Aki mindv�gig vit�z maradt

Gyermekfejjel tal�lkoztam vele utolj�ra egy tavaszi vas�rnap kora d�lel�ttj�n, valahol a Malom �s a Posta k�rny�k�n. �nnepl�be �lt�zve minden bizonnyal a templom fel� tartott, mint megannyian a K�tv�lgy utc�ib�l. Hogy mi�rt r�gz�d�tt ez a k�p megmagyar�zhatatlanul s kit�r�lhetetlen�l az eml�kezetembe annak egyetlen oka lehetett csup�n: egy f�nyesen csillog� kit�n-tet�se a bal mell�n, olyan, amihez hasonl�kat csak az ismer�s�k �s rokonok fi�kjainak m�lyei rejtegettek addig sz�momra. Ma m�r pontosan tudom, az

Arany vit�zs�gi �rem volt.

Vit�z L�tr�nyi [Lohmann] J�nos �s csal�dja az 1940-es �vekben

Mert 1948-49 ut�n hossz� �vtizedekig fi�kokba ker�ltek az els� vil�gh�bor� h�seinek a kit�ntet�sei, titkolni kellett a harct�ri �rdemeket, sokszor m�g azt is le kellett tagadni, hogy az orosz fronton harcoltak. Ha kellett, egym�st igazolt�k a volt frontharcos nagysz�kelyi 17-esek �s 69-esek, s k�rbej�rt bizonys�gul nagyap�m hadt�pos parolija.

vit�z L�tr�nyi [Lohmann] J�nos

(Nagysz�kely, 1882. – Nagysz�kely, 1962.)

mert r�la van sz�, soha nem csomagolta �ssze kit�ntet�seit, a legf�nyesebbet, ami�rt vit�zi c�m�t kapta, tal�n soha le sem vette �nnepl�j�r�l. Nem dicsekedni akart vele, mert azt is megtehette volna:

vit�z L�tr�nyi J�nos a Monarchia hadseregeinek egyik legjobban dekor�lt, legvit�zebb tiszthelyettese volt:

legjelent�sebb 8 kit�ntet�se csak sz�k�sen f�rt el egy sorban. F�nyk�p�t n�zegetve volt k�zt�k Signum Laudis, vit�zs�gi �remb�l bronz �s ez�st is j�n�h�ny, m�sodik sorba m�g feltehette volna a K�roly-csapatkeresztet, a Sebes�ltek �rm�t – bel�le kett�t is…

L�tr�nyi J�nost vit�z nagyb�nyai Horthy Mikl�s korm�nyz� viszonylag el�g k�s�n, 1934-ben avatta vit�zz�, �gy fordulhatott el�, hogy vele egy�tt avatt�k fi�t is, ifj. L�tr�nyi J�nost, akit a vit�zi v�rom�nyosok k�z� vettek fel. (A vit�zi Rendbe val� felv�telt k�relmezni kellett.)

A m�sodik vil�gh�bor� ut�n – vit�zi f�ldjeik miatt is – �jabb „kit�ntet�st” kaptak imm�r az �j rendszert�l: kul�kok lettek, a n�phatalom ellens�gei, megfosztva f�ldjeikt�l �s jogos j�rand�s�gaikt�l. Volt, akiket megt�rt a k�nyszer: vit�z Sz�kely [Geiger] J�nosnak m�g t�l a 70. �let�v�n is a meg�lhet�s�rt kellett ing�zni Nagysz�kely �s Koml� k�z�tt, s hallgatni vit�zi c�m�r�l, Pfaff tan�r �r �s Muth jegyz� sem vit�zk�nt ment nyugd�jba.

Vit�z L�tr�nyi J�nost nem tudt�k megt�rni az �j rend �vtizedei: soha nem tagadta meg vit�zi c�m�t �s kit�ntet�seit. A legf�nyesebbet mindig kitette, s mintha azt demonstr�lta volna: „Meg�rdemeltem, megharcoltam �rte…”

Magatart�sa olyannyira meglephette a „n�phatalom” illet�keseit, hogy p�ldan�lk�li - tal�n el�sz�r �s utolj�ra - megh�tr�l�sra k�nyszer�ltek: jobbnak l�tt�k, ha vit�z L�tr�nyi J�nosb�l nem lesz m�rt�r.

A m. kir. honv�ds�g egyik legjobban dekor�lt, legvit�zebb katon�j�t a nagysz�kelyi temet�ben helyezt�k �r�k nyugalomra.

Csal�dja mellett nem kis b�tors�got tan�s�tott az a pincehelyi k�farag� is, aki felv�ste az elhunyt nev�t: vit�z L�tr�nyi J�zsef, mert ne felejts�k, m�g 1962-�t irtunk.

Az egykori vit�zek, els� vil�gh�bor�s veter�nok nem �lhett�k meg, hogy �jra felt�zhess�k hadi �rdemeik�rt kapott elismer�seiket, sem azt, hogy ha nem is hivatalosan, de a nev�k el� oda �rhass�k: vit�z

*

Vit�z L�tr�nyi J�zsef nev�t hi�ba keress�k az Arany vit�zs�gi �remmel kit�ntetettekr�l megjelent �ssze�ll�t�sokban. Ennek t�bb oka is lehet:

„Teljes �s mindenben pontos adatok sajnos nem �llnak rendelkez�sre, mert a h�bor� utols� idej�ben az adom�nyoz�sok m�r nem jelentek meg mind a Rendeleti K�zl�ny�kben…” (Felszeghy: A rendjelek �s kit�ntet�sek t�rt�nelm�nkkben Budapest, �.n., 357. o.)

M�sr�szt a m�sodszor adom�nyozott I. o. ez�st vit�zs�gi �rem arany vit�zs�gi �remre volt cser�lhet�, ha a kit�ntetett ezt k�rv�nyezte a hadseregparancsnokn�l – val�sz�n�s�thet�en L�tr�nyi J�zsef eset�ben is ez t�rt�nhetett.