Vajon tudhatták-e a távoli Hessen fejedelemségből Nagyszékelybe érkező egykori bevándorlók, hogy nem is annyira idegen földre érkeztek, hanem egykori fejedelemasszonyuk, Árpád-házi Szent Erzsébet szülőhazájába?
Vajon éltek-e még a négy évszázaddal azelőtti történetek a családi mondavilágban?
Mert Nagyszékelybe elsősorban arról a vidékről érkeztek elsőként a reformátusok, kisebb számban az evangélikusok, a Fulda környéki katolikusok más elhagyott településeket népesítettek be a megyében, például Mucsi községet.
Afeltett kérdésekre már maradéktalanul nem lehet megválaszolni, de Hessen címere a mai napig megőrizte az Árpád-házi piros-fehér sávokat jelképében.
Hessen címerképe ugyanis magába foglalja az ősi piros és fehér színeket a magyar történelemből. Az ún. tarka,az öt vörös és öt ezüst (fehér) sávval vágott ágaskodó oroszlánt (der bunter Löve), Thüringiai Lajos (1217-1227) őrgróf oroszlánjának és felesége, Szent Erzsébet (1207-1230) hercegnőÁrpád-házi származására utaló piros-fehér sávokat, házasságuk alkalmából egyesítették, rajzolták meg.
Lehet, hogy a hesseni oroszlánok vigyázták Dunaszentgyörgy és Németkér egykori címereit?
Valószínű, hogy a betelepülők sokat nem tudhattak az egykori fejedelemasszonyukról, mert nyomát nemigen sikerült felfedezni. Az egykori történetetek csak az óhazáról, az új hazáról és az újrakezdés körülményeiről szálltak apáról gyermekre, nagyszülőről unokára. Lehet, hogy más településeken, ott, ahol a katolikus vallásúak telepedtek le, más volt a helyzet. Ha nem is egykori uralkodónőjükről, de Árpád-házi Erzsébetről gyakrabban megemlékeztek, akit IX. Gergely pápa 1235. május 26-án, pünkösd napján ünnepélyesen a szentek sorába iktatott, aki Assisi Szent Ferenc és Páduai Szent Antal mellett a katolikus Egyház legnagyobb szentje volt.
Lotz Károly: Árpádházi Szent Erzsébet
Árpád-házi Szent Erzsébet 1207-ben született, születésének helyéről többféle elmélet létezik, Sárospatak a leginkább elfogadott.
Az öt gyermek közül Erzsébet volt a harmadik. Bátyja később IV. Béla néven lett magyar király. Budán keresztelték meg, fényes pompával. I. Hermann thüringiai őrgróf kérésére Erzsébetet a kor szokásának megfelelően négyéves korában eljegyezték Hermannal, az őrgróf fiával. Erzsébet Eisenachba, majd Wartburgba került. Vőlegénye, a betegeskedő Hermann 1216-ban 19 évesen meghalt, ekkor – némi politikai huzavona után – öccse, Lajos, aki Erzsébet legjobb pajtása volt, jegyezte el. Az esküvőt 1221-ben tartották Eisenachban. Erzsébet a nála 7 évvel idősebb Lajossal boldog házasságban élt. Gyermekeik Hermann (1222. március 28.), Zsófia (1224. március 20.) és Gertrúd (1227. szeptember 29.). 1222-ben „utólagos nászútra” visszalátogatott férjével Pozsonyba; csak itt tudta meg anyja, Gertrudis meggyilkolásának tragikus történetét.
1225-ben Lajos vazallusként II. Frigyes oldalán hadba indult, Erzsébet vette át a tartomány kormányzását. Az éhínségek, járványok okozta sebeket orvosolni igyekezett, kinyittatta Wartburg éléstárait, a szegényeket élelmezte. Maga is mértéktartóan élt. A családtagok aggódva nézték Erzsébet „pazarlását”, Lajos azonban visszatértekor mindent jóváhagyott.
II. Frigyes megkoronázásakor ígéretet tett III. Ince pápának keresztes hadjárat indítására. Ennek beváltása Lajost is érintette. Erzsébet maga varrta fel a keresztesek jelét férje ruhájára. Ettől kezdve gyászruhát hordott.
Lajos 1227. szeptember 11-én elhunyt. Szeptember 29-én született Gertrúd lányát már nem láthatta. IX. Gergely pápa levelében atyai szavakkal bátorította Erzsébetet, és az igen szigorú Konrád mestert gyóntatójává és hivatalos védelmezőjévé nevezte ki.
Lajos öccsei, Raspe Henrik és Konrád igen keményen bántak Erzsébettel. A 20 éves özvegyet megfosztották a vagyona kezelésének jogától és férje
birtokainak jövedelmétől.
Akialakult helyzet miatt egy októberi napon észrevétlenül elhagyta Wartburgot újszülöttjével, majd másnap két másik gyermekét is elhozatta. Fonással tartotta fenn magát, gyermekeit a megmaradt ékszereiből neveltette. Eckbert bambergi püspök befogadta Pottenstein várába, és Erzsébetnek az újraházasodást javasolta. II. Frigyes császár meg is kérte a kezét, ám Erzsébet nem akart újabb házasságot kötni.
Rövid időre még visszatérhetett Wartburgba, ám a család javaslatára Marburgba költözött. Assisi Szent Ferenc harmadrendjének tagja lett, ettől kezdve egyszerű szürke köntösben járt. Bár II. András hívta, nem tért vissza Magyarországra gyermekei neveltetése miatt.
AJÁNLOM AZ OLDALT
