Zecul Episcopit�l Nagysz�kelyig

 (R�szletek)

A N�MET EGYH�Z �S AZ OKTAT�S

Az oktat�s�gy a 18. szd. utols� negyed�ig (1777-ig) nem tartozott az �llam funkci�k�r�be. Az �llam ez ideig kiz�r�lag politikai, katonai �s jogrendfenntart� int�zm�ny volt. A t�rsadalomnak szellemi, m�vel�d�si ig�nyeit az �jkor els� sz�zadaiban is a vall�sos szervezetek, az egyh�zak el�g�tett�k ki. Ez a folyamat l�nyeg�ben nem szakadt meg az 1800-as �vek els� �vtizedeiben sem, az egyh�z sz�m�ra igen fontos feladatnak sz�m�tott.

A Vall�sra �s K�zt�rsas�gra n�zve sok f�ggv�n az Oskol�t�l, edgy f� t�rgya a Superintendi�nak az ezekre val� vigy�z�s, �s arr�l val� gondoskod�s, ezekre val� Vigy�z�s �s arr�l val� gondoskod�s, hogy ezekben alkalmatos Tan�t�k l�gyenek (R�szlet az 1814. �vi dunapataji gy. jegyz�k�nyv�b�l.) ^[6]

Szil�rd Frigyes Nagysz�kely t�rt�nete c.le�r�s�ban a k�vetkez�ket vetette pap�rra:

„A magyar �s a n�met egyh�znak is meg volt az iskola mestere, teh�t parochi�lis iskol�ja. A mai als�fok� iskola a kir�lyi kocsma volt. A magyar par�chia pedig az Erd�igazgat�s�g K�zpontja volt. A fels� fok� iskola 1884-ben �p�lt.”

Az egyh�zhoz hasonl�an teh�t az oktat�s is k�l�nv�ltan m�k�d�tt. A legels� iskola�p�letr�l nem sokat tudunk, els� ezzel kapcsolatos le�r�sok az 1800-as �vek elej�r�l maradt r�nk A n�met nyelv� iskola – pontosabban iskol�k – sz�tsz�rtan  voltak elhelyezve,  �n�ll� iskola�p�let�k addig nem volt.

1816-b�l m�r ismerj�k a pontos adatokat is: ^[67]

A mostani Oskola fundus amit fellyebb mondatott 1807. M�jus Honapj�ban m�retett ki a M�lt�s�gos Uras�gt�l. A fundusnak hossz�s�ga 30 �l. A sz�less�ge a Templom Uttza fel�l 16 �l 3 inch. Nap Nyugatra pedig 40 �l.

Az Oskola H�z amelly el�g t�gas …b�l �ll, a Templom Uttz�j�nak hossz�ban van �p�tve. Egy fed�l alatt van a Tan�t�nak k�t sz�p lak�szob�ja, egy t�gas Konyha, ezek alatt agy k�boltozat� 4 �l 1 inch. hossz�s�g�, egy �s f�l �l sz�less�g� Pintze, egy Kamra, egy Ist�ll�, Kotsi Tszin �s sz�natart� Pajta.

Az egyik �p�letnek hossza 16 �l, sz�le 3 �l 2 inch., falai V�jogb�l vagynak rakva. A Tan�t� lak�h�z�nak falai pedig f�ldb�l t�mve, �s mind a k�t �p�let n�ddal fedve a legjobb �llapotban van �s tartatik.

Ezen k�v�l van m�g az Oskola Udvar�n k�t fa deszk�b�l k�sz�lt sert�s �l, egy Ty�k �s egy L�d �l. Egy 6 �l m�lys�g� T�gl�val kirakott K�t ker�k h�z�ra j� �llapotban.

A Praeceptor a maga tulajdon H�z�ban lakik, de amellyt�l az …m�rt Harangoz�nak az Helys�g teszi meg p�nzben a M�lt�s�gos Uras�gnak.

A Nagy Oskol�ba az az a Rector iskol�ba j�r� fi� Gyermekek sz�ma 82, Le�ny Gyermek� 64.

- mind�sszve 146.

A kis Oskol�ban az az a Procepto…ban a Fi�k sz�ma 71, a Le�nyok� 99, mind�sszve 170.

 Az oktat�s jelent�ss�g�t �s m�rt�k�t teh�t nem lehetett lebecs�lni, ez �sszess�g�ben 316 tanul�t jelentett!

A n�met nyelv� iskola igazgat�i tiszt�t egy bizonyos J�nzon Konr�d t�lt�tte be, aki 1807-ben m�r a 22. tan�v�t kezdte a k�zs�gben. Mint kezd� tan�t�, egyenesen a Kecskem�ti Gimn�ziumb�l ker�lt Nagysz�kelybe. Gyermekei k�z�l – n�gyen voltak – a nagyobbik Debrecenben folytatta tanulm�nyait 1807 – 1810 k�r�l.

Seg�t�ir�l, hogy h�nyan voltak, nincs adat. Egy k�s�bbi id�pontban a tan�t�k sz�ma 4 f� volt. Els� sz�m� seg�t�je Reinhardt Konr�d seg�dtan�t� volt, aki egyben a harangoz�i feladatot is ell�tta.

Hogy nem egyszer�en seg�dr�l van sz�, azt a k�vetkez�kben meg is tapasztalhatjuk.

A Praeceptori tiszts�g Reinhardt�kn�l csal�di hagyom�ny volt, m�r �desapja is hossz� ideig bet�lt�tte ezt a tiszts�get, fia t�le �r�k�lte. A helyi iskol�n k�v�l m�s k�pz�st egyik�k sem kapott.

Az akkori tan�vek id�tartama �s sz�netei els�sorban a mez�gazdas�gi munk�khoz igazodtak. Sz�ks�g volt a f� munk�k idej�n a gyerekk�z seg�ts�g�re is, m�sr�szt hogyan is tanulhatt�k volna meg a gazd�lkod�s alapjait, ha nem a f�ldeken, a nagy tapasztalattal rendelkez� sz�l�kkel egy�tt dolgozva? Az akkori megfogalmaz�s szerint a fels�s�knek Szent Mih�ly napj�t�l H�sv�tig az iskola, a kisebbek tanideje valamivel tov�bb tartott. Az iskolak�telezetts�get pedig �gy �llap�tott�k meg, hogy addig j�rtak, am�g konfirm�l�sra alkalmasak nem lettek, ez �gy 12 – 13 �ves kort jelentett.

Egys�ges, orsz�gos tantervr�l nem besz�lhet�nk m�g, csak �ltal�nos �tmutat�sok voltak �rv�nyben, ez�rt az iskolai oktat�s eredm�nyess�ge, �s az elsaj�t�tott tud�s mennyis�ge els�sorban a mindenkori tan�t� szem�ly�t�l f�gg�tt.

A nagysz�kelyi oktat�si anyag

1., A Vall�sb�l s Heidelbergi K�t�t magyar�zattal, a term�szetb�l az Isten es-m�ret�t.

2., A Hist�ri�b�l a Reformatzi� Hitform�j�t, a H�bner szer�nt az � �s �j Testamentomi Hist�ri�kat, a Term�szet Hist�ri�j�b�l egyik vagy m�sik Orsz�got, Magyar Orsz�g Hist�ri�j�t r�viden.

3., A Geographi�b�l, hol a Globol�gi�b�l, hol k�z�ns�ges le�r�s�t az Vi-l�gnak

4., Az �nekb�l a reggeli �s estv�li �neket mind, �s t�bb m�s kiv�l� …. solhatnak

5., Az �r�sb�l, a Level, Conttractus….�r�sra oktatnak, �s k�l�mbb k�l�mbb-f�le  �r�sok olvas�s�ban gyakoroltatnak.

6., A Sz�mvet�sb�l az els� 4 R�sz�t a h�rmas Regul�ig.

7., Az Im�ds�gb�l a k�z�ns�ges Oskolai Im�ds�gokon k�v�l tan�ttatnak min-denf�le alkalmatoss�gokra magokt�l is. Im�ds�gokat form�lni �s mon-dani.

A Praeceptor pedig tan�tja:

1., A Bet�k esm�r�s�t, �sszvefoglal�s�t, �s az olvas�s�t.

2., Az ugy nevezett a ….cz�m� K�t�t.

3., A Sz�mok esm�r�s�t, azoknak neveked�s�t �s kimond�sait.

5., Az Oskolai K�ny�rg�seket, Hiszek egy Istent, T�z Parantsolatot.

6., N�mellyek �rni kezdenek �s

7., N�mely k�nnyebb �nekeket �nekelni.

A tan�t�s fel�gyelet�t a k�t helyi Oscolai Inspector felv�ltva folyamatosan v�gezte, legal�bb heti egy l�togat�ssal, a mindenkori Pr�dik�tor �tmutat�sa alapj�n, � adta p�ld�ul azokat az instrukci�kat, hogy mikor milyen templomi �nekekb�l kell felk�sz�lni. Az Egyh�zmegye oktat�si fel�gyelet�t a mindenkori fel�gyel�k v�gezt�k, �vente egyszer minden iskol�r�l jelent�st kellett �rni az Egyh�zmegye r�sz�re. Ilyen iskolafel�gyel� volt Egresi S�muel �r a K�ls�somogyi Egyh�zn�l, az az Egresi S�ndor, aki sokat tett Csitsvay Andr�ssal a nagysz�kelyi gimn�zium megment�s�nek �gy�ben.

[…]

2. 3. 2. A nagysz�kelyi oktat�s helyzet�r�l

Keck Endre lelk�sz szolg�lati ideje alatt �ri el a gy�lekezet a legnagyobb l�tsz�m�t, ezzel egy�tt megn�vekedett az iskolai tanul�k l�tsz�ma is. Elker�lhetetlenn� v�lt egy �n�ll�, minden eddigin�l nagyobb iskola fel�-p�t�se. A sz�ks�ges telek rendelkez�sre is �llt, anyagiak sem hi�nyoztak, r�vid id� alatt fel�p�lt a k�zs�g mai napig egyetlen emeletes �p�lete az �j iskola. Tolna v�rmegye k�zs�geinek nem mindegyik�ben engedhett�k meg, hogy az iskola �s az oktat�s helyzet�t a legfontosabb dolgok k�z� helyezz�k.

[…]

2. 3. 3. A "Helv�tziai Vall�st�tel� centr�lis Iskola",

           a megye els� reform�tus gimn�ziuma

“Helv�tziai Vall�st�tel� Centr�lis Oskola” elnevez�snek eredete

Helv�t hitvall�s n�ven k�t hitvall�si irata is van a reform�tus egyh�znak. A kor�bbi eredet� els� helv�ciai vagy m�s n�ven m�sodik Baseli hitvall�s. Enn�l a ma m�r kev�sb� ismert hitvall�sn�l sokkal nagyobb tekint�lyben tartj�k a reform�tusok a 2-ik H.-t, melyet Bullinger Henrik z�richi lelkip�sztor irt meg 1562. a z�richi egyh�z r�sz�re. Mid�n pedig III. Frigyes pfalzi v�laszt�-fejedelem Bullingert (1565 nov.) felsz�l�totta, hogy a reform�tus egyh�z tan�t a szent�r�ssal egyez�leg olyan hitvall�si okm�nyban mutassa fel, amelyb�l az 1566 m�rc. 23. egybeh�vott augsburgi birodalmi gy�l�sen az eg�sz vil�g meghallhassa a reform�tusok igazait: ekkor Bullinger ezt m�r megsz�vegezett k�sz iratot k�ld�tte el a fejedelemhez, aki azt elfogadta s mag��v� tette. Erre k�sz sz�vvel elfogadt�k azt Genf, Bern s t�bb helv�t kanton, �gy hogy 1566 m�rcius�ban, Z�richben nyomtat�sban is megjelent: Confessio et expositio simplex orthodoxae. (Pallas Nagy Lexikon)

A nagysz�kelyi "Helv�tziai Vall�st�tel� centr�lis Iskol�t" azaz k�zponti iskol�t, gimn�ziumot 1806-ban hozta l�tre Csitvay Andr�s s�gv�ri pr�dik�tor, aki fi�t Nagysz�kelybe k�ldte n�met nyelvet tanulni. A nagysz�kelyi Keck D�niel n�met pr�dik�tor k�t fi�val egy�tt �k alkott�k az els� h�rom tanul�t. Az iskola megalap�t�s�ban jelent�s szerepe volt P�l�czi Horv�th �d�mnak is. Gy�nkre �tker�lve az iskol�t Magyari-Kossa S�muel a kezdetekt�l p�rtfogolta (!?)*, majd az 1840-t�l kez�be vette a vezet�st is, amir�l 1866-ban bek�vetkezett hal�l�ig sem mondott le.

A nagysz�kelyi id�szak

Csitvay Andr�s, s�gv�ri lelk�sz - k�s�bb esperes -, 1805 m�rcius�ban a n�met nyelv tanul�sa �rdek�ben fi�t Nagysz�kelybe vitte, ahol az akkori n�met ajk� lelk�sznek, Keck D�nielnek is volt tanul�sra alkalmas k�t fia. A k�t gondos atya k�lcs�n�s eszmecser�t k�vet�en egy Nagysz�kelyben fel�ll�tand� k�zponti iskol�nak a l�trehoz�s�ban egyezett meg.

„Hogy Nagy-Sz�kelybenn de�k Oskola l�gyen, annak els� gondol�s�ra alkalmatoss�g vala az, hogy Cs�tsvay Andr�s S�gv�ri Pr�dik�tor �r �s az id�benn Tractualis Notarius Nagy-Sz�kelybe viv�n fi�t n�met sz�t tanulni, mid�nn esztendeig ott tanulna, a de�k nyelvre is kelle m�r tan�ttatni. Mivel pedig Tiszteletes Keck D�niel Nagy-Sz�kelyi n�met Pr�dik�tor �rnak, �s azon id�ben Traktus’ Prosenior�nak is k�t tanulni val� fijai val�nak: arr�l kezd�nek gondolkodni �s besz�lni egym�s k�z�tt 1805ik Esztend�benn Martiusbann, hogy egy de�k Tan�t�t kellene Nagy-Sz�kelybenn tartani, �s egy kis Oskol�t �ll�tani, rem�lv�n, hogy m�sok is igyekeznek annak haszn�t venni, �s seg�teni fogj�k azt a ’n�met nyelv’ kedvi�rt. Mellyre n�zve az eml�tett Tractualis N�t�rius �r egy Pl�numot k�sz�tett, egy olly Tan�t� tart�sr�l. Ezen Planum a ’Motsoladi Consistoriumban 1805dik Esztb. Augusztus 6ik napj�nn fel is olvastatott…” ^[21]

[…]

Az elk�sz�lt tervezetet P�l�czi Horv�t �d�m egyh�zmegyei gondnok t�mogat�s�val az 1805. augusztus 6-�n Mocsol�don tartott egyh�zmegyei gy�l�s el� terjesztett�k. E gy�l�s olyan hat�rozatot hozott, hogy a nagy-sz�kelyi magyar ajk� tan�t�nak �vi fizet�s�t 170 Ft-tal kieg�sz�ts�k, �s e tan�t�i �ll�s bet�lt�s�re egy f�iskol�t v�gzett egy�nt h�vjanak meg, aki a n�piskolai tan�t�s mellett az egyh�zmegye k�zponti iskol�j�t is vezeti �s a“ gymnasialis szokott tudom�nyokat el�adhassa” A kezdem�nyez�sb�l azonban egyenl�re nem lett semmi, mivel a gy�l�s n�h�ny tagja a p�nzalap hi�ny�ra hivatkozva elutas�totta a beterjeszt�st.

Csitvay a k�z�ss�g sz�kmark�s�g�t l�tv�n 1805. okt�ber v�g�n Laky Istv�n fiatal tan�t�t fia mell� fogadta. A fiatalember hozz��rt�s�t tapasztalva javasolta Keck D�nielnek, hogy Nagysz�kelyben ennek a tan�t�nak sz�ll�st fogadjanak �s k�z�s k�lts�gen, s d�jaz�ssal fiaikat vele tan�ttass�k. 1806 janu�rj�ban h�rom n�vend�kkel indult a „de�koskola”, akiket Csitvay Andr�snak, Keck Antalnak �s Keck D�nielnek h�vtak.

Az egyh�zker�let 1806-t�l kezdve a nagysz�kelyi iskol�t “Helv�tziai Vall�st�tel� Centr�lis Oskol�nak” azaz gimn�ziumnak min�s�tette. Laky Istv�nt pedig egy el�re meg nem hat�rozott javadalmaz�ssal professzornak nevezte ki, mik�zben az elemi iskol�sokkal is t�r�dnie kellett.

Az 1806-os �vben a tan�rok szorgalma m�g nem hozott eredm�nyt a tan�t-v�nyok „gyenge �s kev�s” volta miatt.

 „Hanem a k�vetkezend� 1807ik Esztb. September 9-ik napj�n, olyan dits�retes Exament tettek, melly is legels� volt: hogy annak hall�s�ra, tsakhamar azut�n, annyira nevekedett a Tanul�k sz�ma, hogy a’ miatt az 1808 dik Esztb., K�tsts�nn tartott Tract. Consistoriumnak egy Pr�ceptorr�l kelle gondolkozni, a’ ki a’ deak nyelv Tanit�j�nak segitene”. Ezut�n m�g jobban megszaporodtak az iskola n�vend�kei �s �gy m�g nagyobb sz�ks�g lett a ’pr�ceptorra’, azaz seg�dtan�t�ra. Hogy ez megval�sulhasson �s a t�bbi tan�t�nak is jobb fizet�se lehessen V�csey J�zsef �r 430 forintot adom�nyozott „�r�k�s fundus”-ul ezen „centr�lis oskola” sz�m�ra. Ez a cselekedet p�lda�rt�k� volt �s k�vet�kre tal�lt. Horv�th �d�m egyh�zmegyei gondnok javaslat�ra a kapolyi consistorium 1809-ben m�rcius 7-�n kirendelte H�ke J�zsef egyh�zmegyei tan�csnokot, az egyh�zmegye helv�t gy�lekezetei �s j�tev�i adom�nyainak begy�jt�s�re. (22)

[…]

1809. m�rcius�t k�vet�en Laky Istv�nt Nagyber�nybe helyezt�k �t pr�dik�tornak. A Conist�rumnak teh�t �j tan�t�t kellett keresnie. A Kilitiben 1809. j�lius 11-�n tartott gy�l�s a siker �rdek�ben elhat�rozta, hogy az ekl�zsi�k �vente �nk�ntes adakoz�s �tj�n 19 pozsonyi m�r� b�z�t adjanak �ssze. Ez persze m�g a kor viszonyai k�z�tt sem biztos�tott valami f�nyes j�v�t a megv�lasztand� tan�t�nak. Megfelel� tan�t�t tal�ltak M�nyoki J�zsef szem�ly�ben. 1810-ben a k�ls�-somogyi egyh�zmegye kis h�ztelket vett, melyre a professzoroknak lak�st �s tantermeket �p�tettek. Ugyanebben az �vben, november 14-�n az �j �p�letben indult meg a tan�t�s h�rom oktat�val �s 66 n�vend�kkel - term�szetesen a n�piskola tanul�it is belesz�m�tva. A nagysz�kelyi egyh�zi jegyz�k�nyvek tan�s�ga szerint a gimn�zium �l�nken bekapcsol�dott a reform�tus oktat�si int�zm�nyek rendszer�be. Bizonys�gul egy 1811-b�l sz�rmaz� bejegyz�s a n�met egyh�z iratanyag�b�l:

 „Felolvastatott a P�pai T. Professoratusnak Levele, melyben k�ri 1�r Hogy a P�pai Oskola Senior�nak engedtess�k meg esztend�ben egyszer t.i. kar�tsonkor az ollyan Ekklaba valo Patens k�ld�s, mellyekben P�p�r�l j�rnak Innepekre. 2or Hogy sz�reti supplicati�ra szabad legyen ifjaiknak kimenni. V�gre Panaszsza, hogy a K�ls� Somogyi Tractus, n�mely Innepi beneficiumokat elvenni, �s a Nagy Sz�keli Centralis Oskol�hoz igyekszik ragasztani.” 

[…]

Az iskola t�mogat�i j� ideig eredm�nytelen�l kilincseltek az egyh�zker�let k�zs�geiben, m�g v�g�l is a gy�nki f�ldesurak felaj�nlott�k az iskola befogad�s�t. Ez�rt utazott Csitvay Andr�s, V�csey J�zsef �s Egressy S�muel Gy�nkre, ahol 1200 Ft-�rt megvett�k azt a h�zat, amelyben addig a n�met pr�dik�tor lakott. �gy ker�lt a gimn�zium a Consistorium 1812. febru�r 7-ei hat�rozata alapj�n a gy�nki f�ldesurak t�mogat�sa r�v�n Gy�nkre.

Az 1812. m�rcius 24-�n, Fels�ny�ken tartott egyh�zmegyei gy�l�sen az iskola k�zigazgat�s�nak viszonyait rendezt�k, ezut�n az int�zet korm�nyz�s�t, s minden �gyint�z�s�t a k�ls�-somogyi egyh�zmegye az adom�nyoz� �s p�rtfogol� gy�nki f�ldesurakkal megosztva k�z�sen v�gezte.

A gy�nki patr�nusok k�z�l az iskola f�fel�gyel�j�v� v�lasztott�k D�rjai Haj�s S�muelt, Tolna megye f��gy�sz�t. Ez alkalommal az egyh�zmegye kinevezte az �p�t�si bizotts�got, melynek feladata az �j iskola�p�let kialak�t�sa volt. A bizotts�g tagjai Haj�s S�muel �s Sebesty�n J�nos, gy�nki lelk�sz voltak.

Ezzel az iskola t�rt�net�nek nagysz�kelyi szakasza lez�rult

2. 3. 4. A nagysz�kelyi ev. ref. n�met egyh�z tan�t�i

1. 1722 -           Nonig Peter Johan

                          Nonig P�ter hal�la ut�n f�l �vig nem volt bet�ltve az �ll�s.

                          Ideiglenesen Freud Johan, az akkori gondnok v�gezte az  istentiszteleteket

2. 1732 –           �chl(?) Johan

3. 1743 – 1750  Zinchen Ludwig

4. 1752 – 1753  Salbach Johann

5.    -        1753  Spielman Andrevs

                          Nyugd�jaz�s�ig t�lt�tte be az �ll�st, 1802-ben temett�k el.

6. 1794 – 1827  J�nzon Konr�d

7. 1828 – 1829  Szil�gyi J�zsef

8. 1830 – 1831  Schlachta J�zsef

9. 1832 – 1843  Zsilli P�ter

1844-t�l kezd�d�en m�r k�t rendes, azaz f��ll�s� tan�t� l�tta el a feladatokat:

1. Paul F�l�p: Seg�dtan�t�b�l l�pett el�

2. Zsilli P�ter: id. Zsilli P�ter fia

1864 – 1902  Zsilli D�niel

1906 -            Karner T�bi�s: 1907-ig helyettes tan�t�,

            majd N�thling D�niel nyugd�jaz�sa  ut�n rendes, kinevezett tan�t�.

 Seg�dtan�t�k:

1748 – 1784  Konrad Marz

                      Az els� seg�dtan�t� �s harangoz�, akir�l adat maradt fenn

1784 -            Spiedman Andr�s fia, Konrad

1787 – 1808  Reinhard Johan D�niel

1809 – 1835  Reinhard Johan D�niel

1812              ideiglenesen Zeth M�rton

1821              ideiglenesen Johan Schmidt

1834 – 1844  Reinhard Henrik

                      betegs�ge alatt Johan Schmidt helyettes�ti

1847 – 1850  N�thling D�niel

                      Gy�nkre t�vozik rendes tan�t�nak

1851 – 1853  Harmai Rad� 

                      Nagysz�kelyb�l Cec�re, majd T�r�kszentmikl�sra t�vozott.

1854 – 1863  Paul F�l�p, a k�s�bbi rendes tan�t� 

2. 3. 5. Tan�t�i besorol�sok

II. tan�t�i �llom�s – 3., 4., oszt�ly tan�t�i

1. N�thling D�niel: Balmaz�jv�rosb�l megh�v�sra �rkezett Nagysz�kelybe

                                Nyugd�jaz�s�ig, 1907-ig t�lt�tte be �ll�s�t

2. Karner T�bi�s: Paul P�ter hal�la ut�n I. tan�t�

3. Pfaff D�niel: 1908-t�l

III. tan�t�i �llom�s – fel�ll�tva 1877-ben

1. Paul P�ter: Nagyb�tyja, Zsilli P�ter hely�re �rkezett Balmaz�jv�rosb�l.

2. Schlacht Henrik: 1899-ben nevezt�k ki

3. Schlacht Henrik: 44 �ves kor�ban, 1884-ben �rkezett Nagysz�kelybe. Iskol�it Mak�n,     

                               Kecskem�ten �s Nagyk�r�s�n v�gezte

                               Szolg�lati ideje: 1884 - 1889

4. Preisfetter(?) Henrik: Gy�nk�n sz�letett 1842-ben. Iskol�k: Fels�l�v�, Eperjes. Szolg�lati ideje: 1892 - 1905

                               5. Keul J�nos: Erd�lyben (Pr�t) sz�letett 1864. augusztus 8-�n. Meghalt 1905-ben.

6. Ofeiler(?) Lajos

IV. tan�t�i �llom�s – fel�ll�tva 1889-ben. Tan�tja az els� oszt�lyosokat.

1. B�r� Zsigmond s.lelk�sz  1889 – 1890-ben ideiglenes megb�z�ssal

2. Schleining Andr�s: (Paks, 1864. 02. 03. - ) Sz�lei: Schleining K�roly �s Szab� Em�lia. Iskol�it mag�n �ton v�gezte.

2. 3. 7. A tan�t�i j�vedelmekr�l �s d�jaz�sokr�l

A k�t k�ntortan�t�i �ll�s javadalmaz�s�t k�pez� f�ldek:

  1., R�t 2554 hrsz. alatt    1402 n.�l

  2., P�li �t melletti sz�nt�f�ld 2741 hrsz.   666 n.�l

  3., Papd�l�i sz�nt�  1879 hrsz.   711 n.�l

  4., Farkash�ti f�ld  3616 hrsz   744 n.�l

  5., Paraszth�ti f�ld  3785 hrsz.   544 n.�l

  6., Templomhegyi sz�nt�  4459 hrsz.   1539 n.�l

  7., Templomhegyi f�ld  4461 hrsz.   966 n.�l

  8., M�sz�get�-v�lgyi sz�nt� 4958 hrsz.   180 n.�l

  9., Legel�f�ldi d�l�  5208 hrsz.   385 n.�l 

10., Legel�f�ldi sz�nt�    800 n.�l

1-s� tan�t�k javadalmaz�sa

    1., 9 forint 45 korona k�szp�nz

    2., 6 �l fa �sszev�gva �s h�zhozsz�ll�tva

    3., A tan�t�i f�ldek fele haszn�nak ar�nyos r�sze

    4., A sz�ks�ges keny�rnek val� gabona mennyis�ge

    5., Egy k�b�l vet�smagot, melyet az egyh�z kell� id�ben learatott, de ha a

         f�ld�n kukorica   termett, akkor az egyh�z dolga csak a behord�s

         �s sz�r�t�s

   6., A tan�t�i f�ldeket az egyh�z kell� id�ben �s mennyis�gben

         megtr�gy�ztatja

    7., A tan�t�i r�teken termett �s a helys�gt�l kapott 3 kocsi sz�na fele r�sze

    8., A gabona sz�ll�t�sa a malomba az egyh�z dolga

    9., Minden tan�tv�ny ut�n 21 korona tan�t�si d�j.

  10., Egy�b p�nz 50 korona

  11., Keresztel� ut�n 10 korona, esk�v� �s temet�s ut�n 21-21 korona

  12., Kar�csonykor �s �j�vkor aj�nd�k a tanul�kt�l: bors�, bab, lencse stb.

         H�sv�tkor tan�tv�nyonk�nt 1 – 2 toj�s

  13., �vente 25 font marhah�s, 10 font s�, 13 font faggy�.

2-dik tan�t�k javadalmaz�sa

Megegyezett az 1-s� tan�t�k juttat�s�val. A tan�gyi bizotts�g sz�m�t�sa szerint �vi k�szp�nzj�vedelm�k 640 forintnyi �sszegre volt tehet�

3-dik tan�t�i �ll�sok d�jlevele

1., Tisztess�ges lak�s a sz�ks�ges mell�k�p�letekkel �s ¼ hold kerttel

2., 400 forint k�szp�nz el�re kifizetve, ez�rt:

     - Tan�tani tartozik a fi�kat, l�nyokat, kicsiket, nagyokat, valamint az ism�tl�s�ket.

    - A templomi szolg�latot csak akkor kell ell�tnia, ha a k�t k�ntortan�t� nincs jelen.

    - Az ism�tl�s�k tan�t�s��rt a k�zs�g k�l�n fizet 20 forintot