Zecul Episcopit�l Nagysz�kelyig

 

 (R�szletek)

 

N�prajz

 

Kieg�sz�t�sek az

 „Adal�kok a Tolna-megyei magyar-n�met vegyesajk� falu n�prajz�hoz” c kiadv�nyhoz (Nagysz�kely, 1998.)

 

- A R�k�czi-szabads�gharc egyik k�zeli csat�j�ban azonban 150 nagysz�kelyi f�rfi esett el. Ez a falu eln�ptelened�s�t okozta, mert az �zvegyek �s az �rv�k sz�tsz�ledtek m�s telep�l�sekre. ^[5]

�rdemes lenne e t�mak�rben tov�bb kutatni, az el�ker�lt 15o f�s l�tsz�m bizony egy nagyobb telep�l�st felt�telezne, legkevesebb 500-600 f�s telep�l�st, ezzel a k�rny�k egyik legnagyobb telep�l�s�nek sz�m�tott volna. 1700 k�r�li id�kb�l k�t k�zeli, hasonl� telep�l�s adatait pontosan ismerj�k: P�lf�n 40 f�, Kissz�kelyben 20 port�ban  30 f� volt a feln�tt lakoss�g. Ekkora lakoss�gr�l nem ker�ltek el� adatok, a t�r�k id�szakban kb. 200 f�s lakoss�gr�l tudunk, az 1715. �vi �ssze�r�s m�r csak 13 ad�z� polg�rt nevez meg.

 

- A betelep�t�s idej�n Nagysz�kelyben 360 magyar �lt, akik h�zaikba ugyanennyi n�metet fogadtak be, m�g azok h�zaikat fel nem �p�tett�k. 1722-ben a bek�lt�z�tt 96 h�zasp�rb�l 10-12 evang�likus volt. ^[9]

Az el�bbi okok alapj�n nem bizony�that�, val�sz�n�s�thet�. Korabeli do-kumentumok elhagyott telep�l�snek jelzik a k�zs�get. Az els� betelep�l�k 1720-ban �rkeztek, nem val�sz�n� a 30 �v alatt k�zel 300 f�s n�veked�s magyar nemzetis�g� betelep�ltekkel, mivel azok �rkez�s�r�l nincs adat.

Ismert adatok: 1690. szeptember 30.: „Conscriptio” - Lakatlan birtokok:

P�lfa – Nagy Sek�ly – Kis Sek�ly – Mocsy – Zav�t – Szent L�rinc – Cset�ny

 

 

 - A helyzetet m�g az is bonyol�totta, hogy az �ppen a Si� csatorn�t �p�t�  b�k�sszentandr�si katolikus munk�sok, l�tva a meg�resed� h�zakat, bel�j�k k�lt�ztek.

Egyedi estek el�fordultak, de a b�k�siek betelep�t�se meghat�rozott forgat�k�ny szerint t�rt�nt, az akkori  politikai helyzet �ltal megk�vetelt krit�riumokkal A betelep�l�s szervezett form�ban t�rt�nt, l�tsz�muk l�nyegesen kevesebb volt, mint a k�s�bb �rkez� felvid�kiek l�tsz�ma. D�nt� t�bbs�g�k r�vid id� eltelt�vel vissza is k�lt�z�tt.

    

 -  A csal�dok nev�t, tagjait, h�zaik sz�m�t ma is olvashatjuk, mert hogy sz�-mozt�k a h�zakat, 1-t�l 436-ig, �s az egyforma nev� embereket a h�zsz�mok alapj�n k�l�nb�ztett�k meg. A jegyz�k�nyveket, pl. �gy �rt�k al�: Neidert Konr�d 24, Tippel Gy�rgy 156, Schneider J�nos 5, Hildebrand Henrik 338,…

Nem egyedi azonos�t�sr�l van sz�, a kisebb telep�l�seken – am�g utcan�v nem l�tezett – minden telep�l�sen ez volt minden nyilv�ntart�s alapja.

Meg kell eml�teni azt a szomor� t�nyt, hogy a n�met csal�dok k�z�l sokan magyaros�tott�k nev�ket a h�bor� el�tt, ilyenekre: Nemesi, N�dasi, K�v�ri, Tolnai, Somogyi, P�sztor, Fenyvesi, Feh�rv�ri, Per�nyi, B�cs, stb. Legt�bb a kezd�bet� szerint v�lasztott. T�bb csal�dban vegyes az �sszet�tel: pl. a fi� �t�ratta, az apa nem, vagy ut�na visszacser�lte a n�met nev�re. Emiatt sok csal�d tagjait neh�z n�v alapj�n azonos�tani.

Val�ban szomor� helyzet volt, de nem �nsz�ntukb�l tett�k. Az 1941-ben k�sz�lt felm�r�s els�dleges c�lja annak a kider�t�se volt, hogy a lakoss�g �sszet�tel�nek h�ny sz�zal�ka vallja mag�t n�met anyanyelv�nek, n�met sz�rmaz�s�nak, 1946-ban nyilatkozniuk kellett �jra hovatartoz�sukr�l, akik magyarnak vallott�k magukat, k�telez� volt a n�vv�lt�s. A Bel�gyminiszt�rium fel� t�bb nevet is be kellett ny�jtani, legkevesebb kett�t, rangsorolva. Azt m�r a hat�s�g d�nt�tte el, hogy melyiket kapja a k�relmez�.

 

 - A szob�k bel�l is meszeltek voltak. Nem lehet pontosan tudni, mikor indult el a mint�s �s sz�nes szobafest�s

Ez a divat a m�lt sz�zad els� �vtizedeiben terjedt el. Gyakorlatilag csak egy egyszer�, fest�hengerrel kialak�tott mint�zat ker�lt felvitelre, sz�nezett alapra. �rdekess�gk�nt megeml�thet�, hogy az 1950-es �vekig csak a tiszta vagy vend�gszoba ker�lt �gy kifest�sre, az eg�sz h�z kifest�se a k�s�bbi id�szakra tehet�.

 

- A h�zakat fapadl�val burkolt�k, a torn�cot k�vel rakt�k ki, amit k�s�bb n�hol mozaiklapokra cser�ltek

Az �p�letek k�zel 1/3-n�l vegyes burkol�sokkal is tal�lkozhattunk, gyakori volt az un. d�ng�lt, agyagos padl�, t�k�rsim�ra eldolgozva. Ezt a kisz�rad�s ellen redszeres id�szakonk�nt k�l�nb�z� mint�kat form�zva locsolt�k, nyoma napokig mutat�ss� is tette az aljzatot.

 

- Esk�v�ket a sz�reti b�lt�l kezd�d�en – az adventi id�szakot, kar�csonyt �s �j�v napj�t kiv�ve – eg�szen b�jt els� vas�rnapj�ig tartottak.

Nagyon fontos kihangs�lyozni, hogy az adott �vben csak azok h�zasodhattak �ssze, akik az el�z� t�l vagy tavasz folyam�n a templomban jegyesp�rk�nt kihirdet�sre ker�ltek, teh�t legal�bb f�l �vig a h�zasulni sz�nd�koz�knak jegyben kellett j�rni.

 

- A d�nt�en n�met �s kev�s magyar lakoss�g mellett n�h�ny cig�ny csal�d is lakott a faluban, akik egy 1829-es felm�r�s szerint is, de az �regek eml�kez�s�ben is, v�lyogt�gla �get�s�vel foglalkoztak.

A v�lyogt�gl�t nem �gett�k, �get�sre csak az agyagb�l k�sz�lt t�gl�k ker�ltek. A t�glavet�s �s a t�gla�get�s k�t k�l�nb�z� dolog. T�ny, hogy t�gla�get�ssel – a kedvez� adotts�gok miatt- embereml�kezet �ta foglalkoztak, ennek nyom�t az 1767-es �ssze�r�s is tartalmazza. A t�gla�get�s nem a cig�ny csal�dok kiv�lts�ga volt, a legr�gebbi t�gla�get� kemence, amir�l tudunk, az a ma Nagysz�kelyben �l� Reinhardt Henrik nagysz�lei tulajdon�ban volt, �k voltak az utols� t�gla�get�ssel foglalkoz�k, akik a betelep�lt sv�b lakosok k�z�l ker�ltek ki.

 

- Kov�csb�l is t�bb volt Nagysz�kelyen. A l�patkol�s, a mez�gazdas�gban sz�ks�ges szersz�mok elk�sz�t�se �s jav�t�sa, valamint minden h�ztart�si vaseszk�z megmunk�l�sa az � feladatuk volt.

Az egykori pr�sh�zak ajtajainak furfangos, robosztus z�rszerkezetei, vasal�sai, �s hatalmas kulcsai is a helyi mesteremberek kezenyom�t dics�rte. Ezek egyedi darabok voltak, nem is volt k�t egyforma.

 

- De vannak olyan magas alapzat� h�zak is, amelyek torn�cajtaj�n nem lehet k�zlekedni, csak a kert fel�li l�pcs�n. Bizony�ra ez nem �gy volt r�gen.

Val�ban nem �gy volt, nem is a mindennapi k�zleked�s c�lj�b�l alak�tott�k �gy ki. Ezek ugyanis nem k�zleked�sre szolg�ltak, ezek az ajt�k voltak az un. halottkiad� ajt�k. A l�pcs�n�lk�li, magasabb kialak�t�s tette lehet�v�, hogy a halottat k�nnyebben felhelyezhett�k az oda�ll� kocsira.

 

 

N�pszok�sok

 

Hebschnaut, azaz Goly�z�s

M�g az 1960-as �vekben is gyakori j�t�k volt a k�zs�gben, melynek l�nyege a k�vetkez� volt: Tetsz�leges ter�leten a j�t�kosok egy teniszlabda nagys�g� lukat k�sz�tettek, majd a lukt�l egyforma t�vols�gra elhelyezt�k a goly�ikat – egyszerre t�bben is j�tszhatt�k – �s megpr�b�lt�k min�l kevesebb p�ccint�ssel saj�tjukat a lukba juttatni. Megtehett�k azt is, hogy a j�t�kbeli ellenfeleik goly�it vett�k c�lba, hogy azok ker�ljenek min�l t�volabb a c�lt�l. Ezt az�rt igen finoman kellett v�grehajtani, nehogy megs�r�lj�n a goly�, mert akkoriban egy-egy �veggoly� ritka kincsnek sz�m�tott, b�rmilyen cser�nek alapj�ul is szolg�lt.

 

Ny�rsdob�l�s

Bizonytalan eredet�, de ma �l� szok�s a ny�rsdob�l�s. M�vel�i egy d�rd�ra g�nyos versik�t tartalmaz� pap�rlapot t�znek, melyet behaj�tanak az udvarra. A diszn�t v�g� gazda, hogy sz�gyenben ne maradjon, megk�n�lja a cs�folkod�kat is – olvashatjuk egy nagysz�kelyi kiadv�nyban.

A dolognak m�g az is l�nyege volt, hogy a ny�rsdob�l� szem�lye ismeretlen is maradjon a gazda sz�m�ra. Miut�n a gazda b�ven feld�sz�tette minden j�val a ny�rsakat, visszahelyezte azokat a bej�rati ajt�hoz. Ezut�n k�vetkeztek a mindk�t f�l sz�m�ra a legizgalmasabb percek: a bennlev�k figyeltek, lestek kifel�, hogy mikor j�n a ny�rs gazd�ja, a dob�l�k pedig a legalkalmasabb pillanatra v�rtak, hogy ny�rsaikat �szrev�tlen�l visszaszerezhess�k. Nem vesz�lytelen v�llalkoz�s volt, mert akit elkaptak, azt be is vitt�k a h�zba. Hogy azut�n mi k�vetkezett, arr�l Pfaff D�niel fia tudna mes�lni: bizony �gyetlen volt �s elkapt�k. Bevitt�k �s addig el sem engedt�k, am�g egy h�romemberes friss diszn�torost el nem fogyasztott. �gy mes�lik, hogy azut�n soha t�bbet nem vett r�szt ny�rsdob�l�son, �vekig ker�lte azokat a helyeket is, ahol diszn�v�g�s volt.

 

 

Sz�reti mulats�g - "Winzerfest" - anno…

A Helyt�rt�neti Gy�jtem�nyben k�t nagyonsz�p, nagym�ret� csoportk�p is kit�ntetett figyelmet �rdemel: mindkett� az 1930-as �vekbeli sz�reti mulats�gok megkezd�sekor k�sz�lhetett. Mindk�t k�pen t�bb mint f�lsz�zan �lltak a fotogr�fus el�. �k voltak a mulats�gok f�szerepl�i, rendez�i, hangulatfelel�sei.  K�rbekocsik�ztak a falun, itt-ott meg�lltak, t�ncoltak, a kisb�r� felolvasta pik�ns sz�veg�t, melyben a k�zelm�lt esem�nyeit figur�ztak ki. Mindk�t k�pen azonos rend szerint �lltak �ssze:

Az els� sor f� helye mindig a sz�reti b�r�t illette meg, aki fekete zsin�ros ruh�ban, csizm�val, �s az elmaradhatatlan pip�val pr�b�lt valami komolys�got k�lcs�n�zni, mindk�t k�pen Schneider Henriket l�thatjuk a k�p k�zep�n.   Az elmond�sok szerint a legels� sor illette m�g az alkalmi b�r�n�t �s az az�vben h�zasul�kat. A kisb�r�nak is kit�ntetett hely jutott: � az elmaradhatatlan dobj�val a b�r� el� �lhetett le – a f�ldre. Mellette fek�dhetett a „dr�tos t�t”, a cig�ny” �s az „�rd�g”, az alkalomnak megfelel�en, korommal kimaszk�rozva Az � szerep�k is igen fontos volt, gondoskodtak arr�l, hogy megviccelj�k a b�m�szkod�kat: k�nnyen kapott kormos cs�kot egy-egy n�zel�d�.

Az �ll� sorokban a helyi fiatalok fesz�tettek: l�nyok �s fi�k egym�s mellett, egys�ges, alkalmi ruh�ban. Nem a helyi n�pviseletet hordt�k, hanem magyaros jelleg� ruh�ikat vett�k fel. A l�nyok b� feh�r szokny�ban, alul k�t h�mzett cs�kkal.

Fel�l ugyancsak b� szab�s� bl�z, rajta piros h�mzett mell�nnyel �s az akkor elmaradhatatlan hossz�, piros-feh�r-z�ld szalaggal, fejfed�t vagy d�szt nem viseltek. A fi�k magyaros b� gaty�t, fekete csizm�t, feh�r inget �s a l�nyok�val azonos mell�nyt viseltek, fej�k�n kalappal, a szalag r�luk sem hi�nyozhatott. A k�pen l�thatjuk m�g az alkalmi cs�sz�ket, k�tm�teres, piros-feh�r-z�ld szalaggal betekert botjaikkal. Az � feladatuk volt, hogy az elhelyezett sz�l�skosarat megv�dj�k a „tolvajokt�l”. Akit elkaptak, arra a b�r� mondta ki az �t�letet. �s este elkezd�dhetett a b�l a Koron�ban. K�nny� helyzetben voltak Nagysz�kelyben, �v�k volt a k�rny�k legh�resebb rezesband�ja. Kora hajnalig tartott a mulats�g, azt�n indulni kellett haza – �t�lt�zni. Mert a b�lok valami�rt mindig vas�rnap voltak, h�tf�n pedig dolgozni kellett.

 

Nyelv �s nyelvj�r�s

 

„Minden reggel arra �bredt, hogy ablaka alatt egy olyan nyelven besz�lnek, amely nyelvet a hatmilli�rdb�l h�sz-harminc ember, ha m�g �rt e f�ld�n” (Bacher Iv�n: Az elhagyott falu)

 

Bacher Iv�n szerencs�snek mondhatta mag�t, hogy halotta e nyelvet besz�lni, mert ez 2007 t�j�n m�r nemigen fordulhatna el�. Tal�n h�rman vannak, akik m�g �rti �s besz�lik e nyelvj�r�st, ketten m�r csak �rtik, f�lig-meddig. Reinhardt Henrik mes�li, hogy �gy m�sf�l �vtizeddel ezel�tt megjelent a faluban valaki N�metorsz�gb�l, hogy meg�r�k�tse a nyelvj�r�st, sz�t�rt k�sz�tett volna. Mivel a nyelvet nem besz�lte, seg�ts�get keresett Henrik szem�ly�ben, de a sz�t�r nem k�sz�lt el. Egyr�szt az�rt, mert ez egy igen hosszadalmas munka lett volna, m�sr�szt �g�rt vagy 200 akkori m�rk�t a munk��rt.

-Ki az, aki h�rom –n�gy h�napot dolgozott volna ennyi p�nz�rt? - k�rdi Henrik

Ez naponta akkoriban kb.30 Ft-ot jelentett, ami egy kil� keny�r �r�t sem fedezte volna, persze, hogy nem j�tt �ssze az egyezs�g.

Pedig Reinhardt Henrik az utols�, aki ezt a munk�t m�g el tudn� v�gezni, egyed�l�ll�t, maradand�t hagyhatna h�tra. Az 1910-ben k�sz�lt felm�r�s, �ssze�r�s szerint Nagysz�kelyben a 2220 lakosb�l 1988 volt n�met sz�rmaz�s�, k�z�l�k csak 1415-en besz�ltek magyarul!

A szomsz�dos telep�l�seken az ar�nyok a k�vetkez�k�ppen alakultak:

Miszla 896 lakosb�l 818 besz�li a magyar nyelvet, Kissz�kelyben 1519-b�l 1513, Udvariban 1399-b�l 1216, Nagydorogon 3441-b�l 3433, m�g Tolnan�mediben a teljes lakoss�g (2702) besz�lte a magyar nyelvet.

 

Nagysz�kelyihez hasonl� helyzettel csak a t�volabbi telep�l�seken tal�l-kozhatunk, �gy pl. Bonyh�don a 4415 n�met sz�rmaz�s� lakosb�l mind�ssze 2096-an besz�ltek magyarul. (Lsd. m�g b�vebben: Tolna megye 1910. �vi n�psz�ml�l�si adatai) L�that�, hogy Nagysz�kelyben – mintegy be�kel�dve a k�rnyez�, n�metek lakta telep�l�sek k�z�  - er�sebben �lt a hagyom�ny, a magukkal hozott nyelv �s szok�sok v�ltozatlans�ga. A nagyobb – betelep�l�k lakta – k�zs�gek k�rnyezet�ben hasonl�an alakult a nyelvj�r�s, mint a t�l�k t�volabb elhelyezked�, e tekintetben �n�ll� �letet �l� telep�l�sek ment�n.

Befoly�solta m�g a k�l�nb�z�s�get, hogy maguk a betelep�l�k is egym�st�l 500-600 kilom�terre fekv� tartom�nyokb�l �rkeztek, ahol m�r eredetileg is kialakult a saj�tos nyelvj�r�s. Ez�rt is ad�dott, hogy az 1900-as �vek elej�n az egym�st�l csak 20-30 kilom�terre lev� k�zs�gek n�metajk� lakosai m�r-m�r egym�s mindennapi nyelv�t is nehezen �rtett�k, annyira m�sk�pp alakultak.

A saj�tos nagysz�kelyi nyelvj�r�sr�l M�t�n� Ol�h J�lia elmes�lt egy �rdekes t�rt�netet:

K�zvetlen�l a m�sodik vil�gh�bor�t k�vet�en kanadai katon�k �rkeztek a faluba, hogy katonai szempontb�l felm�rj�k a telep�l�st �s k�rny�k�t. Term�szetesen sz�baegyedtek a helyi lakoss�ggal is: �k angolul k�rdeztek, a nagysz�kelyiek sv�bul v�laszoltak, de n�h�ny �ra eltelt�vel ez egyik�k megk�rdezte:

- Mondj�k, maguk mi�rt ilyen cs�ny�n besz�lnek angolul?

Hitetlenkedve n�ztek r�juk, mikor megtudt�k, hogy bizony a nagysz�kelyiek csak sv�bul v�laszoltak, m�gis meg�rtett�k egym�st.

Egy dolog volt, ami tov�bbra is k�z�s maradt: a vall�si �s egyh�zzal kapcsolatos nyelvezet. Az 1800-as �vekben N�metorsz�gban nyomtatott, g�tbet�s, t�bb sz�z oldalas bibli�k, imak�nyvek minden telep�l�sre egys�gesen eljutottak. V�ltozatlan form�ban maradtak fenn az egyh�zi �nekek. �rdekess�gk�nt megeml�tend�, hogy m�g az 1930-as �vekben is adtak ki g�t bet�vel �rt reform�tus imak�nyveket, s�t a helyi iskol�ban tan�tott�k is.

A saj�tos nagysz�kelyi nyelvj�r�s illetve a nem egys�ges sv�b nyelvj�r�s �rz�keltet�s�re �rdemes �sszehasonl�tani ugyanannak a versecsk�nek k�t v�ltozat�t, ahogy Nagysz�kelyben, �s ahogy Pilisv�r�sv�rott elhangzott

 

Ringel Ringel Reihe

Sind die Kinder dreie,

Sitzen unterm Hollebusch,

Rufen allen:

"Husch, husch, husch!"

 

Ringal, Ringal, Reihe,

sa ma Khinde tr�ie,

sitz ma unden Holdebusch,

sagen alle:

Hiusch, husch, husch!

 

Egykori utc�k elnevez�se

Honv�d utca – Kippl, K�tv�lgy – Kukruczgrund, �reg utca – Altgasse

�j utca – Neugasse, Templom utca – Kechegasse, Pet�fi utca v�ge – Unetarpf

Sz�les utca – Prathgasse, Bik�di utca – Bik�d, Magyar utca – Ungrischgasse

Damjanich utca – Smitzgrund, Malom utca - Mielgasse

 

Hat�rnevek

Csillag major melletti r�sz - Landfeld, Csillag majorn�l – Krenzfeld

Paraszth�t – Erbsberg, Diszn� v�lgy – Saigrund, V�s�rt�r – Merkplatz

�zdi �t fel� – Uzdweg, Farkash�t – Wolfsberg, R�cv�lgy – Ratzgrund

Macska v�lgy – Katzehoh, Macskav�lgy felett – Fieberg

Temet� f�l�tti r�sz – Kecheberg, Pincehely fel�li pincesor – E[r]stegrund

Kis �s Nagy P�skom – Klau und Gruse Patschkom, B�ni hegy – Hessberg

Miszlai hat�r egy r�sze – Hinglsberg, Kissz�kely helyi neve – Klaseckl

 

K�sz�n�sek

J� reggelt! – Konnmariet!, J� napot!  �s napk�zben – Helf Gott!

J� est�t! -  Goo Novet!, J� �jszak�t! – Goo Nacht!, Godnacht!

Elk�sz�n�sek – Goot Poinroch!, k�s�bbiekben gyakran csak Agy�!

 

�llatok

Csireke – Hingel, L� – Khaul, Liba – Kinz, Kacsa – Katsche, Macska– Katz

Napok elnevez�sei

Cs�t�rt�k – Donnerstag, P�ntek – Freitag, Szombat – Samstag

Vas�rnap – Sonntag

H�ztart�s

T�zhely – Owe, Asztal – Tesch, Sz�k – Staul, Pad – Pank

 

Leves – Suppe, Bableves – Bohnsuppe, Rizs leves – Reissuppe

F�zel�k – Prai, Burgonyaf�zel�k – Kartoffelprai,

Hagymaf�zel�k – Zwiebelprai, Gomb�c – Kliest

Szilv�sgomb�c – Kvetschekliest, T�r� – Kesmathe

 

Foglalkoz�sok

Asztalos – Tischler, Tak�cs – Werwer, Kov�cs – Schmidt, Orvos – Doktor

Falub�r� – Richter, Kisb�r� – Klarichter, K�d�r – Penner, Moln�r – Miller

Ruh�zat

Kend� – Kopftauch, Nagy kend�, �sszek�t�tt – Berlinertauch

Nagy kend� – Imhengstauch, Cip� – Schau, Csizma – Stivl

Kab�t – Wamst, B�lelt, r�vid fels�ruh�zat – Schurack

Pul�ver – Zwetter, K�t�tt harisnya – Strimpf, K�t�ny – Schatz

Szoknya – Rock, Szoknya, als� – Unnerrock

 

Csal�d