ri csat�ban t�bb mint 70 magyar f�rfi vonult be �s soha sem t�rt vissza t�bb�. A szerencs�tlen csata ut�n elsz�ledtek… Nagyobb �rv�g�st jelentett m�g a magyar gy�lekezet sz�m�ra a nap�leoni inv�zi�. A magyarok az osztr�k cs�sz�r oldal�n nem akartak bevonulni, teh�t a f�rfiak erd�kbe bujdostak el, �jb�l mintegy 70-en. Ott bujdokoltak m�sf�l �vig, azut�n letelepedtek Medin�n �s f�leg K�lesden s csal�djuk is ut�nuk k�lt�z�tt. M�g a 19. sz�zad is tartogatott sz�mukra k�t rettent� csap�st? Mindkett�t a hetvenes �vekben – kolera puszt�totta �ket, majd teljesen le�gett a magyar falu. Olyan trag�dia ez, mint a magyar nemzet trag�di�ja �ltal�ban ezer �v �ta.”  ^[26]

 

  „Az utols� csap�s pedig az egyke volt, amely 1912-ig el�sz�r a lelk�szs�get sz�ntette meg, azut�n az iskol�t. �sszesen 31 magyar l�lek maradt mind�ssze.”  ^[29]

M�nyoki Tam�s hal�l�val megkezd�d�tt a k�t gy�lekezet nemhivatalos �sszeolvad�sa, a lelk�sz szem�ly�ben a magyar anyanyelv� egyh�z az utols�, saj�t lelk�sz�t tisztelhette. A feladatokat a tov�bbiakban Jakob Mo�r lelk�sz p�rhuzamossan l�tta el. A v�lasztott prespit�riumok1948-ig m�g egy�tt l�teztek, majd ez a form�lis fel�ll�s is v�gleg megsz�nt.  

                                                        

A KATOLIKUS EGYH�Z

 

3. 1. Az els� eml�kekt�l a betelep�t�sekig

[…]

„Toln�ban 3 helyen is ismer�nk �rp�d-kori kir�lyi-hercegi udvarhelyet, ezek egyik�hez k�thet� szerintem a nagysz�kelyi Basa-halom, a m�sik hasonl� hely Szedres-Hidja-puszt�n�l van, a harmadik pedig Als�ny�k hat�r�ban a k�z�pkori Keszt�lc�n �llt. Szok�s volt a „levetett” kir�lyi udvarhelyeket egyh�zaknak adni. Vagyis logikus az is, hogy az egykori udvarhely k�s�bb a p�csi p�sp�k birtok�ba ker�lt” – Dr. D�nes J�zsef

Annak ellen�re, hogy a motte keletkez�se �s egykori szerepe nem tiszt�z�dott m�g, m�gis egyik bizony�t�ka a telep�l�s l�tez�s�nek. Eltekintve a t�bbi temetkez�si helyekt�l, az els� katolikus vall�s jegyeit az 1200-1300-as �vek re tehet�, egyhaj�s, keletelt templom jelenti. Pontos keletkez�si ideje nem ismert, de m�reteiben, form�j�ban, elhelyez�s�ben k�s�rtetiesen hasonl�t a XIII. sz�zadi asz�f�i(k�vesdi), �rv�nyesi stb. templomok�hoz.

Az 1300-as �vekben k�sz�tett �ssze�r�sok katolikus k�zs�gnek jel�lik a szomsz�dos Kissz�kellyel egy�tt: ^[12]

Ismert papjaik - 1333: Paulus Sacerdos de Zewkul, 1334: Fabianus de Zekul Episcopi; Joannes de Paraszekul, 1335: Paulus de Zakul.

A telep�l�s sem az 1400-as, sem az 1500-as �vekben k�l�n�sebb jelent�s�ggel nem b�rt, �gy el�g kev�s adat maradt fenn az akkori lakoss�g pontos l�tsz�m�r�l, annak �sszet�tel�r�l.

A t�r�k megsz�ll�s idej�b�l fennmaradt adatokb�l sem k�vetkeztethet� ki pontosan a katolikusok jelenl�t�nek sz�ma, de m�r jelen vannak a protest�ns vall�s k�pvisel� is, mikor az ad�z�k k�zt egy bizonyos n�s Mih�l pap neve felbukkant az ad�z� szem�lyek nevei k�zt.

A katolikus sz�ma a folyamatos n�pess�gcser folyt�n megn�vekedhetett – els�sorban a d�lszl�v eredet� katolikusok r�v�n

A Szentsz�k a 17. sz�zadban az eg�sz h�dolts�gi ter�letet a belgr�di p�sp�k adminisztr�l�s�ra b�zta. Ennek ellen�re a magyar p�sp�k�k joghat�s�gukat gyakorolt�k legal�bbis annyiban, hogy n�h�ny papot k�ldtek ide �s vik�riust b�ztak meg a korm�nyz�ssal. Birtokaikat is sz�mon tartott�k �s - mint a t�bbi magyar f�ldes�r - n�mi j�vedelmet is h�ztak innen. Ezid�t�jt tal�lkozunk

az egyh�zi �ssze�r�sokban P�sp�k Sz�kely elnevez�ssel is, mint a p�csi p�sp�ks�g uradalm�nak r�sze.

 

Amint az orsz�g a t�r�k iga al�l felszabadult, a p�csi p�sp�k 1694-ben a Boszni�b�l letelepedett ferencrendi szerzeteseknek megengedte, hogy simontornyai h�veiken k�v�l az ozorai, pincehelyi, kissz�kelyi �s nagysz�kelyi h�veket is ell�ss�k. (Kissz�kely t�rt�net�b�l) […]

 

3. 2. A betelep�t�sek, �s azok hat�sai a katolikus k�z�ss�gre.

Egy �jabb v�ltoz�s a ki �s betelep�t�sek k�vetkezt�ben �llt el�: �jra t�ls�lyba ker�ltek a katolikus vall�s� h�v�k. Mivel a k�zs�gben nem volt katolikus templom, ez�rt a reform�tus k�z�ss�ghez tartoz� „Kistemplom”-ot biztos�tott�k sz�mukra. �vtizedeken kereszt�l ez a templom szolg�lta a katolikus k�z�ss�get, mindaddig, m�gnem jelenlegi �p�let�be nem k�lt�z�tt, ami ugyancsak nem katolikus templomnak �p�lt.

A mindenkori katolikus pl�b�nos szolg�lati lak�sa a Damjanich u. elej�n volt. Az 1950-es �s 1960-as �vekben a rendszeresen templomba j�r�k l�tsz�ma megegyezett a hasonl� l�leksz�m� k�rny�kbeli telep�l�sek akt�v h�v�inek a l�tsz�m�val, kb 30-50 f� k�z�tt v�ltozott. A hitoktat�s folyamatos volt, ezt al�t�masztj�k a korabeli k�peken lev� els��ldoz�k �s b�rm�lkoz�k l�tsz�ma, a reggeli �s esti mis�k rendszeress�ge, mindennaposs�ga. […]

 

EGY�B VALL�SOK NAGYSZ�KELYBEN

 

 

4. 1. Az evang�likusok

Tolna megy�ben van k�t helys�g, nevezetesen Nagysz�kely �s M�r�gy, ahol n�met�l pr�dik�ltak. A Duna jobb partj�n ugyancsak tal�ltunk bel�l�k sz�tsz�rtan, de csak kis ter�leten. Egyh�zi szervezet�k ugyanaz, mint a luther�nusok� a n�gy ker�letben, s �gy a papok v�laszt�s�t �s az egyh�zi hat�rozatokat is maguk k�z�tt d�ntik el. Emellett kit�nnek szigor� fegyelm�kkel �s kitart� ragaszkod�sukkal el�deik dogm�ihoz. A telep�l�s lak�ss�ga a betelep�t�sig szinte teljes eg�sz�ben reform�tus vall�s�t gyakorolta. Nem meghat�roz� sz�mban, de jelen voltak az evang�likus vall�st is gyakorl�k. A mai katolikus templom m�g�tti utc�ban, k�zvetlen az �p�let m�g�tt volt az egykori imah�z �p�lete. Egy nagyobb lak�h�z m�ret� �p�let a telek jobb oldal�n, �s egy kisebb, k�t helyis�gb�l �ll� h�z a telek bal oldal�n, t�lt�tte be ezt a funkci�t. A mai katolikus templom �p�lete is hozz�juk tartozott, ez�rt nem val�sz�n� az a t�bb helyen is megjelent inform�ci�, hogy term�nyt�rol�nak �p�lt volna. K�ts�gtelen, a m�sodik vil�gh�bor�t k�vet�en annak haszn�lt�k. Oka lehetett, hogy a lak�ss�g �sszet�tel�ben az evang�likusok sz�ma tov�bbra m�r nem volt meghat�roz�, csak n�h�nyan gyakorolt�k tov�bb vall�sukat. Az utols� nagysz�kelyi evang�likus csal�dok k�z�tt voltak Pr�scher�k �s Hamburger�k

A reform�tus egyh�z rendszeres �ssze�r�s�nak k�sz�nhet�en az al�bbi �vekben pontosan ismerj�k a k�zs�gben magukat evang�likusnak vall�ak l�tsz�m�t is: