Csitsvay  Vasas András

(Kiskunhalas, 1765. május 9. – Ságvár, 1832. április 10.)

„Hogy Nagy-Székelybenn deák Oskola légyen, annak első gondolására alkalmatosság vala az, hogy Csitsvay András Ságvári Predikátor Úr és azon időbenn Tractualis Notartius Nagy-Székelybe vivén fiát német szót tanulni, midőnn esztendeig ott tanulna, a’ deák nyelvre is kellene már tanittatni. Mivel pedig Tekintetes Keck Dániel Nagy-Székelyi német Prédikátor Úrnak, és azon időben Traktus’ Proseniorának is két tanulni való fijai valának: arról kezdének gondolkodni és beszéllni egymás között 1805^ik Esztendőbenn Martiusbann, hogy egy deák Tanitót kellene Nagy-Székelybenn tartani, és egy kis Oskolát állítani, reménylvén, hogy mások is igyekeznek annak hasznát venni, és segiteni fogják azt a’ német nyelv’ kedvéért…”

Jól ismert és gyakran idézett sorok ezek a nagyszékelyi gimnázium történetét feldolgozó és ismertető kiadványokból, talán egyik sem kivétel ezalól. A három oskolaalapító közül Keck Heinrich Dániel életének a mozaikjai is összeálltak már, Pálóczi Horváth Ádámét is ismerjük, a legkevesebbet eddig Csitsvay Vasas Andrásról tudtunk, s főleg annak sem lelhettük nyomát, hogy a gimnázium történetét elsőként közreadó Gángol István  kiliti ref. magyar lelkész épp  Csitsvay Vasas András elmondása alapján írhatta meg a gimnázium alapításának körülményeit, nagyszékelyi időszakát 1812-ben. A jó és mondhatni baráti kapcsolatukat jól példázza az a tény is, hogy 1819-ben, a ságvári templom felszentelésekor épp Gángol Istvánt kérte fel Csitsvay Vasas András egy felszentelő imádság elmondására.  Gángol István mellett a másik meghívott vendég neve is igen ismerősen cseng a nagyszékelyi alapítású gimnázium életéből: ő Hőke József iregi prédikátor volt, aki egyházmegyei péztárnokként hosszú éveken át szívügyének tekintette az oktatási intézmény sorsát, mind Nagyszékelyben, mind Gyönkön.

Csitsvay Vasas András ismert életrajzi adatai:

(Neve több helyen Csicsvay formában is előfordul.)

Református lelkész, a teológiát Debrecenben végezte. Pálóczi Horváth Ádám meghívására a füredi református iskola oskolamestere 1787-ben. 1800-1832 között ságvári lelkész, közben a gyönki egyházmegye főesperesévé is választották. 1811-től 1814-ig az ő kezdeményezésére és vezetésével építették a ságvári református hívek a részes aratásból gyűjtött pénzen a mai templomot. Ő volt az, aki elsőnek tudósított a hajdanvolt ságvári erődről, melynek kövei 1720 táján még kilátszódtak a földből, s ő volt az, aki a templom építésekor előkerült két alabástrom szobor közül az egyiket épp a gyönki gimnáziumnak ajándékozta. Még egy „értéket” kapcsolnak Csitsvay Vasas András nevéhez, ami egy érdekesség: a Ládor-hegyen átfúrt alagutat, amelyet az ott lakók „Bújó-lik”-ként emlegetnek. Esperesként egyik fő feladatának tekintette az oktatási intézmények fennmaradásainak és működési feltételeiknek a biztosítását.  Erről tanúskodik a nagyszékelyi református egyházak irattárában fellelhető, sajátkezűleg írt támogatói kérelme is 1814-ből: 

Keresztyének!

Tudjátok meg közönségessen azt, hogy az Oskolák az Ekklésiáknak olly veteményes kertjeik, hogy azok nélkül fel nem álhat valaki, ki szereti a Krisztus Testét. Az Ekklésiát nem lehet annak nem kivánni és tehettsége szerént nem munkálkodni az Oskolák virágzásán. Hanem külössen tudjátok azt is, hogy a S. Pataki Collegium az az Anya Oskola, melly egy idejű lévén Hazánk létformátiojával. Eleinte egyedül maga, ma is a több Fő Oskolákkal edjütt készíti az Oskolai Tanítókat, lelki Pásztorokat, a világi Rendű Közhivatalokat viselő Elöljárókat … Segedelmeteket kéri, nem a maga, hanem a ti hasznaitokra kéri. Ki volna hát olly magát nem szerető maradék, a boldogságával nem gondoló ember, aki ezt a kérést szívére… örömmel meg ne nyújtá. Illyen tzélbóls ezzel a reménységgel a jövő Úrnak Napján ki fog a jegy tétetni a S. Pataki Collegium számára. A kik pedig különössen kivánnyák segedelmeiket által adatni és azt bé iratni, küldjétek azt s Parochia Házhoz, melly jótéteményeket laitstromba a Fő Tisztelendő bé fog mutattatódni.” Csitsvay András rfms. Senior                                                                            

Munkái:

- Örvendező versek. Ngs Verbói Szluha Imre úrnak a jász és két kún kerületek nádori főkapitányának, midőn Kis Kun Halas városát az 1837. Karácson 10. látogatásával szerencséltette. Szeged, 1838.

- Csitsvai Vasas András tudósítása a Ságvárott kiásott régi alabastrom-szobrokról. Kézirat, Ságvár 1814.

*

A nagyszékelyi gimnázium történetét elsőnek Gángol István kiliti ref. lelkész, majd esperes közreadásából ismerjük – az első évtizedek történéseit pedig épp Csitsvay Vasas András elbeszélése alapján! Gángol István és Csitsvay Vasas András lelkészek és családjaik közeli, tartós baráti kapcsolatára Bozsoki-Sólyom János ref. lelkész úr hívta fel a figyelmet:

„Kiliti viszonylatában azonban egy érdekességgel szolgálhatok: Gángol vezetéknevű református lelkipásztorok ketten is voltak; anyakönyvi bejegyzéseink alapján az alábbi idő-intervallumban szolgálták eklézsiájukat: 1806-39 – Gángol István; 1851-73 – Gángol János esperes.

Az előbbi leánya, „Susánna” 1824. március 22-én született, a bejegyzés tanúsága szerint szülei: Gángol István prédikátor és Hollósi F. Juliánna. Keresztszülők, illetve, akik keresztelték: N.T. (nagytiszteletű) Csitsvay V. (Vasas) András és Kecskeméthi(?) Susánna; N.T. Szikszai János Senior úr, N.T. Csitsvay András Senior úr.”

*

Nagytiszteletű Csitsvay Vasas András ref. lelkész és esperes 1832. április 9-én hunyt el Ságvárott. Temetésére 1832. április 13-án került sor, ugyanott. Végső búcsúztatásán prédikált Kálmándi József felsőnyéki magyar és Keck Dániel nagyszékelyi német prédikátor, aki nem volt más, mint a másik iskolaalapító, Keck Heinrich Dániel fia, a Helvétiai Vallástételű Oskola első diákja, a későbbi ref. esperes és az 1848-as forralom aktív résztvevője, Haynau elítéltje. A temetőben Cserna István látrányi ref. lelkész prédikált.

Ságvár község soha nem feledte el híres lelkészét. 1945 pünkösd első napján, a már régen megszűnt temetőből a ref. gyülekezet az egykori templomépítő lelkészének 4-5 mázsás egyedül maradt márvány sírkövét hálaadó ünnepség keretében behozta a templomba és a torony alatti térben helyezték el. Az antik jelleggel kimunkált, befordított címerrel, lefelé fordított fáklyákkal, festonnal díszített sírkövén ez a vésett felirat áll:

 Ságvári Református Egyházközség

Itt nyugszik

néhai nagytiszteletű

Csitsvai Vasas András úr

a ságvári ref. ekkla 43 eszt

ritka kegyességű lekipásztora a külső

somogy egyházi vidék 22 eszt esperestje

Na Ketskeméti Zsuzsanna asszony

42 eszt felejthetetlen férje – Eszter

András, Zsuzsanna és Zsófia gyermekeinek

igaz édes attya, ez mindenek jók

barátja tudós munkás férfiú és

buzgó keresztyén

Született 1765-ik eszt május 9-én

K.K.Halason meghalt 1832-ik eszt

április 10-kén betses életének 67-ik

esztendejében

Földi részét a sír zárja

A feltámadás itt várja

Azon hív keresztyénekkel

Kiket ő prédikáltatott el

Lelkének jutalmát venni

A mennyekbe kellett menni

Hol bölts teremtője körül

A menny polgáraival örül.

[Köszönet Bozsoki-Sólyom János ref. lelkész úrnak (Siófok-Ságvár), hogy a ságvári ref. egyházközség archivumában  Csitsvay Vasas Andrásra vonatkozó adatokat kutatta és azok közzétételét lehetővé tette.]